Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-03-15 / 11. szám
Megjelenik : hetenkint kétszer. Szerkesztőség: II., Krisztina-krt. 33. Értekezni lehet d. u. 2—3 óráig. Kiadóhivatal: !., Szent János-tér l/'a. „ATFILA“ könyvnyomtató miiintézet. Atinden levél a szerkesztőségnek címzendő. Telefon : 108—29. Előfizetése : Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám ára: ......................10 fill. 19í4. március 15. Hirdetések ára : í 1. szám. X. évfolyam. Egy hasáb széles, egy centiméter magas terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „ Negyedéves hirdetőknek 5° o kedvezmény. Nyílttéri közlés dija soronkint . . 1 kor Szöveg közötti közlés ,, . . 2 „ Kis hirdetések ára: Minden szó..........................................6 fill. Vastag betűvel.....................................10 „ A hirdetések dija előre fizetendő. Erről-arról. Ha a szokásunk volna a saját mellünk döngetése, akkor most igazán és büszkén verhetnénk, mert a Budai Napló minden sorát-szavát igazolta Vázsonyi Vilmos nagy beszéde a lí. kerületi demokrata párt felavató estéjén. Mi sohasem váltottuk, hogy valami különös kerületi érdekek vezérelnének, mert minden kerület összeforrott a szomszédjával s igy mindannyian egy egészet alkotunk. Mi Budát mindig úgy kezeltük, mint a nagy Budapest egy sajátságos részét és követeltük e résznek történelmi alapon való fejlesztését. Kerületi érdek, mely kerületi érdekké csak épen a helyhezkötöttség révén lesz. A Tabán rendezése emminens budapesti érdek, mert a Tabánt nem képes fölépíteni az első kerület polgársága s tolépiilve, nem tudná benépesíteni. Az Erzsébethid révén főleg a IV. kerület számára épül. A i Víziváros belső részének a rendezése, ahol az Országutíal összeérve hitvány viskók tömkelegé áll, ha úgy épül ki, ahogy a Tabánt tervezik és megkapja a Ratthyány-tén hidat, megim az V. kerület érdekeit szolgálja, mert e hídon át itt kap jó lakást a Lipótváros népe. Ott lassan irodává, bolttá lesz minden lakás s az igy kiszorított nép csak Budán találhat megfelelő elhelyezést családja számára. A Szépvölgy fejlesztése uj nyaraló helyet teremt a Budapesthez kötött lakók számára s Óbuda fejlesztése Újpest beolvadását segíti elő s egyúttal a házigazdálkodást folytatók természetes lakóhelye. A józsefvárosi fiák- keros onnan kiszorul és Óbudára kell jönnie, hogy saját házában, olcsón élhessen. Budapest érdeke, hogy a Vár és környéke, a Gellérthegytől a Rózsadombig terjedő völgy katlan történelmi stílusban építtessék fel, hogy igy a külföldi mintára épülő Pestnek dekoratiós történelmi hátterét képezze. — És igy tovább. Ami jelszavunk, ami törekvésünk, minden Írásunk azokat a városi eszméket szolgálták eddig, amiket Vázsonyi hirdetett legutóbbi beszédében és ha az uj demokratapárt ezeket az elveket követi, mi szívesen állunk szolgálatára, megóva mindig a lap teljes pártatlanságát, mely a Budai Naplót eddig is felülemelte a budai kerületek beléletét jellemző, kicsinyes személyeskedésén. * A becsületes, nyílt színvallás mindig kedves volt. És már régen megtehették volna azok, akik most egy uj városi pártot alakítottak az I. kerületben, hogy ezt a lobogót nyíltan kibontsák. Igazán nem kell ahhoz sem nagytekintélyű vezérsereg, sem fényes kaszinó helyiség, hogy városi párt boldogulhasson, nem kell kozzá más, csak a közérdek fölismerése és becsületes küzdelem annak kivívása érdekében. — Várjuk a tettet! IRdrcins 15. Törpe a kor, mely nem hogy megértené, de ünnepelni sem tudja méltán a magyar nemzet újjászületésének évfordulóját. Ma újból dúl a harc, de nem előzte meg a magyarság testvéries, nagy egybeolvadása. A szabadság dala helyett, ma a szolgaság dalát zengik hitvány bérért. Az emberi lélek fölpattant bilincsét ma szorosabbra kovácsolták i Gyászünnepet ül ma a szabad sajtó! MEGALKUVÁS. Megalkuvás az élet titka, S ki nem teszi, az elveszett; Az elvhü jellem ma oly ritka, S az alkuvás borát ha itta, Józan többé az nem lehet. A dorbézoló részeg társak Kínálják a telt poharat: — A mámor józan észnek árt csak, Kocints! Igyál! — és nyujsad másnak! A mámor gőze megmarad Dorbézolásuk víg tanyája A nép felszentelt temploma, És széjjel foly a bornak árja A templom tiszta oltárára. — Az elvnek ez a vig kora. Gúnyos kacaj közt megkínálják Az oltár bűnös istenét; Maguk közé őt is levonnák, Az alkuvó, a gyáva szolgák, Az eltiport, hitvány szemét. S amíg Ily hitványul kötődnek, Pusztul a jellem, vész a hit; Trágár szavuk nem sérti öt meg, A porból hozzá fel nem érnek, — 5 az Isten az nem alkuszik! j. Viraág Béla. magánérdek. A főváros bizottságának egyik volt tagja, aki annak idején erős szerepet vitt a városi kerület terén, Írja nekünk a következőket: Budát a létében támadják, múltját meghamisítják, jövőjét megrontják, csupán és kizárólag — magánérdekből. Siratni való nevetséges dolog, hogy minden kérdés a személyeskedésbe és pártviszályba fullad nálunk. Az autóbusz volna Buda megváltója. Nemcsak mint a Lánchíd pótlója, hanem egyáltalán mint közgazdasági tényező, mely egy csapásra megjavítaná a közúti közlekedést, erős konkurenciát hozva a „közúti“ nyakára. De kifejlesztve azt, Buda min- S den természeti szépsége hozzáférhe- j tővé válnék és ezzel együtt járna a j gazdasági föllendülés. Hány olyan i hely van Budán, melyet alig ismer maga a pesti vagy budai ember, holott valóságos természeti csoda. Ott van a szépvölgyi cscpkőbarlang. Ma hozzáférhetlen, mert nagyon kivíil esik minden közforgalmi eszközön. Az egész Szépvölgyet a Hűvösvölgy nívójára emelné a rendszeres autóbusz járat. Mint kilátó hely az Erzsébet kilátó csak nagy időveszteséggel közelíthető meg, holott a város szivéből kiinduló egységes forgalom mellett ez volna Budapest legkedvesebb kiránduló helye. Egy-két kiragadott momentum ez csak, amilyen száz is van Budán, — és mégis az autóbuszügy egészen a magánérdek kezére került. A kijárók irányítják, a „közúti“ kijárói pedig akadályozzák. Ennyi bába között elvész a gyermek — a most születő autóbusz. A magánérdek mellett nyomja még ezt a kérdést a pártérdek is. Pompásan kihasználható a pártéietben és pártharcokban. Egyik a másikat üti, azért mert lesz, mert nem lesz, mert ilyen* lesz, vagy amolyan lesz. A szomorú vége pedig az, hogy egyáltalán — nem lesz. Ott van a kereskedelmi kikötők kérdése, mely körül ma mélységes a csend. Most helyezkedik el a magánérdek, mely főleg telekspekulációkban nyilatkozik meg. Amikor az erőviszonyok majd tisztázódnak, akkor megindul a harc e téren is, elindulnak kijárni az ügyet a kijárok és megindul a pártok harca, ahol í sohasem a közérdek dönt, hanem mindig a pártkeretek között megla- ! pult magánérdek. A Stadion ügye, a kiállítás állandó területe, hidek építése, szabályozást váró városrészek sorsa, — mind azon múlik, hogy a magánérdek mikor látja az idejét, hogy kellő haszon mellett megindítsa a harcot, melyet háborúra fejleszt azután a pártok érdeke. Nálunk, szerencsétlen Budán, amelyen ma is még a török átok ül, minden közügy, minden közérdek csak személyes kérdés, csak — magánérdek. Szívesen közöltük ezt a különben csak baráti levelezést képező irást, mert oly elevenen tapint a mi közéletünk egyik rákfenéjére, hogy hivatott publicista sem írhatná ezt meg találóbban. Buda, márc. 15. Razzia a 136 millió körül. Az uj kölcsönnel kapcsolatos beruházási Programm favorizáló helytelensége, szánalmasan sivár beosztása, a budai kerületek teljes elhanyagolása, csődöt mondott erkölcsi és anyagi befektetései megalázók Budára. E programúi az Ördögároknak a Városmajor elejétől a vámig való beboltozására 150 ezer koronát irányoz elő. Az árokban rothadó szerves anyagok undorító bűzt árasztanak és elriasztják a Városmajor közönségét. Ez a beboltozás már régi kötelessége a fővárosnak s régi jogos óhajt elégít ki. A lágymányosi uj plébánia részére 100 ezer, a fehérvári úti diákszállóra 500 ezer korona az előirányzott ösz- szeg. A tabáni kilakoltatandó polgárok részére Budaörsön 500 ezer korona költségen kislakás telepet létesítenek. Az első kerület ezzel le van tárgyalva, a második kerület nem kap semmit, a harmadik kerületnek pedig építenek egy iskolát (Vihar-utca) 700 ezer korona költséggel. Egy iskolát, melynek iétesitése jelenleg egyáltalán nem képez közszükséget, mert a ki- ! jelölt helytől jobbra négy és fél percre van a szintén uj Miklós-téri iskolatömb és kisegitö iskola, balra pedig 3 percre a barak iskolával bővített Vörösvárí-utcai elemi iskola. Buda | három, illetve csak két kerülete — mert a íi-ik ugylátszik nincs kegyben — összesen kap a 136 millióból 7 millió és 200 ezer koronát. Hol itt az arány ? A sokat hangoz- j tatott igazságosság ? De ez talán | ujjmutatás, felderítő szolgálat akar | lenni a tanács részéről öntudatlanul is, a budai kerületek képviselőinek j munkálkodásáról, megmutatván az j arányt a kerületeik érdekeinél tényleg : képviselt agilitásukról. A közlekedési mizériák megszüntetése tárgyában az első kerületi bizottsági tagok március 10-én értekezletre gyűltek össze. A legelitélőbb hangú nyilatkozatok hangzottak el a közúti: a budai oldalnak közlekedési tiránja és fejlődésének kerékkötője ellen. Ma még mindig ott tartunk, ahol húsz évvel ezelőtt: Budapest és főképen Buda közlekedése a leg- j rendezetlenebb és legdrágább a vilá-' | gon. Az uzsora és lekenyerező köz- I iekedési politikát legjobban Buda I érzi meg. A főváros alamuszi kedv- | teléssel, ölbeernyedt kézzel boszant- tatja és foszttatja polgárait, a saját vasutjával sem törődik, nemhogy még a közúti ellen lépne fel. A Városi villamos Budára hozását is sürgeti az értekezlet, mely az Erzsébet- hidi villamos révén valósulhatna meg. A magas lóról való diktátorkodás ezáltal erősen megcsorbulna és csődöt mondana Sándorpálék részéről. A kis nemtudomkák a városházán újabban büszkélkedve, de szűkszavú, magatetszelgéssel beszélnek arról, hogy a főváros csak megcsörtette papirkardját és a miniszter lelkes