Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-06-05 / 3. szám

Budapest, 1892. glL_ 1. évfolyam li. sz. Vasárnap, jiiniiis 5. |­Előfizetési árak : Egész évre 4 frt 40 kr., 6 hónapra 2 frL 20 kr., 3 hónapra 1 frt 10 kr. Megjel eaiik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : Andreánszky Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Bécsihapn-tér 7 Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára 10 kr. | 1867- 189R. | i’gyg'W Huszonöt esztendő története meg­mutatta a nemzetnek, hogy I. Ferencz József nemcsak dicsőségesen uralkodó királya népének, hanem szerető, jóságos atyja is. Huszonöt óv története meggyőzte a királyt, hogy a magyar nemzet nemcsak hódoló csodálattal tekint fel a trónra, de lelkesedő szeretettel, rajongó hűség­gel érez együtt felkent fejedelmével. Öröm és bánat váltják fel egymást az életben; a királynak és a nemzetnek életében is az öröm derűje és a bánat sötétsége váltakoznak. Búban, örömben osztozkodtak: király és nemzet. Az öröm, a boldogság, mely a ko­ronát körülragyogta — öröm, boldogság volt nekünk is. A gyász, a bánat, mely elhomályosítá nem egyszer a korona fé­nyét — gyász és bánat volt nekünk is. A nemzet mindig együtt könnyezett a királylyal: akár az örömnek, akár a fájdalomnak könnyeit látta szemében csillogni. A magyar királyra méltán irigykedve tekinthetnek más hatalmas fejedelmek, kiknek hatalma fegyvererőn nyugszik, és e hatalomtól való félelem szerzi meg népeik rettegő tiszteletét és szolgai hó­dolatát. A Szent István koronája viselő­jének hatalma a népnek erejében gyöke­rezik, és a, nép szive biztosítja számára az őszinte tiszteletet, mely önként hódol a trón zsámolyánál! Ez a természetes, szép viszony uralkodó és népe között. Ilyen a viszony a magyarok királya és népe között. E szép viszony fenállásának negyed- százados öröm ünnepét ünnepeljük a legközelebbi napokban. A király eljön Budapestre, az ország szivébe és tapasztalni fogja, hogy e szív attól a túláradó örömtől, mely az egész ország minden részéből a lelkesedés erein at ide tódul, mily lázasan, mily hevesen dobog. Kápráztató fény és pompa, egy daliás népnek gazdag csillogása, lelkesült töme­gek egetverő örömujjongása fognak külső kifejezést adni a szeretetnek, melylyei kirá­lyunkhoz ragaszkodunk és a boldogság­nak, melytől most szívünk repes. És a külsőségeknek e zaja közben az egész országban millióknak és milliók­nak szívből jövő buzgó imája fog az égbe szálni: A magyarok Istene, kinek kegyelme e szép ünnepet megérnünk engedte, adjon a legjobb királynak örömökben és bol­dogságban gazdag, hosszú életet: népei­nek boldogítására, szeretett hazánk javára és dicsőségére! Éljen a király! A koronázási jubileum. Már csak egv nap választ el az ünnepségektől és az egész városban siet­nek befejezni a díszítéseket, kivilágitási előkészületeket és a tribünök felállítását. A „Bl’DAl HÍRLAP1 TÁRCZÁJA. A koronázás 1867-ben. Eloszlottak a borús felhők Magyarország felől, melyek 19 évig szállongtak felette, kisü­tött a hazaüúi lelkekben a nap, s derűs sugara bearanyozta a még futó felhőket. A uemzet nagy örömre készült: királykoronázásra ! Hók körülmény egyesült, hogy ezen ko­ronázást különösen neveztesse tegye ; — ez volt az ünnepélyes szentesítése egy új államszerző­désnek Magyarország és királya között. Először volt végrehajtható a koronázás Pest városában, ' mely nagy nézőtérül szolgálhatott a nagyszerű ; látványhoz összesereglett néptömegnek. Éppen ezért már előre nagyszerű intéz­kedések történtek arra nézve, hogy ezen ünne­pély úgy külső fényre, mint belső értékre nézve a lehető legfényesebb legyen. így már április hó: elején megkezdették a tanácskozásokat a szer­tartások felett: a hercegprimás. az ország főmél­tóságai és a miniszterek, április 10-én pedig gróí Szapáry Antal is mint főudvavmesteri helyettes, a koronázás előkészületeivel bízatott meg. — A hercegprimás arany olajtartó edényt készíttetett, melyben a felkenésre szükségelt szentelt olaj foglaltatott. —- A koronázás: domb építését április 26-án kezdették meg. melyhez a királyság minden részéből küldtek földet, és pedig többnyire tör­ténelmileg nevezetes helyről. Május 8-án délutáni 4 óra 38 perckor ér­kezett meg a királyi pár a fővárosba, s a fogad­tatás, melyben részesültek, felülmúlta szivélyes- ség és fényre nézve a többi hasonló alkalma­kat. Az útat, melyen haladtak Buda és Pest lelkesedett népe virággal borította. Diadal iveket, oszlopokat állítottak fel, címerekkel és lobogókkal ékesítették fel a házakat. Az ünnepsé­gek első napján junius 6-án két nappal a ko­ronázás előtt, átvittek a királyi lakosztályba a koronázási jelvényeket, a végből, hogy a király testéhez illően elkészíttessenek. — Másnap 7- én történt meg a korona szekrényének elszállí­tása a koronázási templomba, mely alkalommal a palotától egészen a templomig két sor kato­naság volt felállítva. Erre elkezdődött a menet: Egy század huszár, a korona átvételével meg­bízott küldöttség tagjai és az országbíró saját kocsijukon, a hatfogatú udvari kocsi a korona szekrénynyel: a kocsi mindkét oldalán 3 udvari szolga díszöltönybeu, hat magyar testőr és tizen­két koronaőr ment. A várkaputól a templomig a kocsit két részről kisérték még Pest és Buda polgármesterei és egy hatósági küldöttség. Köz­vetlen a kocsi előtt ment egy csapat cs. és kir. testőr; ezután következett egy hatfogatú udvari kocsiban két cs. és kir. megbízott, kik hátúi ültek, míg a két korona őr elől ült. A küldöttség többi tagjai lóháton követték i csillogó díszruháikban a menetet, inelvet egy ! század huszár zárt be. Menet közben Pest és ; Buda összes harangjai zúgtak s a katonaság mely az utcát megtöltötte folytonosan tisztel­gett Megérkezvén a templomba a korona szek­rényt a bejárástól jobbra lévő kápolnába vit­ték s annak ajtaját az országbíró lepecsételte Másnap junius 8-án reggel a kápolna aj­taját ünnepélyesen felnyitották, a koronát a jel­vényekkel együtt kivették s a szekrényben elhelyezték. Az érsekek, püspökök és a többi egyházi szertartást végező egyházi férfiak dísz­öltönyben az uralkodó pár fogadására a főajtó­hoz mentek. Hét órakor megindúlt a palotától a ko­ronázási menet mely következőképen alakult: Elöl ment egy század huszár, ezután két udvari fullajtár lóháton, a cs. és kir. udvari inasok az udvari trombitások és dobosokkal gyalog födet- len fővel, két udvari pitvarunk lóháton, a nemes apródok az udvarmesterekkel lóháton, a kamarai pitvarnok lóháton, az asztalnokok, rendek és kamarások vegyesen lóháton, a mágnások, tit­kos tanácsosok. országnagyok, miniszterek mind lóháton, a cs. és kir. rendek lovagjai a nagy és közép keresztesek rendjeleikkel a rend rangfokozata szerint lóháton, az arany gyapjas rend lovagjai lóháton, a miniszterelnök And- rássy Gyula gróf lóháton, a cs. és kir. testőr­ség századosaik vezénylete alatt, a hírnökök, a magyar kir. loudvarmesteri helyettes, a főher-

Next

/
Oldalképek
Tartalom