Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-05-17 / 20. szám

2 ■WH BUDAI NAPLÓ 20. szám. SÍRKÖVEK LŐWY-nél Csak halvány vázlatképen ideje­gyezzük, hogy mi mindenre oktatnak itt, elsősorban gyakorlatilag, és csak a gyakorlatot kiegészítő méretekben elméletileg. A tanulók alapos oktatást nyernek a szövés-fonásban ; fehérnemű és felsőruhavarrás és szabásban ; az itt ■készült anyagokból montirozásban ; a hímzés minden fajában ; háztartás­ban s itt jelesül a munkásnéposztá- lyok igényeinek és jövedelmeinek megfelelő főzésben ; a felnőttek a háztartás körül felmerülő alsó és felső ruha szükségletek legolcsóbb és leg­jobb előállitásának elsajátításában. Mindezeket a gyakorlati ismereteket pedig kiegészítik okleveles tanító elő­adásában az általános ismeretek is­métlése, illetve, a meglevők kibőví­tése, áruisme, számolás, földrajz s bizonyos, természetesen csak igen rövidre fogott mértékű, polgári jog­ismertetés. Rendkívül fontos, s a tanfolyamot megbecsülhetetlenné teszi, hogy a főbb tárgyakból, mint szövés, fehér­nemű-és felsőruhavarrásból, a tanuló az ipartörvénynek megfelelő munka­könyvét kap, tehát keresethez jut, ami fényes bizonyítéka, hogy ez a tanfolyam az „életnek nevel“. Megemlítendő még, hogy a tanuló­kat az iskola vezetője a betegsegély- ző-pénztárba is beíratja, mely intéz­kedés horderejét bővebben taglalni felesleges. Sajnos, kevés a terünk arra, hogy felsoroljuk azokat a cikkeket, amiket a tanfolyam tanulóival termel s részint közvetlenül, részint közvetve forgalomba hoz, de nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy oly tartós, finom és szinte klasszikus Ízléssel tervezett szöveteket s ezekből szabott és varrott ruhanemüeket a világcégek­nél is alig találhatni saz az olcsóság, mellyel ezeket a cikkeket ezen a tanfolyamon bárki, magánosok úgy mint cégek vagy intézetek beszerez­hetik, egyáltalán sehol sem tapasz­talható. Ennek a tanfolyamnak egyébként a legfényesebb bizonyítványt a nép maga állította ki. Afessze vidékről jönnek a jelentkező tanulók, sajnos a tanfolyam szűk keretei nem engedik ezeknek valamennyiöknek a föl­vételét. És épen ez az utolsó körülmény az, mely bennünket ennek a nagy vonalakban adott ismertetésnek a megírására vezetett. Ha nézzük a budai kerületek s ezek közül is elsősorbán a 11. kerü­let lakosságát, ennek millióját, úgy szomorú a tapasztalatunk, hogy a túlnyomú része ahhoz a IV-ik rendhez tartozik, mely napról-napra keresi és nyögi a létfentartás keserves filléreit. Ennek a lakosságnak egy revelatio, megújhodás volna, ha az általános ismeretek elsajátítására emelt népiskolák mellett vagy azokkal kapcso’atosan a fentebb ismertetett tanfolyamhoz hasonló tanfolyam léte­sülne. Tudomásunk szerint ez nehezen nem is menne, mert — úgy tudjuk — nemcsak a X. kerületi tanfolyam vezetőjében van meg a készség egy ilyen tanfolyamnak akár mint önálló, akár mint fiókiskolának a vezetésére, hanem megvan a hajlandóság a föl­állításra a főváros tanácsánál is. Véleményünk szerint hatalmas lökést adna a dolognak, ha a II. kerületnek befolyásukról ismert bizott­sági és választmányi tagjai, nem­különben a kerület közjótékonysága teéén oly előnyösen működő hölgyei és férfiai ezt a gondolatot felkarolnák s a közgyűlésen, a polgármesternél és a tanácsnál, az illetékes ügyosztály­ban megtennék a kezdeményező lépéseket, javasolnák, vagy ha szük­ségesnek mutatkoznék: kérnék ily tanfolyamnak a felállítását. Venczel Geyza. £1 Budai Színház műsora: Hétfőn : Tökéletes asszony. Kedden: Mignon. Szerdán: Halló. Csütörtökön <d“-: E*herce,g' ( este: II. Rakoci Ferenc fogsága. Pénteken : Márta. Szombaton : Adjutáns (először). Vasárnapon Támlásszék 10. ( este : Adjutáns. __________né! női mhák készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett íl., Irma-tér 3. sz. Hírek. A nagy bankkrach. A Budai Napló múlt számában elsőnek irta meg a fizetési zavarokkal küzdő I-II. kerü­leti takarékpénztár ügyét. Azóta a napisajtót is bejárta a hir, de bizo­nyos érdekek úgy kívánták és bizonyos irányítások érvényesülése folytán el­hallgatták a bukás főforrását, mert egyedül csak a takarékpénztár tulaj­donát képező Viktória fabutorgyár rossz üzleteit említették meg. A rossz gazdálkodás idézte fel a takarék- pénztár fizetésképtelenségét. Tény, hogy abban a Viktoria is közre­játszott, főképen azért, mert nagyobb összegű hitelt vettek részére igénybe, mint maga az alaptőkéje volt, de a bankot a csődbe az vitte, hogy Beck Adolf alelnöknek egy negyedmillió K személyi hitelt bocsájtott rendelkezésre, aki azonban most nemrégen fizetés- képtelen lett- — valószíniileg rossz börzespekulációk folytán — és ma­gával rántotta a takarékpénztárai is. Az egész Szénatér és környékén nincs olyan ház, mely betéttel érde­kelve ne volna az I—II. kerületi takarékpénztárnál. Súlyos veszteség ér ezáltal különösen sok kis egsziz- tenciát, aki a bankbukás csúnya romjai alá, becsületessége, hite, bi­zalma miatt temetkezik. Abban az esetben, ha a bank csődbe nem jut, van kilátás arra, hogy a betéteket kifizetik, de az alaptőke, mindenké­pen elveszett. Úgy értesülünk, hogy Berzeviczy Albert intenveniált a pénz­ügyminiszternél a takarékpénztár sza­nálásának megkönnyítése érdekében és hogy a pénzügyminiszter hajlandó is 300.000 korona állami kölcsönt a likvidációra vállalkozó bank rendel­kezésére bocsátani, ha ezzel a békés felszámolást biztosítani lehet. A fel­számolást különben a Merkur bank és váltó üzlet fogja keresztül vinni és a takarékpénztár helyén, a Széna­téren fiókot nyit. Különben a Viktória bútorgyár, melybe 850 ezer korona van invesztálva május 23-án kimondja a felszámolást. Rákócziért. A III. kerületi tanítói kör május 9-én Magyar Adolf javas­latára határozatiig kimondotta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent, Szegfű Gyula által irt a Száműzött Rákóczi cimíi munka tartalma a magyarság nemzeti érzését súlyosan támadja és ezért a magyar akadémiát, mint kiadót, Szegfű Gyulát mint irót elitéli a „Száműzött Rákóczi“ miatt, nevezett munkát iskolai könyvtárakba be nem engedi, egyébb könytárakba been­gedni lehetőleg megakadályozza ; ra­gaszkodik a tankönyvekben beállított II. Rákóczi Ferencz történelmi nagy­ságához és annak jellemét és haza­fiul egyéniségét úgy tudományos, mint paedagógiai szempontból to­vábbra is kultiválja és példa gya­nánt állítja a magyar nemzeti ifjú­ság lelke elé. Éjjel is járnak majd a villamosok, igy hirdeti a közúti vasút, sőt meg is jelölt néhány vonalat, ahol már a jövő hónapban megindítja dupla viteldij mellett a kocsijait. A Zug­ligetből, a Kelenföldről és a Vörös- vári-utról. — Egy kedves urinő most azt panaszolja nekünk levelé­ben, hogy miért mostoha gyerek a Hűvösvölgy és a négy zugligeti kocsi helyett, nem lehetne-e kettőt a Hüvös- völgyböl is beindítani. — Nagyságos asszony! mi szívesen tesszük szóvá ezt az óhaját, csakhogy a mi lapunk olvasásától a közúti urakat eltiltotta egy felsőbb parancs s igy alighanem csak borsót hányunk a Sándor Pál ur hátára. Fehérnemű. Preisach : 1., Krisztina-tér 3. A Stadion ügyében rikítón öles betűkkel „pattanhatta“ ki a titkot a legjobb forrásból egyik budai lap­társunk: az 1920. olimpiád helye a Vérmező lesz. Erről az ötletszegény, praktikusság és a helyes sporthely­nek meg nem felelő, városrész fej­lesztését egyáltalán nem szolgáló terv­ről a Budai Napló már többször megírta — és azóta már a józanúl gondol­kozókban is meggyökerezett — véle­ményét. De a „legjobb forrásra“ való tekintettel kérdést intéztünk a Magyar Olimpiai Bizottság elnökéhez, Múzsa Gyula országgyűlési képviselőhöz, aki a következőket volt szives mon­dani : az 1920-as magyar olimpiád helye még nincsen megállapítva és merő kombináció egyik vagy másik hely kiválasztásának kikiáltása. A Vérmező most már azért sem jöhet számításba, mert hiszen ismeretes az onnan eredő, a katonaság és a pol­gárság közötti nagy ellentét. Semmi­féle biztos határozat, de még terv ; sincsen. 1 BUDiín, II. her.; Fő-utca B8. Telefon 116-99. : Saját ház. Operák Budán. Nem lehet mérték­adó mindenkire néhány lelkes ember akaraterős, nagy elhatározása és Kre- csányi színigazgató elismerésre méltó buzgalmát, hogy operákat adat elő nem lehet zsinórmértékül használni más igazgatók programmjához. Kom­játhy János a jövendő budai igaz­gató tényleg nem vette föl műsorába az operát, abból az egyszerű ok- ! ból, hogy a mai nyári színházban nem érvényesülhet az opera oly mó­don, hogy a színház minden helyén élvezhessék. Csak a színpad közelé­ben ülök kapják a dalt és zenét za­vartalanul, de a távolabb ülők, már vegyesen kapják az utcai zajjal : vas­úti csilingeléssel, szekércsörömpelés- sel, narangkongással és kocsisok kiabálásával. A mily elismerésre méltó Krecsányi elhatározása, az elsorolt okok miatt épen oly elismerésre szá­míthat a Komjáthyé. A belga vic. Komoly helyen irja a Buda Lapja, bizonyosan a legjobb értesülés nyomán, egy belga pénz csoport a Gellérthegy csúcsára egy 50 méter átmérőjű, vasvázas, űveg- burkolatu, Globusztartó, gigászi méretű atlasz-szobrot akar felállítani, a saját költségén és a glóbusz felső részébe kávéházat, alsó részébe mozit tervez. Ez volna laptársunk szerint az Eifel torony párja s a világ nyolcadik csodája. Mi még hozzátesszük, hogy a Glóbusz tengelyen fog forogni, mint a bécsi Wenedig in Wien óriási kereke, ferdén fog állani, mint a pizai torony, világítani fog mint a newyorki szabadság szobor, muzsi­kálni fog mint Mémnon szobra Egyiptomban és nagy gömbölyű lyukat fúrnak a Gellérthegybe, ahová eső idején betolják, mint a Lánc­hidat az alagútba. Különben tisztel­jük a belgákat! Tornászok közgyűlése volt április végén. Az Óbudai Tornaegylet szá­molt be a negyvenkettedik egyleti évének eredményes működéséről. A jelentés különösen melegen emléke­zik meg a hölgytorna vezetőjéről, Kuncze Gézáról, Bábel Rezső, Blőch Lőrinc, Reichl Sándor, Forstinger Antal szakosztályvezetőkről, mint akik az egyesület fejlődésére a leg­intenzivebben folytak be. Sok dicsé­rettel beszél a jelentés a bájos és lelkes hölgycsapatról, melynek szebb- nél-szebb tagjai voltak: Blöch Ilonka, Doufrain Elvira, Irén és Olga, Edel- bacher Mariska, Frey Mici, Gärtner Tercsi, Konnert Regina, Krén Rózsi, Kronstein Mici, Kuncze Gizella, Lazarus Irén, Lenz Boriska, Marks Tessza, Szolnoky Irmus és Margit Winkler Erzsi és Zanki Annus. Az egyesület elnöke dr. Botzenhardt János, aki erős agilitással dolgozik a tornászat érdekében. A Farkasréttöl a Széchényi oromig követelte a közgyűlésen dr. Baránszky Gyula meghosszabitani a villamost, a farkasréti vonal második vágányá­nak megépítésével és a tarifarevizió- val együtt. — Annak különösen a Svábhegyen nyaraló bizottsági tagok tapsoltak zajos helyesléssel, de maga a főváros is hajlandó a közérdekű óhajnak eleget tenni. Úgy értesülünk, hogy a tanács az e célból kisajátí­tandó ingatlanokat rövid idő alatt birtokba veszi és tekintet nélkül a kisajátítási eljárás menetére a közúti

Next

/
Oldalképek
Tartalom