Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-07-09 / 27. szám
2 BUDAI NAPLÓ 27. szám. Az Ördögárok ma nemcsak nyílt ! kérdése az egész környéknek, hanem egyúttal nem épen a legjobb szagu kérdés. Felső részén ez az árok nem terjeszt bűzt, de a hadapród iskolától kezdve, már nagyon illatos. A hatóságok is megvizsgálták s akkor derült ki, hogy az Ördögárok mentén húzódik a hadapród iskola egy régi csatornája, amelyből ma is szivárog még a szenyviz, holott a hidegkuti-ut nagy csatornájának kiépítésekor az iskola bele kapcsolta a saját csatornarendszerét, de a régi csatornát is meghagyta. — Itt említjük föl, hogy nemsokára beboltozzák az Ördögárkot a Fogaskerekűtől egészen a téglagyár telepe végén álló fenyvesig. Azontúl pedig szabályozni kell az árkot, középen nyitott, de kikövezett csatornával és rendezett partokkal, mert most nem egyéb, mint idétlen csalán telep. fi Budai Színház műsora: Csütörtökön: Nebántsvirág. Pénteken: Dzsinguli szultán. Szombaton : Essex gróf. (Jászai m. v.) y . (d. u.: A nevető férj. (este: Ártatlan Zsuzsi. Hétfőn: A tolonc. (Jászai m. v.) Hirsh. A lenyelt gyémánífiiggö ma egyik szenzációja Budának. Mélyen bele- nyulik a pártpolitikai küzdelmekbe és olyan kiélesitése a régi párt- gyülöletnek, hogy ma már tollal alig intézhető el és esetleg a párbajok egész sora támad alapján. A szép Ilona vendéglőben tartott alakuló pártgyiilésen történt, hogy az egyik pártszónok a szocialistapártot támadta és azt a szerencsétlen kijelentést tette, hogy Bokányi pártvezér felesége ökölnyi butónokat hord a fülében a munkásnép véres filléreiből. Ezt a kijelentést megelőzte az, hogy az alakuló párt vezérei sohasem hazudnak. A gyűlésen részt vett Migray József iró és szociálpolitikus is, aki erre rátétté a kezét az illető pártvezér vállára és rábizonyította, hogy a Bokányinéra vonatkozó kijelentés hazugság. Négy- szemközött az illető pártvezér és lapszerkesztő ezt rögtön ott beismerte Migray előtt, aki azonban azt követelte, hogy ezt a kijelentését tegye meg az illető nyilvánosan a ! gyűlés előtt. A pártvezér föl is állott beismerte, hogy hazudott és ezzel lenyelte a gyémántfüggőt. Nagy érdeklődéssel nézünk az ügy további fejleményei elé. A budai Park-Klub ügyében írott, s a Budai Képes Lapok-ban megjelent közlés általános érdeklődést keltett a budai társaságban, mely régóta érzi egy nagykényelmü intim klub hiányát. Az előkészítők ezt 40 koronás évi tagdíjjal, ezer taggal tervezik, nyári és téli helyiséggel. Nagy könyvtár, újság terem és a a szórakozás minden faja állana rendelkezésre. Buda e célra nagyon alkalmas, hisz maga az országos kaszinó is keresett itt nyári helyiséget és Küry Klára kedves villáját igyekezett kibérelni e nyárra, de a művésznő a kecsegtető ajánlat dacára sem akart megválni intim otthonától. — A budai Park-Klub taggyüjtő iveit legközelebb szétküldik. Negyvenezerszer ment át az Alag- uton egy Neddihen nevű hivatalnok és ezt az útját valóságos ünneppé avatta az Alagút személyzete. Harminc évnél valamivel több ideje jár át naponkint négyszer, vasárnapokon kétszer s igy az asztaltársasága kiszámította, hogy mikor megy át negyvenezredikszer. A vámszedők díszben fogadták a nyugati kapunál és elkísérték az Alagút közepéig, ahol a keleti kapu személyzete vette át. Az állami hidak vezetőségét későn értesítették az ünneplésről s igy nem vett azon részt. De talán jobb is, mert az ünnepelt egyén az Alagút közepén elfogultságában szétnézett és csak annyit mondott: — „Ujjé, hát ez még mindig nedves!“ A fancsali feszület jut gyakran és önkéntelenül a csendes sétáló eszébe, aki azokat a Budapesthez nem méltó izetlen és szinte kegyelet sértő szenteket látja, akik a régi időkből maradtak ránk. A Fogaskerekű vasúton túl szintén áll egy kegyelétes emlék, egy pihenő Jézus, de valami istenverte házi piktora a városnak úgy kipingálta, hogy zordabb, feketébb nem lehet egy olasz bandita. Koromfekete szakállt festett a mindnyájunk lelkében szőkének tudott, a szelídség, a szeretet, a jóság istenének. A Gellérthegyen is ilyen eltorzított alakban rémiti a gyermekeket Ő, aki oly nagy benső- séggel ölelte magához a kisdedeket. Arról már rég le kellett volna tenni, hogy a kőszenteket bemázolják és egy ügyes kőfaragó hamar lekopogtatná ezekről is azt a rémitő festéket. Contra Buda! Szeretnénk azt az irigy pesti városatyát megsétáltatni Budán, aki szemünkre hányta, hogy még a Márton- hegyre is járható ut vezet. Jönne el ide, a szép Hüvösvölgybe, ahol díszes villák állanak egymás mellett, például a Zuhatag- utra, amelyet hosszában kettévág a közúti vasút töltése. Itt ez a kedves pesti idegen azt látná, hogy még ut sem vezet a villákhoz, lámpa sem világit ide és aki éjjel erre jár, kénytelen bevárni egy villamos kocsit s annak a fényénél kell sietve hazabotorkálnia. Hát hol létezik ez Pesten ? Úszkáló lovaskatona a Vérmezőn mosolyogtatta meg a közönséget a keddi nagy zivatar után. Az Alkotásutcán hatalmas víztömeg hömpölygőit le a Krisztina-körutra és szinte árviz fenyegette a környék lakóit. Az Attila-utca is egy nagy tóhoz hasonlított, amely a Vérmezőre öntötte a sok vizét és nem vette figyelembe a tilalomtáblákat sem: elpusztította teljesen ezen az oldalon a rézsűkét. A lovas őrjárat szomorúan szegezte puskáját a „kihágó“ viz felé, de gyorsan ló és katona is kénytelen volt úszva menekülni. Rombol a közúti, még pedig ott, ahol legkevésbbé vártuk. Pusztítja a fáinkat, amikre harminc éve várunk, hogy megnőjjenek, amikben gyönyörűségünk van és amelyek kedves karaktert adnak egész város részeknek. A Vérmező mentén a legkedvesebb sétányok egyike fejlődött és a sétányt szegélyező fákat most, amikor már árnyékot adnak, megnőttek s fölérnek a közúti vezetékéhez, elperzseli az áram. Ezen pedig sürgősen segíteni kell úgy, hogy ezt a vezetéket az úttest felé kiálló oldal — karokon kell tovább vezetni. De igy jártunk a Margitrakparton is, ahol szintén pörköli a fákat a villamos vezeték. — Itt tesszük szóvá azt a hozzánk érkezett panaszt is, hogy a közúti elcsufitotta a a Ferenc József-hidat azzal, hogy a szürkére mázolt hidra vörös állványokat szerelt a felső vezeték számára, s azok rikítóan elütnek a hídtól, rontva annak egységes hatását. Pedig Budapesten most jár a legtöbb idegen. Baj van, ismét baj van a Lukácsfürdővel. Azok, akik rá vannak utalva erre a fürdőre panaszolják, hogy az uszodája nem felel meg annak a célnak, amelyet szolgál. Először a fürdő kazánkéménye füstöl oly éktelenül, hogy a napfürdőt vevő közönség koromfürdőt vesz. Füstfogóról, füstemésztő készülékről szó sincs, holott ezt már elhatározta a város, de a fürdő saját érdeke is megkövetelné. Az uszoda vize pedig szintén nem alkalmas a tisztálkodásra, mert abban a kormon kivül szivarvégek is úszkálnak s körülötte sehol egy zuhany nincsen ahol a fürdőben fölszedett piszkot lemoshatná a für- dőző. így Írja nekünk a fürdő egyik lelkes barátja. Dalos kirándulást rendez az óbudai protestáns énekegyesület julius hó 12-én a Római fürdőbe. A kulturális célt szolgáló ünnepséget nagy rendező bizottság készíti elő, melynek élén dr. Benedek János, Szilágyi Károlyné, dr. Benyovits Lajos, Szilágyi Károly, Nagy Ede, dr. Tari Imre, Nemes Árpád, Kiss Sándor, Pichy István, Szilágyi Dezső agilis munkálkodással állanak. Érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással az elnökség: III., Kis- celli-u. 78. Idegen itt Budapesten a magyar, mert idegen szólásforma fogadja, hamisan magyar fölirások riasztják. Bárczy polgármester oly sokat ad rá, hogy ez a város valósággal a Terrasz-vendéglö a Déli Vasút indulási oldalán, a Krisztina-körutra kiugró magaslaton. Árnyas,' lévegős, szép kilátást nyújtó restaurant a Vérmező felett. Régi hírű konyha, kiváló sör és bor. nemzet szive legyen és talán célravezető volna oly állás létesítése, amelynek kötelessége volna ezt az idegen helytelen magyarságot irtani. Leggyakoribb az, hogy: — „Ezen bolt kiadó!“ — Már pedig ez magyarul igy volna: — Ez a bolt kiadó. — De nagyon gyakori a ként és kint képző összetévesztése. — „Esténként zene!“ — holott valaki muzsikálhat estén kint még pedig cigány ként. Ezek a felírások bosszantóan szembeszökők Budán is, de főleg Pesten. Hadúr bocsássa meg a bűneit annak, aki egy kis utcát az Attila- körut mentén elnevezett Hadur-utcá- nak. Mert aki már ott van, hogy jogosult utcákat elnevezni, annak tudnia kellene, hogy ez a szó Hadúr, csinált szó, soha a magyar mitho- logiában nem szerepelt, mert a magyarok hadi istenét bizonyára „dönczör“-nek nevezték. így tehát ez az utca név egy nem létező, hamis fogalom megörökítése. De ha ezt az utcát a legfőbb hadúr után nevezték el, akkor ez nagyfokú illoyalitás, hogy a világszerte tisztelt császár-királyról egy ilyen arasznyi, rendezetlen utcát neveztek el. Eldugott parkjainkhoz utakat és utcákat kellene nyitni, mert a városmajorba is nehezen jut az ember a Szénatérről, holott festői módon befejezné ezt a szép nagy teret egy széles ut, a Krisztina-körut egyenes folytatásaképen a Csaba-utca és Retek-utca között. Ilyen útra szüksége van a Statisztika-parkjának is, a Királyhegy-utca torkolatával szemben a Margit-körutról. Építési engedélyt ezen a két helyen ne adjon a város. Czakó Károly iró a Budai Napló munkatársai sorába lépett. PEREPÉR szabású BLUZ-újdonságok, valamint PANAMA SPORT-BLÚZOK legszebb választékban PRE1SACH JÓZSEF- nél 1. kerület, Kriszíina-tér 3. szám. Elsőrendű angol PülESJÓZSOf nél SIÓI ruhák készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett 1L Ima-tér Isz. Hegedűt, tárogatói, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára STOWflSSER3. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, :: színházak és a hadsereg szállítója, :: :: :: a Rákóczi-tárogató feltalálója. :: :: Budapest, IL,Lánchid~u. 5. Q^ár: Öntőház~utca 3. sz. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék minden hangszerről külön.
