Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-07-01 / 26. szám
Megjelenik : hetenkint kétszer. Nyáron át csak csütörtökön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Attila-nyomda 1., Szt. János-tér 1/a. „ATTILA“ könyvnyomtató műintézet. Minden levél a szerkesztőségnek címzendő. 'l'elefon : 108—29. Előfizetése: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám ára: ......................10 fill. 19 14. Julius 1. 26. szám. X. évfolyam. Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy centiméter magHS terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „ Negyedéves hirdetőknek 5° o kedvezmény. Nyílttéri közlés dija soronkint . . 1 kor Szöveg közötli közlés „ . . 2 „ Kis hirdetések ára: Minden szó..........................................6 fill. Va stag betűvel.....................................1U „ A hirdetések dija előre fizetendő. Errői-arról. Bárczy a gomblyukban! A kép eléggé jól fest. A svábhegyi egyesület felhúzza a frakkját és a gomblyukba tűzi Bárczyt. Hátul gombostűvel. Az igy felgombosttizött, gomblyukba fűzött Bárczy azután beszédet mond, elővesz a mellényzsebéből néhány petróleumlámpát és — santi pásé mars! — azok elváltoznak j Auerégőkké, villamos ivlámpákká! A másik mellényzsebéből ismét elő- | vesz egy „Grand hotel de Karthausi“ I nevű nagy szállodát és — santi j pásé mars! — a gombostű nem bírja tovább a hova-tovább hízásnak indult Bárczyt és a gomblyukból a svábhegyi egyesület igazgatójának ölébe pottyan. Aki általánosan elismert bájos mosolyával azt mondja : „— Harmadszor kérek szót, de rövid leszek! Csak annyit mondok mint frakkba öltözött gavallér a gomblyukba tüzöttnek ! — Na koma, ez aztán a lakoma! .... vannak komoly cikkek, amelyek ilyen gondolatokat váltanak ki az olvasóból. Mi pedig elnézést kérünk a tréfáért, amelynek nincsen se tövise, se éle senki ellen. Különös eset, a Vérmező esete. Perlekedünk, egyezkedünk, de azért semmire sem megyünk. A Vérmező pedig „K und K kaszáló“ lett. Gyakorlatot alig végez rajta a katonaság, nehogy letapossák a sarjadó rétet, vagy a száradó szénát. Amig az egyik részét lekaszálják, addig a másikon megnő a fii. Nekünk kellemes a széna illat, de a város talán mégsem kaszálónak adta a Vérmezőt katonáiknak? Hacsak szénatermelés a cél, akkor váltsa meg a város ezt a drága területet szénával, évenkint annyi szekér, ahány most terem és még 25 százalékot ráadásul. Gyakorló teret pedig nyissanak a kelenföldi pályaudvar mellett valahol. A lóláb néha nagyon is kilátszik és a túlzott jóakarat néha bosszanthatja azt is akinek érdekében kifejtik. Valami levélforma jelent meg az egyik esti lapban, amelyben egy valaki fölpanaszolta, hogy valahol az Isten (hátamögötti) hegyen valamely ut járatlan és ha Garancsy ülne a városházi közgyűlésén, akkor ez nem volna. Kérjük tisztelettel mi úgy tudjuk, hogy Garancsy miniszteri tanácsos európai műveltségű, jó ízlésű úri ember, akinek nem lehet nagyon kedves, az ilyen ló- lábu kedveskedés. ❖ Az Alagút száritója vakarja most a fejét, mert kétszer járt már kint a bizottság, hogy átvegye, de még mindig nedvei s igy nem vették át. Hja! kérem az Alagút 17 évig épült 1852—1867-ig és igy valószínűleg 17 évig fogják reparálni. 11 rác tőr mely kegyetlenül legyilkolta Sándor királyt és feleségét, hogy ezzel helyet csináljon egy másik éhenkórászsertés- hajtsár ivadékának, — ez a rác tőr ismét királyi vérre szomjazott. A mi lapunk keretében nem volt eddig helye az országos ügyeknek, mi becsülettel és szorgalommal ennek a szükebb hazának, — Budának szenteltük minden sorunkat. Csakhogy a rác tőr szivén szúrt bennünket is, akik elvéreztek Szeraje- vóban, — azoktól vártuk mi Buda történelmi hivatásának fényes nagy nemzeti életre való keltését. Nekünk oly közel állott volna az a királyasszony, akinek nagybátyja a 48-iki országgyűlés jegyzője volt és aki ma is nyitott ajtóval fogad minden Bécset járó magyart. * Árulás történt, másképen meg sem érthető. A konopisti kastélyban, ahol a német császár és a jövendő császárkirály bizalmasan tanácskoztak és Kelet-Európa jövendő sorsát irányitő megállapodásokat létesítettek, — kémeket tudott beállítani a nagy pánszláv politika. Valamely belső embert fizettek meg óriási pénzzel, aki vállalkozott a gyalázatos kémszolgálatra. Fontos eredmények birtokába juthatott igy a szláv hatalom és már akkor el volt határozva, hogy a trónörökösnek meg kell halnia, királygyilkos nem kell keresni máshol, mint Szerbiában. Ott napirenden van, ott külön tanfolyamon tanítják ezt. És a gonosz szláv eszme nem válogatja a módot, hogy miképen érvényesüljön. A konopisti tanácskozásnak ez a nem várt eredménye. Ott kell az árulót keresni. ❖ A pravoszláv eszme ellen csak egyetlen módon lehet védekezni. Különös terv, talán nevetséges az első olvasásra, mert szokatlan, de egyedül célra vezető. Ezek a szerencsétlen pásztornépek, amelyek nagyzási hóbortja örökké veszélyezteti Európa békéjét, — nem valók Európába. Az örökös fegyverkezés, a háborúra való készenlét rettenetes milliókba, talán milliárdokba kerül — és mégis csak háború lesz a vége, a világtörténelem legvéresebb háborúja. Ezt a vérengzést, mely Magyar- országon a legiszonyúbb polgárháborúban, öldöklésben fog folytatódni, meg kell előzni. Ha ezek a népcsordák nem valók Európába, akkor — akkor erőszakos utón kell őket kitelepíteni. Meg kell oldani ezt a kérdést részvénytársasági alapon. A szövetséges három nagyhatalom béreljen száz kereskedelmi tengeri hajót, minden hajón elfér ezer ember. Rakják hajóra az összes hercegovinaiakat,csernagorczokat, rácokat és mócokat, minden kecskéjükkel és barmaikkal együtt és tegyék ki őket ahol akarják Délafrikában, vagy Argentiniában, ahol aztán csinálhatják tovább királygyilkos pravoszláv politikájukat. Az üresen maradt területre majd haza hívják Amerikából a földéhes magyarokat. Kontra Buda! mondják a pesti oldal jólelkü városatyái s kibontották az irigység sárga lobogóját. Megirigyelték tőlünk azt a nagymérvű haladást, amből a budai polgár feje szédül. Mi igazán nem tehetünk róla, hogy a Jánoshegy az Erzsébet-kilátóval nem Pesten áll, hanem Budán. Egyebünk úgy sincs, mint a budai hegyvidék, kies, hüs völgyeivel, de azokat is csupa pesti ember lakja. A hegyek lábánál, a világhírű gyógyfürdőkben csaknem kivétel nélkül pesti ember fürdik. Ezt a tisztalevegős hegyvidéket megraktuk kellemes nyári vendéglőkkel, csakhogy a budai ember a pestiektől nem jut helyhez bennük. S aztán ? A vár déli fokán csendes palota áll, a világ legszebb királyi palotája. Pestről pompás kép, nekünk — áhi- tatos, fájdalmas történelmi ereklye és sajgó szívvel lessük évhosszant a csendjét. Pestnek disz, nekünk hazafias bánat. A Gellérthegy? Fenségesen komor szikláiban csak a pesti partról lehet gyönyörködni. Nekünk ez a hegy a Tabán felett, az őspolgár vértanu- ságának jelképe, akit elzavartak évszázados otthonából, házát lebontották, de palota nem épült még a helyébe. Vagy tán Buda rettenetes bilincseit irigylik a pestiek? Ezt a városrészt ketté vágja a déli vasút s e bevágáson túl nincsen élet. Tűrné ezt Pest? Legszebb völgyeinket elzárják félelmetes gödrök, téglavetők vájta tengerszemek, dűlt keresztii öreg temetők, cementégető kemencék. Sík területünk pedig mocsárlázt lehelő posvány. Szemet szúr talán odaát Óbuda, a székvárossá kinevezett, piszkos, poros falu? Van ilyen több is, bent Buda szivében, az Országút kellő közepe. Négy lépésnyi telkek, amiken modern ház sohasem épülhet. Szívesen elcserélnénk mi sok mindent a pestiekkel és a négy fillérért ásitozó alagutat kész örömest adnánk a pesti alagutért, a földalatti I vasutért, amit talán csupa irigység- I bői nem mertek áthozni a Duna alatt Budára, mielőtt a Lánchidat elzárták volna. A pesti utak nem bírnak el már több villamos kocsit, nekünk pedig orrunk, fülünk fagyei télen, amig kocsit kapunk. Azt mondják, hogy Buda csupa | park és Pest e téren oly szegény. Hirtelen igaznak látszik a mondás, | de ha levakarjuk róla a szemrehányó burkot, kirí alóla a hamisság. Van egy két parkunk, de ki a gödörben van, ki pedig hozzáférhettem A Horváth-kert dohos szurdék, a Városmajor maláziás, puszta hely, dadák és bakák imelygös tanyája. A Statisztika melletti park alig hozzáférhető. Több nincs, ha csak egy pár arasznyi uj liget-morzsa. Pesten világvároshoz méltón szépek az Erzsébet-, a Szabadság-, Tisza Kálmán- tér, a Muzeum-kertje és ott van a csodás Városliget és Népliget. Tehát még itt sem áll meg a vád. A hegyvidékre mi is vasúton járunk, tehát egyformán Pesté is. Odaát minden tér park is, nálunk a terek piacok, mert nincsenek vásárcsarnokaink. A Vérmező szénaillatát is csak katonai engedéllyel szívhatjuk. Mit irigyelnek hát tőlünk a pestiek ? Dörögjék vissza a budai városatyák Pestnek: — Rekontra! Eüdß, Jul. 1. Kényszer—telek—egyesítés nélkül aligha lesz szabályozható az Ország-ut néven ismert része a Vízivárosnak. A Margit-körut és a Batthyány-utca közötti részen ahol apróka házhelyek, hogy ott a természetes fejlődés teljesen lehetetlen. Itt valami uj módon kellene rendet teremteni s ezt az uj fővárosi törvénybe kellene már bevenni. Módot és kulcsot kell találni, hogy az egymás mellett fekvő apró telkek egyesithetők legyenek s igy váljanak alkalmassá a modern beépítésre. Sok ember szívesen adná el kicsiny telkét, ócska viskóját, de a szomszéd nem tudja megvenni, idegen azért nem veszi, mert nem tud rajta építkezni. A szomszéd pedig szegény. így ahogy van most, nem mozdulhat senki és marad minden a réginél. Ezt a kérdést a városház törvénytudói bizonyára hamar megoldják. cipők, férfi és női, minden fajta, óriási választékpan kaphatók BUDÁN kizárólag I., KRISZTiNA-TÉR 3. PREISflCH 3. házában.
