Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-01-04 / 1. szám
2 A kufsteini temető-őr. A kufsteini temető őre Csatákat harcolt egykor végig. A szabadságnak elbukásán Német szive azóta vérzik. Ifjú lelkében bukott népek Mártírjait imádta akkor S most is álmodik róluk néha Bár rátört régen már az aggkor. Most a temető csendes őre. Közöttük jár roskadtan szótlan. Hol sok magyar alussza álmát Szűk rabhelyén : a koporsóban. S a jó öreg magyar sírokra Ültet virágot minden évben, Mert a szabadság szent tüzei Csak nem alusznak el szivében. Ki-kijár éjjel is közéjük. S a sírokon a holdfény reszket. Nyugalmat égi győzedelmet Intenek a nehéz keresztek. S ő vigyáz rájuk ... A szellőt is Kéri ha egy-egy ágat ingat Hogy föl ne keltse álmaikból Szegény, magyar halottjainkat ! Bejelentés. Budán eddig nem szerkesztettek lapot, mely hivatva lett volna kizárólag Buda érdekeit szolgálni, Buda viszonyaihoz mérten. A múlt esztendő e téren is meghozta a szükséges vállalkozást és a Budai Napló igyekezett minden tekintetben e különös keretekbe illeszkedni. Egy év; tapasztalás kioktatott bennünket i és ma főtörekvésünk, hogy napilappá legyünk. Négy oldalas napilappá, mely hétfő és péntek kivételével jelenne meg, ami tökéletesen kielégíti Buda szükségletét, mert mindenki olvas pesti napilapot is. Az átalakulás nem megy oly simán és csak fokozatosan vihető keresztül. Egyelőre az első hónapban kétszer, azután háromszor és — ha meg tudjuk nyerni a közönség jóakaratu támogatását — ősztől kezdve naponkint az említett két nap kivételével fog megjelenni. Szerdán adjuk azt az első számot ez évben, mely teljesen uj anyagból készült, uj és alkalmasabb beosztással. Kérjük e bejelentés jóindulatú tudomásul vételét. hírek. Uj templomot óhajtanak építeni a Kelen- föld-Lágymányos evangélikus egyház községének hívei és azt a kérelmet terjesztették a fővároshoz, hogy a létesítendő templom számára ingyen telket engedjen át. Értesülésünk szerint a főváros tanácsa a kérelmet pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Van is, nincs is. Aki elhiszi, hogy van, az bele is ül, már t. i. az Óbuda-Hajógyári állomás várótermébe.(?) — ha ki van nyitva — az az ur azonban mindig csak a követketkező vonattal akar utazni, akár Esztergom felé hajtja sürgős útja, akár pedig Szentendrére óhajt minél előbb jutni. Értsük meg a dolgot, ha valaki a váróterembe kibírja a vonat megérkezéséig, akkor már csak a következő vonattal indulhat, mert erről már lekésett, lévén a jegyváltó állomás és váróterem a vonat megállójától negyed kilóméternyire. Ezt pedig nem várja be sem a BUDAI NAPLÓ MÁV. sem a BHÉV. Aki tehát hiszi, vagy hitte, hogy van, ezután az is letagadja. Aki pedig egyáltalán nem hiszi, hogy van, (és ilyen az utazó közönség 99 százaléka) az — forró nyáron, hideg télen, esőbe-hóba, szélbe-hidegbe, az időjárás minden viszontagságai között az Isten szabad ege alatt várja a pontatlanul érkező vasúti alkalmatosságot. Nincsen tehát, hiába mondják, hogy van a Hajógyár-állomásnak váróterme. Ott az a fene-bolond kincstári nagy épület, hacsak a pillérei közé tákolnának valami deszkabódét, már is elég volna. Meg volna védve az idő viszontagságai ellen az a 2—300 diák és ezenkívül pár ezer utas. A főváros a csavargók részére melegedő szobákat létesít, de az adófizető polgár . . . Hja paiaszt, — az más ! Eihallasztották a tavaszra az Árpádfürdö árverését, s az érdeklődőknek ez ügyben szívesen szolgál felvilágosítással dr. Toldy Géza, IV., Koronaherceg-utca 10. Mária Remetén a kegytemplomban a téli időszak alatt minden vasár- és ünnepnapon d. e. 11 órakor szent mise van. Macskaforradalom volt 1842-ben Budán, írja egy régi krónika. A Pest és Buda között építendő Lánchidnak alapköve 1842-iki augusztus 24-én tétetett le, felséges V. Ferdinánd császár és király nevében főherceg Károly által. Báró Szína György és vállalkozó építőtársai 87 esztendeig fogják szedni a hidvámot. A János fővételi kéthetes országos vásárra (aug. 29.) már jó előre minden szedetl-vedett nép is gyülekezett, elhozván magával egész háztartását. így történt, hogy Pest szabad királyi városban 1842-iki esztendőben a 85,000 lakosság száma 92.000-re emelkedett. A hétezernyi többséggel ám majd annyi patkány is birtokába vette Pestet és Budát. Még a septemvirális tábla (hétszemélyes főtörvényszék) termében is itt-ott felbukkant egy szemtelen patkány. Pedig ide kellett volna a nagytekintetü magisztrátusnak a felséges vendéget elhelyezni. Nosza kihirdették a patkányok elleni harcot. Minden ember, aki egy macskát hoz magával és átadja a királyiügyek igazgatói hivatalában egy V* ezüst forintot kap. Másnap háromezer ember akart első lenni egy vagy több macskával a 1U ezüst forint részesülésében. A rettenetes tolongásban az akkor nagyszámú kőbőr kutyák is részt vettek. Félelmetes ugatás és miákolás verte fel egyszerre a csendet, melybe az utcai suhancok is uszításokkal belekeveredtek. A megfélemlített macskák megszöktek gazdájuktól, veszettül menekültek fákra, ablakokon át lakásokba be, mindent ami utjukba került, összetörve. Az utcai macskaforradalom után valóságos vadászatot kellett rendezni a dühödt macskákra és 870-et lebun- kózottan találtak másnap az utcákon. Stern István másodtitkárt mint az egyesületi sajtóosztály vezetőjét bízta meg a III. kerületi Torna és Vívó Egylet legutóbbi választmányi ülésén, hogy a Budai Naplót az egyesületre vonatkozó sport közleményekkel lássa el. Kérjük az érdekelteket, hogy ez ügyben közvetlenül hozzáfordulni szíveskedjenek. Ifjúsági mulatságot rendez jan. 10-én a Zsigmond-téri főgimnázium tánccal és hangversennyel. A műsoron Nebenführer Aranka, Szilasy Pfeiffer Rusika, Pfeiffer Giziké, Sachs Ede, Fodor Pál, Stern Pál, Háry László, Sziklay Pál tehetséges műkedvelők szerepelnek. Érdekes esték. A III. kerületi Miklos-téri elemi iskolában 1913. dec. 30-án volt 4-ik ismeret- terjesztő előadása és népoktató egyesületnek. A nagyszámú és diszes közönségnek Kiss /. Jenő mérnök székesfővárosi bizottsági tag adott elő------ --------------------------— ■ - — ' ■•■•=* '• tr_ ■! ■ ' --------a III. kér. fejlesztéséről, tekintetbe véve eme kerület áldott földrajzi és topografikus viszonyait. Három fő dologra hívta fel az érdekeltek figyelmét, mint amellyel egyik fővárosi kerület sem dicsekedhetik és pedig a kerület Dunájára, a hegyekre és levegőjére. Összehasonlítást tesz a többi kerület lakói között és sajnálattal állapítja meg, hogy egyes budapesti utcák, pl. a Dob- és Király-utcák lakosainak száma nagyban felülmúlja az egész III. kér. lakosságát s mig azok benn a városban nélkülözik az egészséges, jó levegőt és nyáron menekülnek a városból, addig a III. kér. e tekintetben teljesen kihasználatlanul hever. A fejlesztés feltételeit egyrészt az államra, másrészt a fővárosra és végül a kerület ingatlan tulajdonosaira hárítja. Az előadót a közönség, meleg ovációban részesítette, Beke Mózes igazgató az egyesület és hallgatók köszönetét tolmácsolta. Hölgy-torna zenével. Élénk érdeklődés mellett folyt le az Óbudai Torna Egyletben a hirdetett XLI. évi disztorna, melynek egyik főszáma a hölgycsoport szabadgyakorlata volt, és amelyet Kuncze Géza tanár tanított be és zenére vezényelt. A zenét Lenz Ferenc tanár komponálta. Művész dilletánsok gyönyörködtették a nagy számmal megjelent közönséget Soplius Michaelis a Forradalmi nász c. drámájával, a Kereskedő és Iparos Ifjak Közművelődési Egyesületében. A szereplők valamennyien kitettek magukért; de mégis ki kell emelnünk a sorból Aliane de l’Esztoire szeinélyesitőjét, Király Mariskát, ki igazán megkapó hűséggel játszotta szerepét, Leontin szerepében Kavarnik Iluska nyújtott szép játékot, a férfiak közül Mariancsics', Major és Magyar osztoznak a tapsokban, jók voltak kisebb szerepükben Burger, Karai és Tóth. A jól sikerült előadás után a fiatalság 1 óráig ropta a táncot mint rendesen. Szilveszter este Toman, mint indián fakir, szórakoztatta a közönséget, Mariancsics költeményeket szavalt, Juhász Ödön melodrámát, Kelen Géza hangszereket imitált nagyon jól, Wukovits Gizuska, Zeidler Micike érdemelték ki a hálás tapsokat. Kavarnik Ilus tangó kupléja és Neumann Jenővel remekül Sejtett tangója elsőrangú élvezet volt. Tóháti a putzert adta elő és egy artista számot Fcdelevits Gyurkával, akinek dzsiggelését bámulták meg őszintén. A színdarabban szereplők jók voltak mind. Utána vidám tánc volt. Dr Verebély Hugó ügyvédi irodát nyitott Óbudán, III., Lajos-utca (Határ-udvar) 42 sz. alatt. A Várszínházban január 10-én „Nora“, 12-én az „Arany ember“ kerül előadásra. Kiállítás Budán. Már az udvariasság is úgy kívánja, hogy megoszoljék Pest és Buda között minden, ami a főváros díszére "szolgál. Az eddigi kiállítások mindegyike a Városligetben volt és Buda ebbe ellentmondás nélkül belenyugodott. Most azonban az egyesülés 50-ik évfordulója alkalmából speciálisan „budapesti“ kiállítást tervez a tanács, mely némileg történelmi jellegű lesz s ezt Budán kellene fölépíteni, még pedig vagy Kelenföldön, iiletvé ,a Lágymányoson, vagy pedig a lebontás alatt levő Tabánon, ahol a központi épület megmaradna és közcélt szolgálna. A kiállítás tervét GelMri Mór vetette fel, aki mindig érdekes és- értékes terveket sző, hogy ezzel az iparos osztálynak munkát biztosítson. A kiállítás három részre oszolva felölelné a múltat, a jelent és a jövőt. Gelléri Mórnak bizonyára nincs ellenére, hogy ez a kiállítás Budán épüljön, sőt talán mellénk áll.
