Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-01-04 / 1. szám
/ /V*' r%,« .-M '> 34 &>( D MEGJELENIK BUDAPESTEN HETENKINT 2-SZER : SZERDÁN ÉS VASÁRNAPON. — SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II. KERÜLET, FŐ-UTCA 40. TELEFON 108—29. 1914. január 4. 1. szám. X. évfolyam. ELŐFIZETÉSE EGY ÉVRE: 8 K, FÉLÉVRE 4 K, EGYES SZÁM 10 f. HIRDETÉS ÉS NYILTTÉR ÁRSZABÁSA AZ UTOLSÓ OLDALON. MEGRENDELÉST ÁTVESZ A KIADÓHIVATAL. í\y_ évforduló alkalmából SZERENCSÉT KÍVÁN előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek a BUDAI NAPLÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. ■■■ t ■ ---— ..... ' -- ■ ■— BU DAI KRÓNIKA. Régi újságíró és Budának állandó lakosa, Szeles Adorján bocsátja a Budai Napló rendelkezésére édes atyja hagyatékában talált följegyzéseket, amik érdekes adatokat szolgáltatnak Buda krónikájához. Őrkatonaságtemploma, melyetEstei Ferdinand kir. főherceg volt hadi főkormányzó, a vár őrizetére küldött katonák számára rendelt 1817- fees. Ott végzi a templomi szolgálatot, mint Parochus, a tábori főpap, ki minden regement- beli és hadi papok felett van Magyarországon. E Garnison-Templom arról is nevezetes, hogy 1. Ferenc császár (V. Ferdinand atyja) ebben a templomban koronáztatott meg 1792. junius 6-án magyar királlyá. De arról is, hogy 3 év múlva megkoronáztaíása után, ebben a templomban fosztották meg papi méltóságától, az általa halálra Ítélt Martinovics Ignác József apát, kir, tanácsos és a lembergi egyetemi bölcsészeti karának igazgatóját. A lefokozási szertartást Condé tábori főpap végezte nagyszámú segédlettel az egész tisztikar jelenlétében. Nevezetesebb épületek voltak az időben a Várban: A várnak nyugati oldalát a törökök egy kőhiddal kötötték össze a Spitzberg (Gombos- hegy) régente Sonnenberg, jelenleg pedig Napheggyel, mely hid kőoszlopokon állott s ezen mentek ki a törökök sétálni a Naphegyre. Ennek a hídnak nyomai most is láthatók a vár nyugati oldalán. A Palatínus lakása, amelyet még Corvin A'tátyás építtetett. Az Országháza a Bécsikapu felé hol a nagyméltóságú helytartótanács tartotta tanácskozásait. Országgyűlések is voltak benne. 1792-ben a protestánsok egyházi gyűlése is itt volt. A kir. kamara vagy kincstár épülete (ezelőtt a jezsuiták klastroma) szintén egyik monumentális épülete volt akkor Budának. A György-téren állott gróf Teleky József fcfdélyi kormányzó nagy és pompás kilátású háza, hol a magyarországi katonai főkormányzó lakása is volt. A Duna felől a hadi kormányszék épülete a Theatrum mellett állt. Itt volt nagy fegyvergyár Vagy fabrika. Béke. A küzdelem adja meg az élet zamatját, a nyugalom már haldoklás. A harcban edződik az erő, mely tettre serkent és alkotni képes. A nyugalom elernyeszt mindent, tetterőt és alkotásvágyat egyaránt. De legyen ez a küzdelem gyűlölködés nélkül való, mint a tornára készülj ifjak mérkőzése. Ne az irigység vezéreljen, de lelkesítsen az elsőség dicsősége. Lehet a küzdelem rugója még egyéni érdek is: — ezt a becsvágy, azt az anyagi siker, mást a hiúság vezérelhet, — de a legszenvedélyesebb küzdelemben is nyilatkozzék meg az egymás megbecsülése. Az élet sok visszás helyzetet teremt, a megélhetés gondja sokszor kényszeríti az egyest, hogy más rovására szerezze meg szükségletéi, a verseny gyakorta kínál olyan furfangos ötletet, mely csak látszólag állja a tisztesség mértékét. Mégis ezt hasonlóval viszonozni, ezt erőszakkal megtorolni nem szabad, mert ez újabb megtorlást követel s ezzel megszületik a belső visszavonás láncának egymásba kapcsolódó láncszemeinek sorozata. Még zúg a szeretet nagy ünnepének harangszava, még sok helyen áll a karácsonyfa is és ott az ünnepi hangulat készt bennünket arra, hogy esdő szóval forduljunk mindazokhoz, akik szeretettel vannak Buda iránt, akik nemes sziwel, okos lélekkel ápolják a nagy világváros ez elmaradt részének érdekeit, — tartozzanak bármely párthoz, — egyesüljenek most egymás iránti nagyrabecsülésben és nyújtsanak egymásnak békeszerző jobbot, hogy a küszöbön álló nehéz időkben, zárt sorokban egymás mellett küzdve megvédjékaszétforgácsolt, vezetés nélkül álló polgárság érdekeit. Csak egy évre tegyék félre azt a féltékenykedést, amely nem engedi, hogy magasabbra emelkedjék az egyik, vagy nagyobb érdemekre hivatkozhassék a másik. Ha a jók, az igazak összefognak, ha teret nyitnak maguk között azoknak akiket tétlenségre kárhoztatott a pártérdek, de akiknek tudása, képessége megbecsülendő, — ha az alantjáró érdektől menten és elfogulatlanul mérlegelnek minden kérdést, — akkor a rettenetes gazdasági csapások dacára is, tűrhetőbb. jobb esztendőt hoznak szegény, pusztulásnak indult Budára. Budapest, 1914. jan. 3. Népgyülés volt a múlt év utolsó vasárnapján a Lánc-hid elzárása és az Alagút s a hídvám eltörlése ügyében,. Az I. kér., Szabadpolgári Párt vezetősége hívta egybe a Koronaőr- utcai iskola tornatermébe. Intelligens, érdeklődő, lelkes polgárság jelent meg és nagy figyelemmel hallgatta meg az ősz Hegedűs János dr. bevezető szavait és örömmel fogadta amikor dr. Szebeny Antal orsz. képviselőt jelölte elnöknek, aki röviden összefoglalta a népgyülés célját. Azután fölkérte Szigeti Jánost, hogy részletesen ismertesse a hid kérdést és az elzárás következtében beállott forgalmi zavart-k elkerülésére és enyhítésére vonatkozó szűkéé ;er. iníczkc seket. A kérdésnek magas színvonalon álló beszédben felelt meg Szigeti. — Utána dr. Baránszky Gyula ügyvéd az alagút- és a hid- vámok ügyét tette szóvá, az ő különös rokonszenves modorával, hol mosolyt keltve, hol pedig keserű kifakadást, de mindig helyeselve a szónok állításait. Legközelebb részletesen foglalkozunk ez aktuális kérdéssel, mely szintén egyike Buda béklyóinak. Végül Platthy György orsz. képviselő olvasta föl határozati javaslatát melyet a székesfőváros törvényhatósága elé visz a népgyülés. A népgyülés impozáns lefolyású volt. Nyugodt, ámbár a szónokok fel tudták kelteni a legerősebb érdeklődést. Egy hang a népből. A népgyüléssel kapcsolatosan közölt ismertetésben is fölemlíthettük volna Andor Endre fölszólalását, aki szólásra jelentkezett a kijelölt szónokok után és a szó szoros értelmében elragadta a közönséget. Csodálatos adománya ez a természetnek és a magyar nemzet nagy intelligenciája mellett bizonyít, hogy minden különösebb gyakorlat nélkül, élnek köztünk ily kiváló szónokok. Valóságos művészei a szónak mint Andor Endre tanácsos. Amig Baránszky mint népszónok inkább a szociális Ízzel kelt hatást, — Andor Endre magyaros zamattal és jellegzetes magyar logikával hódította meg a hallgatóságot. Egy praktikus tanácsát már most idejegyezzük. A hid és alagút vámok eltörlése ellen szól az, hogy állandó személyzetet kell tartani és fizetni. Nos hát fizessünk vámot az év egyik hónapjában, ez teljesen fedezné a költségeket. Ez volna az első lépés a vámok eltörléséhez. Szavait azzal kezdte, hogy a hivatalos szónokok mellé felszólal, mint „egy hang a népből“. Ahol az ünnepi szónokok ilyen viszhangot keltenek a „népben“, az olyan népet nem kell félteni.
