Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-10-30 / 24. szám
közölvén, protekciót osztogat, a mi hivatása nem lehet s azért utasítandó a szerkesztőség a közgyűlésen történő minden beszéd szó szerinti közlésére. E 1 n ö k: A „Fővárosi Közlöny“ szerkesztője szerződés alapján működik. Az indítványt a tanácsnak kel' kiadni, hogy tegyen előterjesztést. A Vili. kerületi elöljáróság részére a Baross-utca 03 sz. ház kibérlését elfogadták. A j o b b p a r t i szemétkotrási jog bérlet'e iránt Braun Lipóttal kötött szerződés f. év vegén lejár: minélfogva intézkedni kellene e jognak további bérbeadása iránt. Mivel azonban a központi járványbizottság e hó 15-én hozott határozatával a szemétkotrást úgy a jobb-, mint a balparton eltiltotta, minek következtében a szemétkotrás tényleg be is szüntettetett s előre nem látható azon időpont, midőn e jog kihasználása ismét életbeléphet s ha a bérbeadás most történnék, a bérlő a, tilalom ideje alatt elvesztett hasznáért kártérítést követelhetne: a. tanács javasolja, hogy a jobbparti s z e mét- kotrási jog bérlete i r á n t a z intézkedések csak a szemét kotrási tilalom visszavonása után tétessene'k meg. A kültelki fogyasztási és italra érési adó bérletéért a pénzügyigazgatóság 80s ezer forintot kér a fővárostól. A tárnám javaslatára elhatározták, hogy a bérletért csak 165 ezer forintot ajánlanak meg. A kereskedelemügyi miniszter felszólította a fővárost, hogy az 1895. évi országos kiállítás rendező bizottságába nyolc tagot küldjön ki. Elnök konstatálja, hogy az előkészítő bizottság tagjai voltak Kármán Lajos, Lipthay Béla báró, Mérő János, Morzsányi Károly, Pre- uszner József, Radocza János, Rémi Róbert, dr. Wagner Géza urak. Hogy minden kerület képviselve legyen, jó lenne, ha a miniszter ur beleegyezésével tiz tag küldetnék ki és pedig a nyolc említetten kívül még dr. Országli Sándor és Kugler József is. Mendl István, ki az előkészítő bizottság tagja volt, akadályozva van abban, hogy a kiküldetést elfogadja. (Felkiáltások: Csupa kormánypárti!) Del Medico Ágostonnak semmi ellenvetése sincs az ellen, ha csupa kormánypárti küldetik ki, vagy ha nincs is minden kerület képviselve. de azt látja, hogy a kijelöltek közt nincs iparos és kereskedő. Indítványozza, hogy a kiküldöttek felerészben az iparosok és kereskedők köréből választassanak. Elnök szerint csak arról van szó, hogy a törvényhatósági bizottság legyen képviselve. Az ipar és kereskedelem szakférfiúit a miniszter más úton hívja meg Keltái Ferenc indítványozza, hogy miután a miniszteri leirat szerint, mely nyolc tagról szól, ugv sem jelölhet ki a közgyűlés tizet, intézzen felterjesztést, melyben tiz tag jelölhe- tését kéri és hívja fel a tanácsot, hogy a közgyűlésnek való ajánlásnál különösen az iparos bizottsági tagokra legyen majd tekintettel. Mát tv us Arisztid szerint, itt csak a törvényhatóságnak, mint olyannak képviseletéről van szó. Éppenséggel nem akar az ipar és kereskedés érdékei ellen felszólalni, de a miniszter csak általános irányelvekre, az altalános szervezésre nézve kíván meghallgatni tekintélyes, szorgalmas, müveit tagokat és erre nem szükséges hogy iparos vagy kereskedő szakférfiak küldessenek ki. M a r t o n Alajos szerint megszoktuk, hogy a kijelölt urakat egyszerűen elfogadjuk, de most oly nagyfontosságú ügyről lévén szó, mint az 1895-iki kiállítás, szintén kéri, hogy legyünk figyelemmel az iparos és kereskedői osztályra. Hah ó t h y Sándor indítványozza, hogy a küldöttek a legközelebbi közgyűlésen szavazólapokkal való szavazás utján választassanak meg. Del Medico Ágoston zárszavával élve, Máttyrs Arisztid ellenében kifejti, hogy a szellemi tőke és tudás nem monopóliuma egy osztálynak. Könnyen elképzelhet művelt cipészt és ügyetlen minisztert. Minthogy a közgyűlés is körülbelül fele részben iparosokból és kereskedőkből áll. méltányos, hogy a kiküldendők is felerészben ezekből, felerészben a többiek közül választassanak. M á 11 y us Arisztid szavainak félremagyaBudapest, 1892. Október 30. BUDAI HÍRLAP. rázása címén szólal fel. Hangsúlyozza, hogy legkevésbé sem állította, hogy az iparos- és keresked ő-o s z t á 1 y t kevésbé tartaná h z intelligenciához tartozónak, mi nt^ az úgynevezett late i u e r-o s z t á 1 y t. Epen ne m érdé m 1 i, hogy neki ilyen eszméket tulajdonítsanak. A közgyűlés ezután elhatározza, hogy a kiküldendő tiz tagot a legközelebbi közgyűlésen választja meg és pedig felerészben az iparosok és kereskedők, felerészben a többiek köréből. A kórházi a 1 a p i t v á n y ok rendezésére vonatkozó szabályzat tervezetét, Dezsényi József indítványára, visszaadták a tanácsnak, hogy azt a tényleges viszonyoknak megfelelőleg módosítsa. A budai polgárok régi óhajtása, hogy a fogaskerekű vasútnak a városmajor mentén elvonuló töltés alatt átjárót készítsenek. Ez az óhajtás most teljesedésbe megy, mert az átjáróra szükséges 9347 frtnyi költség a jövő évi büdzsébe föl lesz véve. Több magánérdekei ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Különfélék. Értékes titok. Egy élelmes ember a fővárosi napilapokban a következő kis hirdetést tette közé: „Ki akar évi 10,000 forint jövedelemhez jutni ? Ezen értékes titkot megtudhatja mindenki ki tizenöt krajcár értékű levélbélyegeket küld a kiadóhivatalba „értékes titok“ címre.“ Ezrivel érkeztek a bélyegekkel terhelt levelek, s a feleletet mindegyikre rögtön megírta a szellemes vá:alkozó egy levelező lapon: „Tisztelt Uram! Tegyen úgy, mint én! Tisztelője: N. N.“ A lefőzött királyné. A genuai Ko- lumbusz-Ünnepségek alkalmával történt. Az olasz királyi pár meglátogatta a francia tengernagyi hajót, a melyen őket Rieunier admirális fogadta. A hajó termében a királyné figyelmét lekötötte egy aranykeretbe foglalt tábla, melyén arany- hetükkel voltak felírva a francia tengernagyok nevei, a kik hatvan év óta szolgáltak e hajón. Az arany keretet még mindig a Bourbonok koronája díszíti. A fölött függ Carnot elnök arcképe. A királyné a kép felé ment és igy szólott a tengernagyhoz: „Hogyan ! Carnot ur képe megtűri zzomszédságában a koronát ?“ — „Hogyne, felség válaszolt Rieunier, hiszen a korona a köztársaság elnökének lábainál van!“ Szemtanuk azt mondják, hogy az olasz királyné ajkát rögtön elhagyta a mosoly e merész feleletre s csakhamar a látogatás is véget ért. Az ügyes wjságiró. Barke tábornok ünnepélyes temetésénél az amerikai kormány nem akarta megengedni, hogy a temetésen újságírók is részt vehessenek és igy még Smith J. az amerikai újságírók királyának sem adtak belépti jegyet a gyász ünnepélyhez. Schmith azonban igen leleményes lévén, a karain ajtaján át a szolgák megvesztegetésével bejutott azon szobába, a hol a ravatalon feküdt a nagy halott, és hamar a gyászoló közönség közé keveredett. Egy asztalon feküdt egy kalap s abban nehány iv teleirt papír. Smith kit úzta az iveket a kalapból és nagy örömére látta, hogy az a beszéd volt, melyet a papnak kellett volna a temetőben a sírnál tartani. Midőn a menet megindult, a pap mindenütt kereste beszedjét de nem találta. Végre nem volt mit tenni, a beszédet, úgy, a hogy arra kissé még emlékezett rögtönözve elmondotta. Ez alatt az igazi beszéd tartalmát már az esti lapban kinyomva olvashatták, és annak finom kidolgozását csodálták különösen azok, kiknek az elmondott beszéd pongyolasága a szónok szokatlan kapkodása feltűnt. Hírek. Hogy akadályozták volna meg a Hentziszobor megkoszorúzást ? Az ominózus megkoszorúzás hála a régi honvédek hazafias elhatározásának elmaradt. De nem történt volna az meg külömben sem. Az országgyűlési függetlenségipárt tagjai ugyanis komoly számításba vették azt az esetet, hogy Ivánka Imre és a szoborbizottság a kormáuynyal együtt a parlamenti vita dacára is odamegy a Hentzi- szoborhoz s erre koszorút helyez. Ennek meghiúsítása végett a függetlenségi párt tagjai becsületszó alatt megállapodtak abban, hogy t eljes számban kiveszik az ünnepély-jegyet, díszruhában felvonulnak s kellő időben kettős sorban a Hentzi-szobrot körülállják, a koszorút a szoborra helyezni nem engedik s ü n n e- p é 1 y e 8 e n kijelentik, hogy csak szurony és golyó alkalmazása mellett, élő testükön keresztül vihetik a koszorút a szoborr a. így a koszorúzás elmaradt volna, mert nem hihető, hogy a képviselőket. kiket immúnitásúk is védelmez, erőszakkal meg merték volna támadni és vérontás árán is keresztül vinni a gyalázatos tettet. Zichy Lívia grófnő a népkonyhában. A vöröskereszt-egylet krisztinavárosi népkonyháját 26-án, szerdán délben Zichy Lívia grófnő meglátogatta. A grófnőt S c h w a r t- zer Otto dr. elnök fogadta az épen ott volt választmányi tagok élén s vezette be a népkonyhába. Épen akkor készültek a kiosztáshoz. Szőllőssy Istvánná, ki a konyha felügyeletére vállalkozott, mindent megmutogatott a grófnőnek, ki nem győzte dicsérni a praktikus berendezést s a ragyogó tisztaságot, s mikor kóstolóul egy tányérban az elkészült gulyás levessel szolgáltak neki. az egész tányér levest megette és annak kitűnő ízletességét ezzel dicsérte legjobban. Mondanunk sem kell. hogy a nemes szivü úrnő a levesnek szászoros árát fizette be a jótékony célú perzselybe. Mikor a leves kiosztást megkezdték a grófnő maga is bement az étkező helyiségbe és az ott habzsoló szegény emberekkel nehány barátságos szót váltott, kér- dezősködött viszonyaik felől és megkérdezte, hogy izlik-e a leves? Persze, hogy dicsérték a jó levest és hálálkodtak mindannyian. Szerkesztői üzenetek. Rerkesy. Sajnáljuk, de ilyen nevű úr nincs .•< szerkesztőségünkben, különben nem is ismerjük, és ha isméi nők, is azt hisszük, hogy ép oly kevéssé tartozik az mi hozzánk hogy az illető mit tesz, mim Önhöz? — gr—. Fogadja ez utón is köszönetünkci. — Kiváncsi. Azt még az illető maga sem tudja, minden esetre még a meddig lehet halasztgatja. Erdővidék gyöngye. Baross-forr á s. SAVAHITUVXZ ! Erdély és a Székelyföld legszénsavdúsabb sa- vanyuvize. Mind élvezeti viz úgy borral is páratlanul kellemes, mind gyógyvíz rendkívül hatásos, különösen légző és hugyszervek idült bántalmainál és ezért méltó a nagy közönség pártolására és az orvosok figyelmére. Dr. HANKÖ VILMOS, a budapesti II. kér állami föreáliskola kémiai tanára : Dr. HAJÓS BÉLA, Udvarhely-megye tiszti főorvosa: Ä Baross-forrás savanyuYiz a Gieshüblinél 320, a Mohainál 310, a Krondorfiná1 8 0 köbcentiméterrel több szabad szénsavat tar talmaz és ennélfogva kitűnő üditő italul szolgá és borral vegyítve kellemes. A Barros-forrás savanyuviz kapható fii szerkeresh edesekben s majdnem minden ven déglöben. Főraktár: Leitersdorfer Mórnál, IV. váci-utca 10. Lerakat : Ambrózy és Posch-ná ti. kér., fő-utca 17.. Ujpetüen Fischer Dezsö-nél dohányán özv. Böhl Nándoriénál. Egyedüli képviselő Budapest és a Dunámelléki városok részére : Gyűszű István, I. kér., árok-utca 31.
