Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-08-14 / 13. szám

% ' 5­Budapest, 1892. Augusztus 14. Fő- és szék városi ügyek. A f ö- és szék vár ősi k ö z i g a z g á-1 tási bizottság 1892 augusztus 8-á.i tar­totta rendes havi ülését. Á főpolgármester szabadságon lévén,, Ger- lóczv Károly h. polgármester elnökölt az ülé­sen, ki is azt megnyitván, bejelentette, hogy Jankovich János volt budapesti kir. adófel­ügyelő valóságos miniszteri tanácsossá neveztet­vén ki, megszűnt a közigazgatási bizottság tagja lenni, a kir. adófelügyelői teendőket egyelőre Hammer Károly pénzügy igazgató látja el. A közigazgatási bizottság jegyzőkönyvileg örömét fejezte ki a felett, bogy ő Felsége Jankovich Jánost ismét előléptetésben részesítette, saj­nálja azonban, hogy ez által Jankovich János­tól a közigazgatási bizottság megválni kény­telen. A közigazgatási bizottság Jankovich Já­noshoz, ki levélbelileg búcsúzott el a bizott­ságtól, átiratot intéz, melyben köszönetét és el­ismerését fejezi ki a közigazgatási bizottság­ban kifejtett működéséért és egyszersmind üd­vözli előléptetése alkalmából. Ezután az egyes szakelőadók terjesztették elő julius havi jelentéseiket. Gerlóczy Károly b. polgármester jelentése szerint julius hó folyamán egy fegyelmi eset fordult elő, hat külföldi illetőségű budapesti lakos honosittatott és egy helybeli illetőségű egyén bocsáttatott el a magyar állam kötelé­kéből. Lukács Emil főkapitánysági titkár a rend­őr-főkapitány jelentését terjesztette elő, mely tudomásul vétetett. Hammer Károly kir. tanácsos, pénzügy- igazgató és h. adófelügyelő jelentése szerint a házadó utáni ált. jöv. pótadó-munkálatok julius hó folyamán befejeztettek, továbbá a IV. oszt. keresetadó kivetése néhány nap alatt be fog fejeztetni és az I. oszt. kereseti adólajstromok jelenleg még folyamatban levő felülvizsgálása is a befejezéshez közeledik. Barts József kir. íőmérnök jelentése szerint a fő- és székvároson átvonuló öt államát, vala­mint az azokon levő műtárgyak julius hóban igen jók voltak. E jelentések hozzászólás nélkül tudomásul vétettek. Dr. Schermann Adolf h. tiszti főorvos je­lentése szerint a fő- és székváros közegész­ségi állapota julius hóban a junius havihoz viszonyítva kedvező volt, a mennyiben a halá­lozás némileg apadt, (junius 80 napja alatt meghalt 1155, julius 31 napja alatt 1132.) A hetegesedés pedig általában, de főleg a ragályos betegségi esetek száma jelentékeny csökkenést mutat. Nevezetesen csökkent a vörbeny, a ron­csoló toroklob és a kanyaró. A beveny-gyomor- bélhurut, a mely a nyári hónapokban mindig sűrűbben mutatkozik, az utóbbi 3 év hason havaihoz a következő számadatokat mutatja: Meghalt gyomorhurutban: az 1889. évi julius hóban . . 3ü6 az 1890. „ „ „ . • , . 236 az 1891. „ „ . 233 az 1892. „ „ „ . . . 227 Ezek szerint a heveny gyomorbélhurut f. év ezen havában a halálozás tekintetében kedvezőbb, mint az előző három év megfelelő havaiban. Julius hóban élve született 1541, meghalt ketonák nélkül és az útról jött és itt elhalt 59 egyén levonásával, 1132 és igy a születési esetek 409-cel múlták felül a halálozásokat. Julius hóban az összes nyilvános-és magán­V ■ > BUDAI HÍRLAP. .......; _,.......,t_L ....• •' • • ! • • • 1 • •1 ??:••" •••/(■ kó rházakban kezeltetett 6,847 fekvő és 7,497 járó beteg, a kér. orvosok által 2,068 részint fekvő, nagyobb feszt járó beteg, összesen 16,412. azaz 1360-nal kevesebb, mint a múlt hóban. A köztisztaság a csatornázatlan és köve*, zetlen utcákban némileg javult. Á vízvezetéki viz az V., VT., VII., és I •IX. kerületek külső részéiben szüretien,' zavaros, a közkutak vize élvezhető volt. Az állategészségügy nem volt kedvezőtlen., Ezután - részletes- jelentést tett, tekinteti tel a külföldön fellépett kolerajárványra a* tiszti főorvosi hivatal előterjesztésére a h. polgármester által elrendelt óvóintézkedésékről. Dr. Gombár Tivadar igen helyesli az óvóintézkedések elrendelését, de nagyon kívá­natosnak tártja, hogy a rendoletek nemcsak !a papíron maradjanak, hanem tényleg végre is hajtassanak, és hogy azok, kik e rei. dele­teket megszegik, érzékenyen megbüntethessenek. Gerlóczy Károly h. polgármester kije-, lenti, hogy őt hónapok óta naponta órákon át foglalkozik a közegészségügyi intézkedésekkel és személyesen szerzett .meggyőződés alapján mondhatja, hogy e rendeletek a kér. elöljáró- i ságok által, mélyek ezúttal kiváló onzgain? at , és tevékenységet fejtenek ki, tényleg pontosan ' végre is hajtatnak. A mi emberileg lehetse- : gés a kolera elkerülésére, az mind megtörténik, ! Tenczer Pál elismeri, hogy a h. polgár mester minden lehető óvintézkedést megtett és megtesz. Szóló sokat vár a kér közegészségi bizottságok működésétől, de csak akkor, ha ezek célszerűen alakíttatnak meg és azért szóló jobban szerette volna, ha a kér. ,köz- egészségi bizottság tagjait nem a kér. elöljárók, hanem a tanács nevezné ki. Gerlóczy Károly h. polgármester bejelenti, hogy a kér. közegészségi bizottságok már meg­alakultak. A kér. elöljáróságok a törvény ér­telmében az I. fokú közegészségi hatóságot ké­pezik és a kér. járványbizottságok megalakítása az ő törvényes hatáskörükbe tartozik. Ezen ez­úttal változtatni nem lehetett, de a h. polgár- mester személyesen befolyást gyakorolt az elöl­járóságokra oly irányban, hogy a kér. kö.egész- ségi bizottságok erre alkalmas egyénekből ala­kíttassanak meg. Dr. Schermann Adolf h. tiszti főorvos hangsúlyozza, hogy a tiszti főorvosi hivatal az általa megejtett vizsgálatok alapján elrendelt intézkedések végrehajtását 4—5 nap múlva ellenőrzi és ha a rendeletek végre nem hajtat­tak, az illetők 2—3 0 frtnyi, sőt még nagyobb pénzbírsággal btintettetnek. A közigazgatási bizottság erre a t. főor­vosi jelentést tudomásul vetve. A fővárosi tiszti főügyész, a kir. ügyész, a kir. tanfelügyelő és az árvaszéki elnök jelen­tései, melyek csupán a szokásos statisztikai adatokat tartalmazzák, egyszerűen tudomásúl vétettek. Ezután a közigazgatási bizottság még számos íöllebbezést intézett el, melyeket csupán magánérdekkel biró egészségügyi, katona-, cse­léd és adóügyekben adtak be. Xüraelik a X! imapartot. A Duna­partoknak a fő- és székváros egész hosszá­ban kilenc méterig való felemelé­sére vonatkozó terv legközelebb kerül végre­hajtásra. A tanács a tervbe vett munkákat vál­lalkozóra bízza s e célból pályázat kiírását ha­tározta el. Lehet az összes munkákra és lehet egyes munkacsoportokra pályázni, a pályázat eredménye lesz mérvadó arra nézve, hogy me­lyik ajánlatot fogadja el a fő- és székváros. De a tanács magával a partemeléssel a főváros v-U■ ''•■ " o .. • ■ ■; .'ft-ffíi ■ 'i ' •••';.■ -i.ü ű ■ ;/ ■••... ■■*- . ■ ; . 1 !. JUT: ■■ • : ■ , . . H; iJKJiOj.'.J KV::: ’ • :­i^ , . 4 árvízvédelmét megoldottnak nem találja. A szak­körökben, ,;ji főváros biztonsaga iránt méltán ag­godalmat keltenek a felső dunai szabályozások, melyek kivétel- nélkül a meder szűkítését cé­lozzák s a felső Dunaszakaszon egymásután ké­szülő uj hidak szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyó felduzzadjon és a viz lefolyása gyorsittassék.’ Ezzel szemben a főváros alatt el­terülő punaszakasz szabályozása lassan halad, aligszámbavehetököltségek azok melyeket az állam e célra fordít, s ennélfogva megtörténhetik, hogy a kilenc méteres partok Budapestnek kevesebb biztonságot fognak nyújtani, mint ezelőtt a nyolc méteres és még alacsonyabb partok nyúj­tottak. Ennélfogva a főváros az alsó Dunasza- kasz szabályozását, mint sürgősen végrehajtandó feladatot, újból a kormány figyelmébe készül ajánlani és e célból fölterjesztést intéz a föld- mivelési miniszterhez. Különös vállalkozó. Az omnibusz- közlekedés biztosítása végett hirdetett pályáza­ton tudvalevőleg csak egy vállalkozó vett részt, a belga Vandershuererí Polydor, ki kész szer­ződési tervezettel állott élő, melynek alapján azután a tanács tárgyalásokba is bocsátkozott vele. A belga vállalkozónak most váratlanul egy versenytársa jelentkezett. Boweros A. Briisz- szelböl tízezer forint biztosítékot tett le a köz­ponti pénztárnál és egy kérvény mellett az om- nibuszvállalatra vonatkozó lepecsételt ajánlatot nyújtott be a tanácshoz, kérve, hogy aján­latát csak a közgyűlés szi ne előtt bontsák fel. Az uj vállalkozó különös ké­relme felett, melynek okát nem adja, a tanács még nem határozott. Különfélék. Amerikai konyha recept. M a r i­age: Fégv egy fiatal embert és egy ifjii höl­gyet. A fiatalember jó ha érett, de a leány még gyenge legyen. A fiatalembert tedd az asztalhoz, öntsd le egy pár pohár újborral, ha még fino­mabban akarod, egy üveg pezsgőt is rá tölt- hetsz. Ha nem elég meleg tégy hozzá még egy üveggel. Ha pirosodni kezd vidd a társaságba, és tedd a iölgyecske mellé. Adj hozzájuk egy maroknyi teát, hogy mindegyikre legalább há­rom csésze tea jusson, és igy hadd őket felforrni. Nyáron pedig tedd őket a jó levegőre, esetleg az ablakhoz, gávnirozd a hölgyet virágokkal és zongoráztasd vagy énekeltesd. Ha a fiatalember sóhajt: jó jel. Onnét ültesd őket a sakdeszká- hoz és tartsd egész estén gyenge tűzön. Tedd ezt háromszor vagy négyszer meg velők, min­dég lassú tűzön tartsd őket, nehogy kiforrja­nak. egyhamar, de \arra is ügyelj, hogy a tűz elegendő legyen, ne Aogy megfaggyanak. Ezre­sekkel körülteremtettéz.ve tálald fel. Ecetet ne tégy hozzá, mert ez étel úgy is hamar sava­nyúvá válik. iEgy játékos a ki — nyeiű Monaké, a hírhedt játékbarlang, mely annyi könnyelmű embernek ürítette már ki a zsebét, most jaz egyszer megjárta egy játékossal, a kinek szin­tén elszedte a vagyonát. A história, melyben sok a komikum, azon kezdődött, hogy ez év ele­jén egy nyugalomba vonult gazdag francia ke­reskedő költözött át Bordeauxból Nizzába s minthogy ez utóbbi hely csak ugrásnyira van Monakótól, az öreg francia gyakran átjárogatott a játékbarlangba s ezeknek a gyakori kirán­dulásoknak az előrelátható vége csakugyan az lett, hogy az öreg ur elvesztette a vagyonát n zöld asztalnál. A kifosztogatott jóizlésü játé­kosok ilyenkor golyót szoktak röpíteni agyukba, — ez már bevett szokás Monakóban, — de az öreg- francia azt gondolta magában, hogy mégis csak jobb lesz a bank költségén élni, mintmeg- öngyilkolni magát. A. bank tudvalevőleg pár száz frank útiköltséggel szokta kiszúrni a sze­mét azoknak a játékosoknak, a kiknek az utolsó fillérig elszedte a pénzét és igy az öreg francia is útiköltséget kért. A bank háromszáz frankot kínált neki, ezt a csekélységet azonban méltóságán alulinak tartotta elfogadni, hanem háromezer frankot követelt, különben nyilvá­nos botránynyal fenyegetődzött. A bank meg­szeppent s csak hogy megszabaduljon kellemet­len vendégétől, kifizette az összeget. Az öreg francia visszautazott Nizzába, ott szép hölgyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom