Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-06-05 / 3. szám

Budapest, 1892. Junius 5. BUDAI HÍRLAP. 9 A főváros azon utcáin, a hol a bevonulás történik, egész fasort állítottak fel árbo­cokból, melyeken zászlók és címerek vannak. Feldíszítették mindazon helyi­ségeket is, a hol az ünnepségek lefolynak. A kép, melyet a főváros nyújt, már ma is impozáns, pedig igen sok díszítést csak a bevonulás napján eszközölnek. De meglátszik amúgy is a főváro­son az ünnepségek hatása a tetemesen megnagyobbodott forgalomról. Rengeteg sok az idegen Budapesten: külföldi uta­sokkal, jó képű vidékiekkel az ember lépten nyomon találkozik. Minden jel arra mutat, hogy az ünnepségek fény és pompa tekintetében minden eddigit felül fogják múlni. Most csak még azért kell imádkoz­nunk, hogy a jövő héten derült szép idő is legyen! Az ünnepségek. A bevon ú láskor több mint kétszáz egyesület és intézett fog sorfalat képezni az út mentén, A résztvevő tagok száma meghaladja a 80000-et. A király bevonulásakor négyfogatu, nyi­tott kocsit fog használni. Érkezésekor, midőn ő felségét a főváros lakossága fogja üdvözölni, a király minden gárda- vagy udvari kiséret nélkül fog bevonulni. A Budapesti p o 1 g. lövész egye­sület a jubileum alkalmából 5-én. 6-án, 7-én, 8-án, és 9-én. nagy öröm- és dísz-lövészetet és ezzel egybekötött kerti-ünnepélyt rendez, melyre az ország összes lövész-egyleteit meghivta. A lövészet sorrendje ez: Junius 5-én, Pünkösd­vasárnap déli 1 órakor díszebéd katona zene mel­lett (egy teríték 2 frt) 2 órakor az ünnepélyes dísz lövészet megkezdése, mely 12 raozsárlövés- sel jeleztetik és alkonyatig tart. Junius 6-án. hétfőn a dísz lövészet folytatása reggel 8 órá­tól déli 12 óráig. Délután szünet. Junius 7-én, kedden reggel 8 órakor a lövészet folytatása déli 12 óráig, ekkor társasebéd. Délután 2 órá­tól lövészet alkonyatig. Délután 4 órától katonai zene előadásai mellett nagy kerti ünnepély. Junius 8-án, szerdán, délelőtt szünet. Délután 2 órától alkonyatig lövészet. Junius 9-én, csü­törtökön, a lövészét folytatása 8 órától 1 óráig, ekkor társasebéd. Délútán 2 órától 5 óráig a lövészet befejezése; ezután a lövések osztályo­zása és a dijak ünnepélyes kiosztása. — A király bevonulása alkalmával ó6-án) a lövészek az Albrecht úton a Ferencz 'Józ-ef kapu előtt fognak sorfalat képezni zászlójuk alatt. A gyülekezés délútán 2 órakor a várban (Szent­háromság tér) Érchegyi Ferenc főlövész mester­nél lesz. A lövészek fekete szalonruhában lövész jelvénnyel jelennek meg. A ., b u d a p esti (b u d a i) kereske­delmi társulat'1 a fogadtatás! ünnepélyen, valamint a fáklyás menetnél is részt vesz. A fogadtatásra a gyűlőhely lí kerület Fő-utca 2.- számú budai takarékpénztár épület udvarán Junius. 6-án délútán 2 órakór. u honnan dél­utáni 2V2 órakor az Albrecht úti Ferenc József- kapú előtt kijelölt helyre együttessen felvonul­nak. Az nap tartandó fáklyás menetre a gyülő- hely Freyberger Pál elnöknél, II, kerület, Fa­zekas tér 2. szám alatt este 7 órakor vnn. A tabáni I-ső magyar asztaltár­saság a bevonulásnál szintén sorfalat fog ké­pezni. A gyülekezési helyiség a tabániak részére délután pont fél egy órakor Döbrentei-utca 4. szám alatt a Diwald-íele vendéglő lesz és onnan további csatlakozás végett a társaság saját zász­lója alatt felvonul a II kér. Jégverem-utca 2. szám alatti (Massion-féle ház) Meditz János-féle vendéglőbe. * A fáklyásmenet főrendezőjévé a nagy bizottság Szcerbovszky Szaniszló tűzoltó főpa­rancsnokot rendelte ki, a ki a városi tűzoltóság tagjaival este 6 órakor elzáratja a városháztért és az esküiért, a hol a fáklyavivök gyülekeznek. E két térségre csakis az igazolványnyal túrókat bocsátják be. Fáklyavivésre 2500 fővárosi polgár jelentkezett, közöttük 600 egyetemi hallgató. A menetet Szcerbovszky főparancsnok rendezi és indítja el. A gyülekezés, este fél 8 órakor, a IV. kér. városház-téren és eskü-téren történik. A fáklyákat, a melyek .viaszból vannak készitve és kézvédőkkel ellátva, ugyanakkor a városház­tér több pontján fogják kiosztani. A fáklyák átvétele után a résztvevők kijelölt helyeiket elfoglalják és az első kürtjei megadása után a fáklyákét meggyujtják, a második kürtjeire pedig a menet megindul. A menetben az egyes sorok között egy katonai lépés (75 cm.) távol­ság tartandó. A íáklyásmenet két katonai zene­kar részvétele mellett, 10 perccel azután, a midőn a király a nemzeti színházat elhagyja, hogy a királyi várpalotába visszatérjen, — zeneszó mellett, négyes rendben (azaz négy fáklyás egy sorban) fog a főpolgármester veze­tése alatt a városháztérről és eskütérről, az Albrecht utón. és Szent-György-utcán át a Szent- György-térre vonulni, ahol a menet pedig a pa­lota-téren gyülekezett dalárokhoz csatlakozik és ezekkel a palotatéren azzal az ablakkal, vagy bal­konnal szemben áll föl, a melyen a király megjelenik. Itt a sorakozás megtörténvén, a dalárkar bárom dalt énekel, a melynek befejeztével az egész menet — az adott kürtjeire — megfordul és <‘t Szent-György-téren s Szent-György-utcán ke­resztül visszavonul a dísztérre, a hol a fáklvá- kat eloltják és a menet föloszlik * A Te Deum alkalmára a várbeli helyőr­ségi templom teljesen átváltozott. A szentély falait bécsi díszítők bíbor damaszttal vonták be. s jobb felén helyezték el a bécsi Hofburg kápolnájából hozott trónust, a melyen ő felsége íoglal helyet. Az ünnepi istentisztelet délelőtt 10 órakor lesz. A templomba csakis névre szóló meghívókkal szabad a belépés. A meghívókat a miniszterelnökség adta ki. Fél tízkor az asszisz­táló püspöki kar és papság a főbejáratnál ün­neplésen fogadja a hercegprímást. A bevonulás­kor az orgona megszólal s az énekkar az Ecce sacerdos magnust zenditi rá. A prirnás magára ölt vén egyházi ornátusát, a főkapúhoz megy s ott fogadja ő felségét, kinek templomba ekkor a férfikar Zsaskovszkv E’egit Eum Dominus éneket énekli harsonák kíséretében. A király el­foglalván helyét a trónon, a prirnás intouálja a Te Deumot, mire a Gregorian karéneket Bo~ gisicb átiratában a vegyes kar előadja. Erre következik Liszt koronázási miséje. Graduáléra az O salutaris hosta és offertoriumra az Ave Maria kerül előadásra. Mind a kettő á capella vegyes kar Liszt Ferenctől. Evangélium után Vaszary Kolos hercegprimás az oltár lépcsőjé­ről rövid ünnepi beszédet mond. melynek tar­tására ő felsége a király maga adta meg az en­gedélyt. A mise befejeztével a király Erkel Ferenc himnuszának hangjai mellett vonúl ki a templomból. Az egész szertartás déli fél 12 órakor ér véget. Az ének és zenerészeket a budavári főegyházi, továbbá az operai ének- és zenekar adja elő Erkel Sándor operai karnagy vezénylete alatt, mig az orgonán Vavrinecz Mór főegyházi karnagy játszik. A Benedictus- ban Krancsevits játsza a hegedű szólót. A mise magán szólamait pedig Henszler Helén, Kaezér Margit, Takács Mihály és Szirovatka operaházi tagok éneklik. * Az udvarnál való fogadás alkal­mával, a hol a jelenlevők mind ő felsége ven­dégei lesznek, az'összes udvari gárdák és az egész udvari szolgálati személyzet különös pompa kifejtése mellett fognak szerepelni. A kir. palota termeit az ünnepi alkalomra az udvari díszítők gyönyörűen díszítették. A lépcsőházakban és az előcsarnokokban déli növényekből és nyíló vi­rágokból valóságos tüntérkerteket csináltak. Pompásan van ékesítve a királyi palota Szent. Zsigmond-kápolnája is. A szomszédos Stöckel- palotában az udvar vendégei részére rendeztek be a lakásokat. Az udvari lovaglóiskolát és is­tállót pedig külsőleg is szépen kitalarozztak. A várpalota kertje s/.inténfreudben van. A külső cegek, LipovDÍczkv püspök, a magyar kir. főio- j vászmesteri helyettes lóháton. Ezek után jött | a király, magyar tábornoki egyenruhában, rend- j jelekkel feldíszítve és föltett kalpaggal, lóháton, i Két oldalról kissé hátrább a testőrség kapitá­nyai, hátul a magyar kir. főkamarás és e mel- í lett balra a cs. és kir. első főbadsegéd. A csat- ; lós gyalog ment. Két oldalt ment fedetlen fővel j Pest és Buda hatósága. Ezenkívül a mellék ki- j sóretet hat magyar testőr képezte gyalog. Ezek után következett a királyné, magyar öltönyben és magyar fejdíszszel a nyolc fogatú j díszkocsiban, két oldalt ment bárom cs. és kir. j csatlós, fődetlen fővel, hátúi lovagolt főudvar- j mestere, a szolgálattevő kamarás, és négy nemes ifjú; ezt követe egy hatfogatú udvari kocsi, melyben a királyné főudvarmesternője ült, aztán négy hat fogatú udvari kocsi, melyben tizenkét palota hölgy ült, a magyar testőrségi osztály j és a cs. és kir. testőrség lóháton. A menetet ! fél század gyalogság és egy század huszár zárta be. Megérkezvén a templomhoz a herceg­primás és a nagyszámú papság fogadta a ki­rályt és királynét s a szentelt vízzel telt me- denczét tartotta eléjük, miből azok magukat meghintették. Elfoglalván kijelölt helyeiket, majd a pn- ! más által megáldatván a király felállott széké­ről és az oltár elé térdelt az ott elhelyezett vánkosra, s lette az esküt. Ezek után követ­kezett a felkenetés, mely czélból a hercegprimás a királyt jobb karján és vállai* közt szén tel tj olajjal felkente. Most mondotta csak a hercegprimáó a nagy misét trombiták harsogása és dohok dübörgése között egészen a lépcsőimáig, a mikor a király ismét az oltár elé térdelt, megbajtá fejét a prí­más előtt s átvette tőle jobbjába Szeut-István kivont pallosát, miután előbb felöltötte a Szent- István palástját. Ezután a prirnás ismét vissza­dugta a kardot hüvelyébe és a szolgálattévő kamarások körül övezték vele a fejedelem dere­kát ; ekkor kihúzta a király a kardot, megtette vele a szokott vágásokat : egyet előre, egyet jobbra, egyet baba, azután ismét vissza tolta azt j hüvelyébe és letérdelt a legfelső oltár lép­csőre. Most tette fejére a miniszter elnök és a hercegprimás a koronát, majd jobbjába adták a jogart és az ország almáját, majd a trónhoz vezették, mig a föméltóságok a trón körül fogtak helyet. Erre a miniszterelnök há­rom harsány „éljen1-t! kiáltott, mit a templom­ban lévő nép lelkesen ismételt. Ezután következett a királynénak a fel­szentelése, és megkenetése, a királyéhoz hasonló módon. Majd, midőn ez véget ért, s fejére tet­ték a házi koronát, a miniszterelnök és a her­cegprímás jobb válla fölé tartá a Sz.-István j koronáját, ekként öt Magyarország törvényes királynéjának ismervén el. Ezek után a misét tovább folytatták s végül megkezdődött a kivonu­lás, midőn a király fején a szent koronával, a királyné pedig a házival az említett sorrendben hagyták el a templomot s a helyőrségi temp­lomba hajttattak. Ekkor történt a pénzszórás is; melynél ezen ünnepélyre készített kisebb | és nagyobb arany és ezüst érmeket szórt a nép közé a pénzügyminiszter lóhátról. A helyőrségi templomban a király az eléje terjesztett urakat Szt. István kardjával arany sarkantyúd vitézekké ütötte s ezután a sekres­tyébe vonúlt. A templomból a menet az úri utcán, dísztéren, Ferencz-József kapúu keresztül az Albrecht úton és a lánchídon át Pestre ment, itt. a Ferenc-József téren keresztül a Dunapart hosszában a plébáuia templomhoz ért (a mai eskütérre), a hol már fel voltak állitva az ország négy része szerint az összes várme­gyék bandériumai, Szatmármegye kivételével, mely nem küldött bandériumot. A király itt leszállt lováról és felsietett az emelvényre. A néptömeg zúgó morajjá el- némúlt és a koronás király jobbjának három újját az ég felé emelve, baljával a feszületet sz véhez szorítva mondotta el a hitlevélben fog­lalt s a hercegprimás által felolvasott esküdt. Az esküt a né]) halotti csendben, fődetlen fő­vel hallgatta végig s csak midőn a miniszterel­nök jelt adott az üdvriadalra, akkor tört ki elementar is erővel az éljenzés, melyet sem a pus­kák sortüze, sem a citadella ágyúinak szakadat­lan dörgése nem birt túlszárnyalni. Az eskü letétele után szép rendben, vonúlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom