Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-06-21 / 25. szám

25. szám. BUDAI NAPLÓ 3 nál se a birság, se a biztatás. Ha megállani kénytelen a teherszekér, akkor félórára is megbomlik a rend, mert a csúszós lejtőn indítani kép­telen. A hídfőnél keresztező forga­lom is van s ez okozza a legtöbb veszedelmet. Ha ilyen keresztbe járó szekér akad el, attól még a Rákóczi- uton is káromkodnak az emberek, mert elakad az egész villamos for­galom. A rendőrök különös éber­ségének köszönhető, hogy itt eddig még nem történt valami szeren­csétlenség. A vezérigazgató fia és egy ügyvéd között mégis rettenetes nagy külömb- ség lehet, mert amig ugyanazt az állomásfőnök úr legodaadóbb segéd­lete mellett megteheti az egyik, azért megbüntetik a másikat. Minden félre­értés elkerülése végett kijelentjük, hogy az ügyvédet. Közismert egyéni­ség pedig az illető a Lágymányoson, kedves modorú úr, aki elkövette azt a hibát, hogy nyaralni készülő család­ját elkísérve a kelenföldi állomásra, az ott készen álló vonatba beszállt és apró kis babáját a dadával és a különféle podgyásszal elhelyezte egy félfülkébe, amelyben eljutottak volna az Alpesek közé. Nem csekély dolog, de mire sikerült, megjött a vasúti őr is és leparancsolta a vonatról az egész társaságot, mert hogy még nincsen beszállás. Az ügyvéd szó nélkül kiszállt, de ámulva látta, hogy ugyanakkor az állomásfőnök siet sajátkezüleg ajtót nyitni egy fiatal párnak és hajlongva fogadta azok köszönetét. Néha még a legszelídebb ügyvédek is zúgolódnak, de meg­nyugtatták a vasúti hordárok, hogy az a vezérigazgató úr fia! A sors igazságtalanságán tűnődő ügyvédet ismét a rendes élet kerékvágásába zökkentette megint az a vasúti ór, aki átnyújtotta neki a 7 koronáról szóló büntetési bárcát. Csakhogy a legszelídebb ügyvédek sem fizetnek ma már egy-kettőre és meg kell jegyeznünk, hogy ez az ügyvéd nem is épen a legszelídebbek közül való — tehát megtagadta a fizetést. Rapportra be! jegyzőkönyvet fölvenni: — miért nem fizet? — Fizetek, ha megbírságolják a vezérigazgató úr fiát is! És az igy fölszerelt jegyző­könyv most rendes útját járja, amig eljut a papához, már hogy nem az ügvéd papájához, hanem a vezér- igazgató úrhoz. Ügyes trükk révén szabadult meg egy sörgyár rendkívül súlyos szerző­désétől, amelyet régebben egyik is­mert budai háziúrral kötött, hogy vendéglőt tarthasson a házában. Eleinte jól ment az üzlet amig ügyes vendéglős vezette, de utóbb teljesen a pangásnak indult s évek óta tete­mes pénzt fizet rá a sörgyár. Csak­hogy a háziúrnak hosszú évek sorára volt szerződése s igy — nem lehet ám gyere ki! Kért, könyörgött a gyár képviselője, akit anyagilag leg­inkább sújtott a szerződés, de a házi­úr nem engedett. Azt a szerződést pedig okvetlenül föl kellett bontani. S most — ahogy a fáma meséli — a következő események történtek: — háziúrhoz titkolódzva beállított egy jól öltözött úr és azt kérdezte, hogy egy mozi számára megkaphat­ná-e a vendéglő helyiséget dupla bér mellett. Rögtön lefoglalja, itt az öt­száz korona foglaló és amint az engedélyt megkapja, ami biztos, rög­tön alá is Írja a szerződést. A házi­úrnak tetszett az üzlet, ahol a dupla bér mellé még. egy ingyen páholy is kijárt naponkint és belement. A sörgyárral szemben adta a jó embert, ott is begombolt még.egy-két ezer koronát, amit szívesen fizetett a sör­gyár és azóta — hiába várja a mozi bérlőjét, a dupla házbért és a páholyt. Buda Lapja kedves kollegialitással méltatta B betűs tréfánkat a balga belgákról és szinte káprázatosán sziporkázó szellemességgel vágott vissza nem csak bével, hanem az egész ábécével. íme megint egy hatá­sos példa, hogy a legapróbb szikra lángra lobbanthatja a — legszárazabb szalmakazalt is. A vak is látja a villamosról, hogy szebb helyet alig lehet képzelni, mint a Délivasút terraszvendéglője, mely kiugrik a Krisztina körútra, csaknem a Vérmező fölé. Ma már állandó vendégei vannak, akik innen gyönyörködnek a vérmező-menti kor­zóban. Két vendégszereplés lesz a Budai Színházban. Kedden Rózsa S. Lajos a „Tosca“ cimü operában, szomba­ton Beregi Oszkár, a Nemzeti színház művésze a „Haramiákéban lép fel Krecsányi kitűnő együttesével. Az agilis színigazgató minden fárado­zással és áldozatokkal törekszik Buda közönségének teljes művészi kívánal­mainak megfelelni, amit a közönség Krecsányi iránti nemes lelkesedéssel és szeretettel köszön meg. Az örült autózás sűrűn szedi ál­dozatait Budán és az uj Szent János kórházban külön inspekciót tartanak e szerencsétlenségek számára. Leg­többje a szűk Attila-köruton történik, ahol a villamos is csak lépésben jár. Közbül robognak az autók, mint Attila hunjai és ártatlan ünneplő gyermekek hevernek holtan nyomuk­ban. Nyáresti mulatságot rendez a „33“ football clubja julius hó 4-én az „Erzsébet“ sósfürdőben. Az estély első nagyobbszabásu megnyilatko­zása lesz annak az actiónak, melyet az agilis budai egyesület a budai kerületek társadalmának megnyerése céljából indított. A programúi ere­deti és változatos. Az estét hang­verseny vezeti be, amelyhez több művészt nyertek meg. A hangver­senyt tánc követi, amelyet a szün- órában ötletes müsoru cabaret szakit félbe. A mulatság iránt már most is nagy az érdeklődés a budai pol­gárság körében, amelynek élénk emlékezetében van még az a kedé- i lyes téli est, amelyet a „33“-ások rendeztek. Az eiső kerület két tekin­télyes kiváló vezető embere: dr. Szebeny. Antal a kerület képviselője és dr. Ripka Ferenc a szék. főv. gázmüvek igazgatója áll a rendező­ség élén, ami szintén biztosítja a „33“-asok estélyének sikerét. Tönkrement Buda, — Elvész tizenöt millió korona. — Mint a jégverés, úgy verte végig Budát, a kis intézetek bukdácsolása s a bajt tetézi még, hogy az embe­rek egymást ijesztik. Pedig abból a veszendőben lévő 15 millióból még megmenthető föltétlenül 5 millió, amit ezek a kis intézetek még ki­tudnak fizetni a nagy bankok segít­ségével. De ha igy levegőhöz jutnak a szorongatott kisbankok és nem kénytelenek elkótyavetyélni vagyo­nukat, akkor föltétlenül újabb 30% jut a betevőknek. Csak néhány embert kellene szobafogságra Ítélni egy hétre és hamarosan helyreállana a rend. Mert vannak betevők, akik csoporto­kat gyűjtenek maguk köré, hogy igy szavuknak nagyobb súlya legyen, ezzel kicsikarhassák a maguk pénzét, ' V’ • * ... ... hogy a többinek ne jusson semmi. Vannak higgadt vezetőik is a beté­teseknek, azok egyike Sajó Sándor iskolaigazgató, aki több tárcával együtt kedden délután 5 órára hívta össze az I. és II. kér. tkpénztár be­téteseit egy utolsó döntő értekezletre, hogy a becsületes felszámolást lehe­tővé tegyék. Itt dől el két millió betét sorsa. — A 111. kér. takarékpénzlár. — Az intézet zavarai kezdenek tisz­tulni. A betétesek már nyugodtabban várják a kibonyolódást és az első haragon úrrá lett a józan ész. Újból ismételjük, hogy minden betét bizto­sítva van a nyugodt kibontakozás esetén, mert a betett összegeket felülmúlja a vagyon s csak idő kell, hogy rendes áron értékesíthessék ezt a vagyon és nem kényszer utján. A régi intézet helyébe uj pénzintézet alakul, mely értékesíti a réginek vagyonát és kifizeti a betéteket. — Az 1. és II. kér. takarékpénztár. — Itt a Pesti Hazai közbelépése ha­tott csillapitólag. Ma már itt is józan szemmel nézik a helyzetet. Az agi­tátorok szava kezdi érvényét veszteni és átveszi az uralmat a nyugodt emberek megfontolt véleménye. Az egyetlen mód, mely a betéteket nagy­részben megmentheti az, hogy a betevők még e hét folyamán alá­írják a Pesti Hazai-nak szóló nyilat­kozatokat, elfogadják a 30%-os kvótát és ezzel módot nyújtanak, hogy a fennmaradó 70% egy nagy része megtérüljön. Az Attila-utca 103. szám alatt lévő iskola torna­termében kedden délután 5 órakor lesz az értekezlet, melyre minden betevő menjen el és föltétlenül írja alá a nyilatkozatot. így megment­heti betétje 70—80%-át.' Ha ez az értekezlet nem jár sikerrel, akkor jön a cspd s akkor elveszett az egész betét. — A budai polg. tkpénztár. — Kimondja legközelebb a csendes felszámolást, hacsak addig a nagy pénzintézetek nem segítenek rajta,' hogy rendes üzemét folytathassa, ami annál célszerűbb volna, mert ez esetleg zavarokat okozhatna a vele legutóbb fuzionált Budai Iparbank­nál, melynek betétesei eddig még bizalommal vannak az intézet iránt. Hegedűi, tárogatói, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára STOWHSSER3. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, :: színházak és a hadsereg szállítója, :: :: :: a Rákóczi-tárogató feltalálója. :: :: Budapest, II.,Lánchid~u. 5. Gyár: Öntőház-utca 3. sz. Régi hangszerek javítása, vételeés becserélése. Árjegyzék min­den hangszerről külön. 1 Korona Muélióz és VENDÉGLŐ, a III. kerület legszolidabb és legmoder­nebb ÉTKEZŐ és SZÓRA­KOZÓ helye. Naponta friss ZÓNÁREGGELI, étlapszerinti ebéd s vacsora. A kávéházban a kerület LEGELSŐ PRÍMÁSA DOMBI GYULA t°ljes zenekarával muzsikál. Pontos és szolid kiszolgá­lást biztosit tisztelettel VÁRLAKY ALBERT. HL, Karons-fér 3. sz. TELEFON : 3—46. iBbontásrn legmagasabb árban rank. Megfelelő óvadékot nyújtunk. Elvállalunk minden­nemű földmunkát is. FELDIRflüI! és Társa Szász Károly-u 1­Felelős szerkesztő: j. VIRAÁG BÉLA. H.-szerkesztő : R. RÉW SÁNDOR. Kiadja: SZÉKELY JENŐ. Krúdy Gyula össze­gyűjtött munkái részletfizetésre kaphatók. Mártii Mihály gyönyörű' fekvésű vendéglője a Nagykovácsi.felé vivő országút mentén, a fővárosi nagy réten, tiz percnyire a hűvösvölgyi végállomástól. A legjobb konyha és pince. Cigányzene. „Hűvösvölgy gyöngye.j

Next

/
Oldalképek
Tartalom