Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-05-22 / 1. szám

BUDAI HÍRLAP, 7 Budapest, 1892. Május 22. nyelvet használja és a jövő évben csak akkor adja meg ismét a segélyt, ha a hitközség ezt az óhajtást már teljesítette. A közgyűlés az előterjesztést dr. II e 11 a i indítványa értelmében fogadta el. H aberhaue r János tanácsnak előadta végre a tanács előterjesztését a budapesti ön­kéntes mentőegyesület részére a folyó évre 10.000 irt segélyösszeg megszavazása és kiutal­ványozása iránt. Dr. Keltái Ferenc készségesen hozzá­járul a 10.000 frtnyi segélyösszeg megszavazá­sához, mert a mentőtársulat működését oly üd­vösnek tartja, hogy ha ez az intézmény nem léteznék, a fővárosnak kellene megalapítania és ezért esetleg, ha a szükség úgy kívánja, na­gyobb álláspontból kiindulva, vizsgálta, hogy mi az oka annak, bogy a közönség e nagy­mértékben közhasznú intézményt nem részesíti a megérdemelt anyagi támogatásban, és ennek okát abban találta, hogy a mentő-egyesület pénzügyi administratiójában nem észlelhető az az önzetlenség, mely a közjótékonyságtól fenn­tartott intézményeknél joggal megkívánható, így az egyesület palotája túlságosan luxurious módon épült, az egyesületi igazgató ingyen pompás lakást és az egyesületi bevételekből 800 frt kocsiátalány kap. Szóló indítványozza, hogy a főváros az egyesület pénzkezelését ezen­túl szigorúan ellenőrizze és az ellenőrzés mó­dozatai iránt a közgyűlésnek javaslatot tegyen. Dr. Rácy K. a felhozott kiadásokat szük­ségesnek mondja Heltai indítványt ellenzi, mert ezt csakhamar oda vezetne, hogy a fővárosnak egészen át kellene vennie a mentő-egyesületet és akkor sokkal tetemesebb áldozatokat kellene a fővárosnak e czélra fordítani; kéri dr. Kel­táit, hogy vonja vissza indítványát. Dr. H el t ai Ferencz kéri indítványának elfogadását. Haberhauer János tanácsnok felvilágosí­tásul megjegyzi, hogy a főváros a mentő-egye­sület házára /52.000 frtot szavazott meg azon kikötéssel, hogy a ház a főváros nevére iratik és hogy azt a főváros bármikor visszaveheti. Az épület azért lett oly luxuriosus, mert az egyes vállalkozók és iparosok, tekintettel az egyesület jótékony czéljaira önként nyújtottak többet mint a mennyire kötelezve lettek volna. A mit dr. Fleltai indítványozott, az fővárosnak szerződési­leg biztosított joga és kötelessége; a tanács ennek meg is fog felelni és a közgyűlésnek a vizsgálat eredményéről évenként jelentést tenni. Dr. Heltai Ferencz az előadó tanácsnok felvilágosítása és Ígérete után visszavonta in- ditvánvát. Erre a közgyűlés az előterjesztés ér­telmében a 10.00.) frtnyi segélyt megszavazta. Ekkor elnöklő Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést bezárta ás folytatását. Klapka György temetésére való tekintet­tel 20-dikán, péntekre választotta el. * Budapest 1892. Május 20. A főváros törvényhatóságának folytatólagos közgyűlésén Ráth Károly főpolgármester el­nökölt. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a városligeti fasor — a villa tulajdonosok kérel­méhez képest — akként ritkittassék meg. hogy jobbról és balról az ellenkező számú fákat vágják ki. Több utcában tervbe vett vízvezetéki cső­fektetés költségeinek megszavazása után, Matuska Alajos tanácsnok tett előterjesztést a fővárosi marhavásáron létesítendő vásári és huspénztár intézmények ügyében. A javaslat lényege az, hogy „vásári és hus-péuztár“ elnevezés alatt oly intézmény létesüljön, a melynek utján egyfelől az eladás közvetittessék, másfelől pedig a mé­szárosnak hitele s a magáneladóknak előleg nyujtassék. Az ide vonatkozólág legkedvezőbb ajánlatot tevő bankkal, vagy hitelintézettel lenne a szerződés megkötendő. W eitzenfeld Jakab hozzájárul az elö- f erjesztéshez. Heltai Ferenc kívánja, hogy mivel az ügy nincs kellőleg világossá téve, utal­tassák vissza a tanácshoz, hogy főleg abban a kérdésben tegyen javaslatot, vájjon nem lenne-e leghelyesebb, ha e vásárpénztár obligatoriussá tétetnék. Matuska tanáasos kijelenti, hogy az ügy bizottsági tárgyalása alatt maga a rnészá- ros-ipartestület elnöke, S h i 11 e r György sem kívánta a kötelezővé tételt; kéri tehát az elő­terjesztés elfogadását. Fenyvessy Adolf, D é g e n Gusztáv és Szabó Alajos felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta azzal, hogy a vásár- pénztár szervezésére négy pénzintézet hivassák föl, úgymint: a leszámítoló- és ' pénzváltóbank, a pesti kereskedelmi bank, a hitelbank, és a kereskedelmi és iparbank. A főváros Duna-balparti sertés-közvágóhid és sertésvásár helyének s építési programújának megállapítása tárgyában ugyancsak M a t u s k a tanácsnok tett előterjesztést. Delmedico Ágoston kéri a tanács ja­vaslatának mellőzését s indítványozza: utasit- tassék a tanács szakértőkből álló önkét össze­hívására s azután a pénzügyi és gazdasági bizottság meghallgatása után tegyen újabb elő­terjesztést a közgyűlés elé, mert az építési Programm megtartása veszélyezteti a kisiparosok érdekeit, sőt tönkretételökre vezethet. Fenyvessy Adolfnak az a nézete, hogy a mennyit a tanács most javasol, a közgyűlés­nek el lehet, sőt’az ügy sürgősségénél lógva el is kell fogadnia ; a részletek megállapítása úgyis a szakkörök s illetékes fórumok föladata lesz. Baumann Antal különösen a hentes iparosok közül azokra nézve tartaná károsnak a sertés-közvágóhid és vásár létesítését, a kik kisebb üzlettel bírnak; csatlakozik Delmedico indítványához. Aigl Nándor, Heltai Ferenc és többek felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a helyre vonatkozólag tett javaslatot; az építési programmra nézve szótöbbséggel elfo­gadták azt az indítványt, hogy a szakértőkkel tartott értekezlet alapján állapíttassák meg. A sertésvásárra nézve pedig kimondotta a közgyű­lés, hogy a terület biztosítása mellett a beren­dezésnek munkálatai későbbre halasztandók. Megszavazta a közgyűlés az uj szénavásárra emelendő mérlegházra megkívánható 6776 frt 19 krnyi költséget. A magyar kir. honvédségi Ludoviceumban levő tisztképzőtanfolyam alapítványi helyeire a következőket jelölte a közgyűlés : Hollóssy Tiha­mér, Ivállay Aladár, Révi Kálmán és Stromfeld Aurél. A főváros helyőrségéhez tartozó újabb gyalogsági zászlóalj számára kaszárnya lesz épí­tendő a II. kér. retek- és fillér-utczák közt fekvő négy fővárosi telken. A közgyűlés az idevonat­kozó terveket és költségvetést elfogadta. A lipótvárosi templomnál a múlt évben teljesített munkák fölülvizsgálatáról s a jövő évi munkaprogrammról és költségvetésről szóló jelentést tudomásul vették s ugyancsak tudo­másul szolgál a józsefvárosi templom belső ré­szek restaurálására vonatkozó előterjesztés. A III. kér. polgári leányiskolával kapcso­latban női ipar-tanfolyam létesítéséhez a köz­gyűlés hozzájárult s az e célra szükséges 456 frt költséget megszavazta; jövő évtől kezdve a bud- getbe 860 frt lesz fölveendő. Elfogadták azt a szabályrendelet-tervezetet, a mely a részvénytársaságokat arra kötelezi, hogy az évi jelentéseik egy példányát a fővárosi statisztikai hivatalnak beküldjék. Végül Császár Jenő azon indítványát, hogy a főváros. B a r o s s emlék szobrára és családjának adandó nemzeti ajándékra tekintélyes összeget fordítson a tanácsnak ad­ták ki. Ezzel a közgyűlés véget ért. Hasznos tudnivalók. Budai képviselők: Az I. kerület országgyűlési képviselője : dr. Fáik Miksa (lakása V., Dorottya-utca 14. sz.) A II. kerület országgyűlési képviselője: dr. Darányi Ignác* (lakása IV., Koronaherceg-utca 2 sz.) A 111., kerület országgyűlési képviselője: Horváth Gyola (lakása IX., Lónyay-utca 7. sz.) Miniszterek fogadó napjai: Belügyminiszter fogad szerdán d. u. 4 órakor. Pénzügyminiszter fogad kedden d. u. 2 órakor. Vallás- és közokt. miniszter fogad csütör­tökön déli 12— 2-óráig. . . Igazságügy miniszter fogad d. u. 2 órakor hétfőn és csütörtökön. Földmivelési ügyi miniszter fogad d. U. 2 órakor csütörtökön. Kereskedelmi ügyi miniszter fogad csütör­tökön d. u. 2 órakor. H önvédelmi miniszter fogad szerdán d. U. 2 órakor. H orvát- szlavón minisater fogad minden nap kivéve a vasárnapot. (Vasárnap nem fogadnak a miniszterek.) Intézetek, látványosságok. Nemzeti mnzeum : nyitva van naponként d. e. 9 — 1-óráig (d. u. 1—3-óráig 50 kr. belépti dij) és pedig : Vasárnapon váltakozva. Szerdán és szombaton képtár. Hétfőn és csütörtökön : a természet és nép­rajztár. Kedden és pénteken . régiségtár. M kir. technológiai ipar mnzeum. (VIII., József-körut, szemben a népszínházzal.) Hétfőn ked­den, csütörtökön, pénteken és vasárnapon- d. e. 9—12-óráig és d. u. 3—5-óráig. Szerdán este pedig 7—9-óráig van nyitva. Szombaton egész nap zárva van. Kereskedelmi mnzeum. Hazai termékek ál­landó kiállítása a városligeti nagy iparcsarnokban: nyitva van naponkint d. e. 9—2-óráig és d. u. 3—6 óráig (Vasár- és ünnep napon délután 20 kr. be­lépti dij) Figyetemi könyvtár (IV., Ferenciek, tere 5 sz.) naponként 8— 12-óráig van nyitva. A mnz&umi könyvtár (Vili., muzeum.) napon­ként 9—1-óráig van nyitva. A magy. kir. szabadalmi levéltár. (II. kér., Lánczhidtér 3 sz.) nyitva van naponként 9—Í2-óráig Akadémiai könyvtár (V., Akadémia palotája) nyitva d. u. 3—6-óráig. Országos képtár. (V., Akadémia palotája) Szerdán, és pénteken és vasárnapon van nyitva 9—1-óráig. Történelmi arcképcsarnok (I. Budai várbazár) csak vasárnap d. e. 9—12-óráig van nyitva. Iparművészeti muzeum (VI. Andrássy-ut 69 szám) nyitva csütörtökön és vasárnapon 9—1-óráig. A kereskedelmi tudakozd iroda és könyv­tár. (Akadémia-utcza 12) nyitva naponként d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-óráig. Tavaszi kiállítás (A műcsarnokban VI. An­drássy-ut 69 sz.) d. e. 9 d. u. 5-óráig. Belépti dij 30 kr. Mindennap nyitva. Az elhunyt J a k o b e y Károly képei az egész héten át megtekinthetők, hétfőn 23-ikától kezdve minden nap a Szent István társulat helyiségben (V. Lövész-utca 13. szám. I. era.) Deák mauzóleum a kerepesiut melletti teme­tőben megtekinthető: csütörtökön és vasárnapon d. u. 3—6-óráig. Mentő egyesület állomása (V. Markó-utca és Solyom-utca sarkon) megtekinthető egész napon át. Nyilt-tér.*) Dr. Szeitl Isivái? volt irgalmasrendü kórházi főorvos tudatja t. barátai és ismerőseivel bogy lakását II. kér. Battyányi-utca 1. szám alá helyezte át. Rendel d. e. 9—10. d. u. 3—4-ig. *) Az ezen rovatban foglaltakért nem vállal feelőséget a Szerkesztőség. Szerkesztői üzenetek. Dr. Sz. J. Az Ígéret szép szó, ha megtart- j á k, úgy jó. Ismeretlen. Nem tudjuk, hogyan érti ön a zóna- előfizetési dijakat. A közölt pontokról, már is egész halmaz cikket, panaszt és felszólalást kaptunk. W. G. Ön figyelmeztet arra, hogy a ,,Fővárosi lapok“ megemlékezve a „Budai Hirlap“-ról azt irta, hogy az az ellenzéki érdekeket kívánja szolgálni. Lapunk élén olvashatja programmunkat, és ehhez még csak azt jegyezzük meg, hogy nekünk sarktéte­lünk az: a politikát sohasem belekeverni községi vagy magánügyekbe Lehet két ember politikailag a iegelkeseredettebb ellenfél, azért, mint magán em­berek tisztelhetik, becsülhetik egymást, még barátok is lehetnek, feltéve természetesen, hogy elvek és nem magánérdekek állanak szemben egymással. Épen úgy kell, hogy a politikai pártállások háttérbe szorul­janak a fővárosi kérdésekben és ezek eldöntésénél ne a politikai hitvallás ossza táborokra a városi képviselőket, hamem tisztán a szőnyegen levő kér­désben legjobb meggyőződésük szerinti véleményük. Egyébiránt lapunk társadalmi lap és mint ilyen a sajtótörvény értelmében nem is foglalkozhatik politi­kával, mi tehát sem ellenzéki, sem más politikai párt érdekeit nem mozdíthatja elő és ez nem is lehet célja. Van elég politikai napilap, mely e feladatot teljesiti. A „Fővárosi Lapok“ úgy látszik abban a véleményben van, hogy mivel ő, mint társadalmi és szépirodalmi napilap bizonyos politikai párt érdekeit, sokszor nem is leplezve szolgája a „Budai Hírlap“ is meg fogja azt kisérleni. Tisztelt laptársunk el­feledi azonban, hogy a „Budai Hírlap“ bizonyára nem részesülne azon jóindulatú elnézésben, mely­ben ő részesül, és melyet tőle mi nem is irigyelünk. —y. Károly, Nem közölhető személyeskedés. F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom