Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-05-24 / 21. szám
2 BUDAI NAPLÓ 21. szám. SÍRKÖVEK LŐWY-nél BŰDÖN, II. her., Fű-utca 88. Telefon 1VG-99. : Sajót ház. A közgyűlésről irva, ezt Írja a másik: A közúti vasút és a városi villamos vasútnak összeütközése játszódott le és az 1. kerületi bizottsági tagok is nagy számban jelentek meg, mert a pesti bizottsági tagok minden pillanatban hajlandók lettek volna a budai érdekeket odadobni a küzdő feleknek, hogy a maguk kis érdekeit annál inkább biztosítsák. Az I. kerületiek részéről ott láttuk Hegedűs János dr. és Platthy György dr. vezetésével Bátori Károly, Baránszky Gyula dr., Becsey Antal, Blum Sándor, Gamauf Géza, Havas József, Heinrich Kálmán dr., Kertscher István, Perczel Béla, Pyber Ignác, Ripka Ferenc dr., Szigeti János, Telkes Aladár és Willinger Ferenc bizottsági tagokat, sőt a karzaton is láttam budaiakat, kik leginkább a svábhegyi közlekedés ügyének miként való elintézésére voltak kiváncsiak. A hadviselő felek egyik csoportja a VIII. kerületi bizottsági tagok voltak, kik ellentétben az egész közgyűlés hangulatával, szerették volna a döntést két héttel elodázni. Ebben a csoportban a városi villamos vasút ifjú vezérigazgatója intézte vezérként a hadműveleteket az inkompatibilitás elvének semmibe vevésével. Köny- nyebb volt a helyzete közúti érdek- csoportjának, melynek törzse az V. kerületi bizottsági tagokból állott. A sok felszólalás hamar kifárasztotta a közgyűlés tagjait, akik mindenáron szavazni kívántak. Baránszky Gyula dr. azonban nem az az ember, aki ne tudna elnöki támogatás nélkül is beszélni és végül maga teremtett csendet és elmondhatta, hogy a közúti vasút egy éven belül építse ki a villamost a Széchenyi- emlékmüig. Ezt az indítványt általános helyesléssel fogadták azok a pesti bizottsági tagok is, akik nyáron a Svábhegyen nyaralnak. Platthy György dr. fejtette ki az I. kerületi bizottsági tagok álláspontját, mely szerint a vitás pontok kikapcsolásával a tanácsi javaslatot megszavazzák és a határozathozatal elodázását ellenzik. Ebben a határozatban benne vannak mindazok a kérdések, melyek az I. kerület fájó sebeit képezik, ezeket a további bizonytalanságnak még csak egy napig sem lehet kitenni. A közgyűlés méltányolta is ezt a helyes álláspontot s ily értelemben határozott. Ráérünk mindenre és nem tudunk semmit. Ez a budapesti fatum s ebből a fatumból Budának jut az oroszlán- rész. Nem tudjuk hova épül a Stadion és ugylátszik nagyon ráérünk ezt a kérdést megoldani. Egyelőre talajtanulmányokat végeznek. Hogy milyeneket, azt nem firtatjuk, de elmondjuk újból, hogy milyen „talaj“ kell egy megfelelő Stadionhoz. Először is kellő síkság, másodszor víz a közelben, hajókázható, megúszható víz, végül kényelmes, gyors és jó közlekedés. Lehetőleg ne legyen túltávol. Ha mindezt fontolóra vesszük, úgy a Stadion csak két helyen épülhet, Az egyik hely volna az összekötö- hid mellett, akár innen, akár túl. Azaz .. . túl rajta föltétlenül már most elkezdhetik az építkezést, csak a teret kell rendezni, füsiteni, fásitani, keríteni beépíteni és rendbehozni a téli kikötőt, széles nagy egyenes csatornával a nagy Dunára. Azonkívül villamos vasutat a Budafoki- uton a Hengermalomig. Itt a talaj illetve terep már készen áll. A hídon innen fel kell tölteni előbb a lágymányosi pocsolyát. Még pedig az egészet. Ez nagyon drága előkészület, de ha vesszük, hogy e feltöltésnak előbb-utóbb meg kel! történnie, akkor igazán még oknak is jó ez a Stadion, hogy mielőbb rendezze a város, illetőleg a közmunkatanács eztamiazmaés szúnyogtermelő posványt. Ugylátszik ezt a területet az összekőtő-hid, budai hídfője mellett akár jobbról, akár balról — szemelte ki a város a Stadion céljaira. A második hely mely a kellő föltételekkel rendelkezik, „Aquincum“ mellett terül el a Dunától a szent- endrei-utig, a Római fürdő és az új Gázgyár között. Ennek a jogosultságát még emeli a történelmi környezet is. Rendkívül fejlesztőleg hatna Óbudára, mert egy-kettőre rendeznék a Dunapartot (Pethő-álom), sőt talán adókedvezményt adnának a Lajos- utca és Pacsirtamező-utcának, sőt esetleg még az Óbuda—Újpesti hidat is fölépítenék hamarosan. A város részéről ez volna az ügyes fogás, ha ide tervezné a Stadiont, mert a kormány sem látná szívesen, hogy Óbuda zig-zugos utcáin kocsizzon végig az udvar és a sok bel- és külföldi notabilitás. Az általunk itt megjelölt két helynek az a rendkívüli előnye, hogy a közúti vasutakon kívül megközelíthetők vasúton is és ami fő — hajón is. Nagy érdekünk, hogy minden Budapesten megforduló idegen hajóról is lássa a város panorámáját, — de kényelmi szempontból is a legcélszerűbb megoldás, hogy négyféle módon lehessen a Stadionhoz jutni, közutin, vasúton, gőzhajón és — valószínűleg addig meg lesz — léghajón. Á fődolog pedig, hogy tudnunk kellene máris, hogy hol lesz a Stadion, mert nem érünk rá. EMOanpl ffe JÓZSlfnél !1(M rilllák készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett 11., Irma-tép 3. sz. Dombóvári Ba&árí 3őska egyéves nagysikerű külföldi útjáról hazaérkezve, tiz tagú zenekarával a Batthyány havához (Buda, II., Batthyány-tér) na^Y terraszán muzsikál. fl Budai Színház műsora: Hétfőn: Az adjutáns. Kedden : Az ezredes. Szerdán: Cigányszerelem. Csütörtökön : Diákhercegnő. Pénteken : Vasgyáros. Szombaton : Limonádé ezredes. Vasárnapon jd- “•: Gyimesi vadvirág ( este : Kis király. Hírek. Mozi az utcán. Púderezett lovag a középkor minden imitált külső díszével, peckesen ülve a kikölcsönzött konflis lovon vágtat körbe a Pállfy-téren. Kattog, berreg a mozigép, lovagkori drámai jelenet felvételére készül. Hatalmas embertömeg gyűrűzi körül a színhelyet: csinos- arcú masamód lányok, titkos mozi- szinésznő jelöltek tolakszanak a gép felé, hancurozó gyerekek, kiváncsi anyókák mind rajta akarnak lenni a képen. A rendező olvassa a kezdődő jelenetet, a ló rugaszkodik ám egyet s ledobja a szinészlovasát. Őrült kacagás, százak percekig tartó hahótája. A film elromlott, kezdődik újból a játék. Most már méltóságteljes lassúsággal jön a lovas, keztyüt dob egy még rosszabbul maszkírozott tisztnek, leugrik a lóról, kardot rántanak, összecsapnak, a tiszt — vigyázva, hogy meg ne üsse magát — elesik, a lovag a legyőzötíség jele- képen a tiszt mellére teszi lábát és fogadja a többi „civil“-ben lévő színész üdvözlő csókjait. De mind ezt oly ügyetlenül, a komikum minden mellékizével játszották meg, hogy a közönség: katonatiszt és cselédlány, iskolásfiu és vén néni, uriasszony és munkás, baka és diákkisasszony jóizü nevetésben randevu- zott egymással. így lesz a való életben a kacagással átszőtt bohócjátékból — a vásznon egy középkori dráma legmeghatóbb, könnyezésre kényszerítő jelenete. Egy filmfölvétel a Pálffy-téren. A citadella — íömeglakas. A tabáni kilakoltatott polgárság részére az í. kerületi elöljáróság a citadella kazamatáit alakítja át lakásokká. Mérhetetlen piszok, a rothadtság bűzével és a munka verejtékével árad ki e szükséglakásokból és teszi elviselhetetlenné a régi várban való tartózkodást. Az elöljáróság most kérelmezi az egész citadellának lakássá való átalakítási költségeit. A kényszer- helyzet e tűrhető intézkedését, azonban a főváros minél előbb szüntesse meg a parlagon heverő tabáni milliók értékesítésével, a tabáni kitelepítettek részére kisajátított ingatlanokon való építkezéssel és a Tabán mielőbbi újjáépítésével. A ,,draga“ omnibusz. Hercig ösz- szegre, egy millió nyolcszázharminc- ezer koronára taksálja magát az omnibusz-vállalat. Ennyiért hajlandó lemondani rozoga bárkáiról, kimustrált lovairól és agyonhajszolt embereiről, akik úgyszólván semmiért szolgálnak s rá vannak utalva a közönség kegyelemadományaira. Valamikor az omnibusz igen kis összegért kinálgatta magát a fővárosnak és viszont nagy összegű áldozatra volt hajlandó, ha a város nem kötezi a géperejű kocsik berendezésére. A főváros az omnibusznak ajándékba adott sok-sok kedvezményt és most hálából hasznavehetetlen ócskaságait majdnem két millió koronával akarja a fővárossal megvásároltatni. A pénzügyi bizottság május 22-én tárgyalta a megváltás ügyét. A társaság a részvényeket 180.000 koronáért bo- csájtja a főváros rendelkezésére s nem január elseje, hanem már junius elsején van a megváltási határidő. Junius elsejével megszűnik a fővárosban a társaskocsi monopólium és a város tetszés szerint állíthat be autóbusz próbajáratokat. Ebben megállapodott a bizottság és mi itt Budán lessük sóvárogva — nem is annyira az autóbuszt, mert ezt úgysem kapjuk még, hanem az autóbuszt akadályozó kifogásokat s az újból feltűnő akadályneveket, mert ezek egész biztosan a közel jövőben már feltűnnek. Budai városatyák is szerepelnek közöttük, de talán most már a nem messze lévő városatya választások szele másfelé forgatja a köpenyegjüket.. Csendes munkával is lehet elősegíteni és szolgálni a közügyeket, mint ahogy Telkes Aladár a budai pénzvilág e kedves tagja a rideg számokkal való bajlódás közben is talált időt és módot, hogy a nagy nemzeti ünnep, a Szent István nap jelentőségét emelje. Az ő csendes modorával lassan megtörte a városi urak nemtörődömségének jégkérgét és hatalmas akciót indított első nemzeti nagy királyunk emlékének — e speciális budai ünnep — minél fényesebb és értékesebb megülése érdekében. A ma még alig kezdetén álló akció ebben a mederben valóban országos nagy nemzeti ünneppé válhat. A kezdő lépések már megtörténtek, ha az mindjárt csak plakát kiragasztás is. Roppant csalódás érte a III. kér. irás vizsgáló bizottságát. A szak- szervezetek 1600 aláirásos kérvényt nyújtottak be és az elöljáróság ennek arányában naponta 100 vizsgázni kívánót hivott meg. Eddig 800 jelentkező közül ám csak 350 jött vizsgázni. Némi megrökönyödéssel veszik azt az elöljáróságon tudomásul, mert érthetetlennek látszik ez a részvétlenség. Vagy a szakszervezetek jelentettek be olyanokat, akik nem tagjaik, vagy a nem jelentkezők nem akarnak élni a választó jogukkal. Mindkét eset, bármelyik a való, szomorú világot vet a munkásság helyzetére és gondolkodására. Nemes intézmény a közlekedési rendőrség. Derűs ünnepnapon, amikor népvándorlás indul a hegyekbe, Hüvösvölgybe s újabban Szentendre felé, a közlekedési vállalatok kényurai erőszakos módon préseltetik heringgé a kocsijait igénybe vevő közönséget. Mert nincs elég kocsi! De nem is akarnak többet járatni, hadd veszekedjen, öklözzön a nép életveszélyes tülekedésben. Közlekedési rendeletet adott ki a rendőrség, hány ember állhat a perronon (legfeljebb hét) és a szentendrei uj villamoson tizenhét ember zsúfolódik 1 minden perronon már a Pálffy-tértől
