Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-08-14 / 13. szám
Budapest, 1892. Augusztus 14. Magyarországnak új hercegprimása ez idén fog legelőször pontiíikálni Szent István napján. Mi hisszük, hogy ő benne meg van a helyes érzek arra is, hogy az egyháznak, melynek ő a feje, ezt a nagy ünnepét külsőleg is lehető legfényesebbé fogja tenni. Az egykori szerzetes, ki egyszerűséghez, szerénységhez volt szokva, érezni fogja, hogy most, mint az ország főpapja ez egyszerűséggel — legalább ilyen alkalommal — szakítania, s az azzal járó kényelmet feláldoznia kell. Neki hatalmában áll az ünnepet az egyház részéről az azt megillető lénynyel és pompával megtartani Az ő hivó szavára köréje fog gyülekezni tényleg a főpapság, hogy ki vegye részét az ünnepen. De meg fog jelenni a hivatalos Magyar- ország is, — ha ő úgy akarja, ha ő kívánja, — oly módon, mely méltó hozzá. És igy lesz ez a fő és székváros hatóságával és más hatóságokkal is. Az egyesületek pedig, melyek ilyen alkalmakkor kiszoktak vonulni, szintén úgy igyekezzenek, hogy önmagukhoz méltóan vonuljanak ki és ne egy pár szál ember lézengjen a nagy zászlók körül, hanem legalább annyi vegyen részt a körmenetben, a mennyi az illető egylet nagyságát, tekintélyét kellően reprezentálja. így fogjuk Szent István ünnepét külsőleg is fényesen megünnepelni, méltóan azon tradíciókhoz, azon emlékekhez, melyek ez ünnephez fűződnek és a melyek az első magyar király névnapját országos, nemzeti ünneppé emelik. A magyarfaló fegyvergyár. Olyas dologról értesülünk, a mely kétségkívül mély fölháborodást fog kelteni országszerte, mély és jogos fölháborodást. A magyar pénzen fentartott és ez időszerűit a magyar kir. honvédelmi miniszter által becézgetett második kibocsátású magyar fegyver- és gépgyárról szól a nóta. tam magamat .... Lehunyt szemeim előtt olyan édes képek gomolyogtak, hogy akármelyik piktor megirigyelhette volna tőlem ! . . . Bárcsak most is ott álmodhatnám. Harmadnap türelmetlenül, izgatottan futottam át a lapokat. — semmi ! A „hivatalos“- ban a riválisom alügyészi kinevezése egy kicsit meglepett, de meg nem ijesztett. A égre az egyik lap hímen rovatában a következő sorok ragadják meg figyelmemet : „Dr. Seprüs Gábor kir. alügyész tegnap jegyezte el Kányay Sorna kir. törvényszéki elnök szeretetreméltó és bájos lányát — Bibiskét.“ Váltig dörzsöltem kidülledt szemeimet, megtapogattam égő homlokamat; — nem változtatott a dolgon semmit. Forgott velem a világ, s olyan különösen néztek rám az emberek! Hivatalomba érve első dolgom volt kérvényemet beadni 2 hónapi fizetés előleg és hat heti szabadság idő iránt .... Majd Olaszhon mosolygó éghajlata talán meggyógyít, vagy az adriai tenger mellett elmélkedhetem a női mosoly és kézszoritás valódiságáról. Dr. Hódy Lajos. BUDAI HÍRLAP. Arról van szó, hogy ennél a vállalatnál a melynek születése oly keserves volt és fenntartása oly hosszú és elkeseredett vitákra adott alkalmat a magyar parlamentben, rendszeresen és következetesen üldözik a m a gyár m Unkásokat. Alig múlik el a nap, a melyen ne bocsá- tanának el egy csomó munkást, a kiknek az a szerencsétlenségük, hog}r magyar földön születtek és ne alkalmaznának helyükbe Steyrból és Berlinből ide hozatott német munkásokat. A gyárban közel 1200 munkás van alkalmazva. Ezeknek a munkásoknak túlnyomd része magyar volt, most azonban már csak egy negyedrészük van meg. A legutóbbi hetekben elbocsátott magyar munkások száma megközelíti már a háromszázat. Ezek a kenyér nélkül maradt szegény emberek Erzsébetíalván és a külső soroksári utón, a hol a gyár vau, laknak. Rendesen Erzsébetiül ván a „Jó szívhez“ címzett korcsmában gyűlnek össze és beszélik meg bajaikat, nem éppen dicséretes dolgokat mondva a magyar fegyver- és gépgyár igazgatóságáról. A szegény emberek legnagyobb részét azzal az ürügygyei bocsátotiák el, hogy nincs munka, de várjanak addig, mig lesz s akkor szívesen visszaveszik őket. Másnap azonban már német munkásokat alkalmaztak helyükbe és az elbocsátottak belátták, hogy hiába várnak. Egy csomó munkásnak meg 1 á z i t á s címén mondottak föl. Az igazgatóság ugyanis gyári - betegsegélyző pénztárt akat létesíteni. Néhány munkás ezzel szemben arra szólította fel a többieket, hogy ne menjenek ebbe bele, hanem csatlakozzanak a kerületi pénztárakhoz, vagy az általános munkás betegsegélyző-egy- letbez. Ez is alkalmas ürügyül szolgált az igazgatóságnak arra, hogy néhány magyar munkást elbocsásson. Különösen a német m u nk a- vezetők üldözik tépten-nyomon a magyar munkásokat, hogy a kitúrtak helyébe a mágük pereputyját alkalmazhassák. Az elbocsátott erzsébetfalvai munkások elhatározták, hogy még egy ideig . türelemmel lesznek, hátba meggondolja magát a gyár igazgatósága és felhagyva a magyarüldözéssel, vissza fogadja őköt. Ha azonban nem történik semmi se, küldöttséget menesztenek Lukács Béla kereskedelemügyi miniszterhez, a kitől remélik, hogy a magyar munkások érdekében közbe fog lépni az igazgatóságnál. A gyárban még megmaradt magyar munkások közt is nagy az elkeseredés, mely alighanem sztrájkra fogja vezetni. Mig ugyanis a m a- g y a r munkások többnyire c s a k 1 f r t 70 kr. napszámot kapnak, addig az ausztriai és németországi munkások fizetése 8—4 f r t egy na p r a. A rendőrség is neszét vette a munkások elégületlenségének és komolyabb zavargásoktól tart, mert a munkásügyek referense megbízásából néhány nap óta detektívek járnak Erzsébetiül van. — hogy megfigyeljék a munkások hangulatát, a mely most úgy au még békés, de ha mihamarabb nem történik valami, aligha nem komolyabb rendzavarásokra fog vezetni. A hét eseményei. Vasárnap. Augusztus 14. A magyar turista egyesület budapesti osztálya rendez kirándulást Mária Remetére. Indulás délután 3 órakor a Szép Ilona-kertből. A kirándulást o Marinovicb Imre dr. vezeti. Az első budapesti lövész hadsutyá n-e g y e s ü 1 e t- nek fennállása 10 évfordulója alkalmából tánc- mulaisággal egybekötött alapitó ünnepe lesz a kőbányai régi sorházban. Kedvezőtlen idő esetén hétfőn 15-iken tartják meg a mulatságot. Az első magyar női betegsegitő egyesület javára táncmulatságot rendeznek a zuglói Schátz-féle sörcsarnok termében. A 36 tagból álló hölgy bizottság élén Agnely Béláné urbölgy buzgolkodik a mulatság sikere érdekében. A i f j a b b Ráday Gedeon fővárosi agg harcos jotékony-egyesület zászló ünnepet rendez. Ez alkalomból este hangverseny és táncmulatság is lesz a VI és VII. kér. kör termében. A zászló anya tisztségét Eggenberger Teréz urbölgy vállalta magára. A budai kát. legényegyesület színi előadást rendez saját helyiségében: Apor-utca 4 vagy Fő-utcza 6. sz. Hétfő. Augusztus 15. A Petőfi magyar asztaltársaság táncmulatságot rendez a rálcosi Sárga csikó vendéglőben. Lesz dijtekézés is. A mulatság jövedelme jótékonycélra lesz fordítva. A budai kát. legényegyesület második színi előadása. Kedu. Augusztus 16. Térzene délután fél 7 órakor a bástyái sétányon. Csütörtök. Augusztus 18. Tábor mise délelőtt 9 órakor a vérmezőn a kírálv születése napja alkalmából. Péntek. Augusztus 19. Térzene délután 6 órakor a várkerti kioszk előtt. Szombat. Augusztus 20. A Szent István napi körmenet reggel 7 c *akor indul a várkápolnából, 9 órakor nagy m se a helyőrségi templomban. Ab u d a p e s t i b i r a p- szedők köre rokkant alapja javára, In ng- versenynvel, szavalással, színi előadással és dij tekézéssel egybekötött táncmulatságot rendez a medve-utcai Fácán vendéglőben. Közreműködik a Typographia dalos kör s a budai műkedvelők köre. A mulatság délután 5 órakor kezdődik. Hírek. A fő- és székváros egyik kerületében — a világért sem árulom el, hogy melyikben — összeült az ellenőrző bizottmány. A behivottak közt ült egy köpcös, szürkefejű úr is. Úgy első látásra azt' hitte volna az ember, hogv egy nyugalomba vonult patikárius az illető. De hát, a mint rögtön látni fogjuk, a látszat csal. A szóban forgó szürke fejű úrnak — nevezzük őt Kari-nak — a zsebe folyton telve van a „Magyar Egyesület“ vignettáival és Kari úr valóságos szenvedéllyel ragasztja a „Nyelvében él a nemzet“ jelligés cédulákat a német firmákra, felírásokra. Még létrát is visz magával sétáiban, hogy a magasban lógó cimtáblákhoz is hozzáférhessen, mert hiába! Kari ur sokat tud, sőt ő maga állítja, hogy mindenhez ért és mindent tud, — de repülni még sem tud . . . Talán azért is nem repült még ki a közgyűlési teremből P ... Ne kutassuk! A bizottmány, mint említettem összeült és nyugodtan várt az elnökre t. i. az elöljáróra. Hogy milyen rósz elnevezés az „elöljáró“ is mennyivel helyesebb, illendőbb lenne az „elöllovagló“ az különösen akkor derült ki a napnál is fényesebben, midőn a bizottmány elnöke megérkezett: prüszkölő paripán, páncélosán. sarkantyúsan állított be az előljárósági épület udvarára, Egy fő- és székvárosi szolga odarohant és megfogta a paripát, annak lovagja pedig lepattant a mén hátáról azzal a könnyed, délceg eleganciával, a mely a született lovagokat jellemzi, és felsietett az ülésbe. Az ülés legfontosabb momentuma épen az volt, mikor a jelenvoltaknak be kellett látniok azt, a mit fentebb mi is mondottunk, hogy t. i. a látszat csal. Kiderült ugyanis, hogy micsoda is hát tulajdonképen Kari úr P Maga az elöllovagló mondotta ki: — Nagyságos U r! Az ülés folyamán legalább tízszer- halottam, és halottak a többiek is, a mint Kari úrról per Nagyságos Ur beszélt.
