Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-07-31 / 11. szám

Budapest, 1892. Julius 31. miféle nyomozásokat eszközölhetne vagy a be­jelentési kényszert az intézetre kiterjeszthetné. „Abban a pillanatban — mondja az inté­zetről szóló egyik közlemény — midőn a rend­őrség a menhelybe lépne, az egyesület az inté­zet kapuit bezárná.“ A teljes anonimitás ezen elve és kizára- tása minden, bármiféle rendőri zaklatásnak ha­tározott kifejezést nyer a mi alapitó okleve lünkben is. A berlini menyhelyben azonban ki van kötve, hogy egy-egy személy a menhelyet ha­vonként csak öt Ízben veheti igénybe. E meg­szorításnak azon fontos oka van, hogy védesz- közül szolgáljon a munkakerülők ellen, kik e korlátozás nélkül a menyhely vendégszereteté­vel rutul visszaélnének. Az idevágó ellenőrzés szempontjából az intézet gondnoka „Hausvater“ az egyesektől csak azok korát, nőtlen vagy nős állapotát tuda­kolja és azt is megkérdezi, hogy hány Ízben volt már a menhelyben. 2. A második vezérelve a berlini men- helynek, az illetők foglalkoztatása. Ugyanez van kimondva a takarékpénztár egyesület alapitó oklevelében is. Berlinben e foglalkoztatás abból áll, hogy egyeseknek kívánságukra varró vagy iró esz­közöket és könyveket adnak. 3. Harmadik vezérelve a berlini menliely- nek az, hogy minden látogatója ne csak tető alá jusson, de éjjelre tiszta ágyat, este és következő reggel pe­dig egy-egy adag rántott levest, kávét és kenyerét kapjon. Az egyesület ugyanis abból indul ki. hogy a nyomor és Ínség által elcsigázott testű em­bernek, kit legtöbb esetben éhség is gyötör, este és reggel egy adag meleg leves vagy ká­véra, éjjelre pedig olyan fekhelyre, melyen ma­gát kipihenheti, okvetetlen szüksége van, mert e nélkül munka után nem láthat. A cél ugyanis az, hogy ilyen szerencsét­len és elhagyott, egyénekben az önbizalom és a remény ébren tartassák, az által, hogy a men­helyben megfürdőt kap, elkülönített tiszta fek­helyre tesz szert és éhségét csillapíthatja. Ez itt azért emlittetik, mert szerzett in­formáció szerint a takarékpénztári egyesület által alapított menhelyben a hajléktalanok ré­szére egyéb a puszta deszka fekhely­nél nem nyujtatnék, a melyen fáradt és éhes ember sem meg nem erősöd­hetik, sem magát kipihenni nem ké­pes, mely körülmény nagyon fontolóra veendő, kivált ha tekintetbe vétetik az, hogy a men­helyet fáradt aggok, gyönge testű nők és gyer­mekek is igénybe fogják venni. Ha külföldön, a hol a magányjótékonyság által fentartot hasonló intézetek berendezésére nézve hosszú évek tapasztalatai útmutatásul szolgálnak, s ahol éber figyelem fordittatik arra, hogy ezen intézetek regiéje minél kevesebbre rúgjon, mégis szükségesnek, sőt elkerülhetetlen­nek tartják, hogy a menhelyre szoruló egyén amúgy is szomorú sorsával egy éjjelre legalább azzal kibékittessék, hogy üres gyomrát meleg levessel és egy darab kenyérrel, eltörődött testét pedig álommal iölüditse, közel fekszik a fölte­vés, hogy a takarékpénztár-egyesületi menhely hasonló berendezést követel. De a pihenésre és alvásra szolgáló külön fekhelynek, mely ércsodronyú matraccal és alsó és felső pokróccal ellátott katona vasnyoszolyá- ból áll és a meleg levessel való ellátásnak nem­csak az a célja, hogy az egyes egyén fizikailag gyámolittassék, hanem az is. hogy az intézetben a köztisztaság és a közegészség fentartassék és a közlakosság ez irányú érdekei is megvédel- meztessenek. Nem szorul bővebb megokolásra, hogy a menhelybe tóduló egyének kigőzölgése, piszkos férges ruházatuk, általában pedig a rajtuk lévő szenny párolgása, főleg akkor, midőn őszszel és télen bőrig átázott és többnyire fölpálinkázott állapotban betérnek, miazmatikussá teszik a le­vegőt. Ezen egyének testileg is el lóvén csi- gázva, a menhely helyiségeit, azon esetben, ha nem lesz arról gondoskodva, hogy ruhájukat letehessék, hogy e ruházat megszávittassék és fertőtlenittessék, az egyének pedig előbb meg­mosva és esetleg fürösztve, éjjelen át tiszta fek­BUDAI HÍRLAP. o helyen pihenhetnek, nagyon könnyen kü­lönféle járványos betegségek fész­kévé válhat, annál inkább, mert köztudo­mású, hogy a nyomorban sínlő. rósz táplálko- zású egyén különféle megbetegülések iránt sok­kal fogékonyabb. A külföldi menhelyekben ezen kérdés he­lyes megoldása okozott legtöbb gondot s a köz- tisztaságnak a szellőztetés és a fertőtlenítés teljesen kielégítő módon való föntartása az in­tézet kezelésének és berendezésének legnehezebb problémája, melynek megnyugtató megoldása a műszaki higiénia sok fejtörést okozó feladványai közé sorolható. Az itt Budapesten létesítendő menhelynél ezen kérdések helyes megoldása még aktuálisabb fontosságú, mert az alapító oklevél szerint az épület emeleti része lábbadozó betegek men- helye lenne. Egyáltalában az a körülmény, hogy ez a menhely az európai nagy városokban épült ha­sonló intézetektől eltérően „lábbadozó betegek“ menhelyévé is designáltatott, de még egyéb fontos közegészségi tekintetek is, okvetlenül megkövetelik, hogy ezen intézmény berendezése és használatba vétele iránt a tiszti főorvos szak­véleménye előzetesen és pedig minden irányban tüzetesen meghallgattatván, észrevételei és ja­vaslatai idejekorán figyelembe vétessenek, ne­hogy később az intézet megnyitása után helyre­hozhat! an s az intézett gyakorlati használható­ságát kockáztató hiányokkal kelljen küzdeni. Meghallgatandó a tiszti főorvos ur az in­tézetben berendezendő orvosi és közegészségi fölügyelet módjára nézve is, miután ez az inté­zeti kezelés nagyon fontos része, nemcsak az előforduló hirtelen megbetegülések. de egyálta­lában az általános közegészségi állapot szern- meltartása végett is. A nálunk tervezett menhely sikeres léte­sítése érdekében célszerűnek mutatkozik a ber­lini hasonló intézetek berendezéséről rövid át­tekintést adni. A tisztán közjótékonyságból föntartott „Hajléktalanok menhelye“ a Böschingstrássén egy éjjelre átlag 350 egyénnek nyújt menedé­ket és nyáron 7, télen este 8 órakor nyittatik ki. A tolongás oly óriási, hogy az utcai köz­lekedés biztosítása végett az intézet udvarát üvegtető alá kellett venni, a honnan a várako­zók az egyes osztályokba engedtetnek. Az arc és a kezek megmosása végett az emberek az udvarról egyenesen a mosdóhelyi­ségbe mennek. A kik fürdeni akarnak, sorrend­ben hármasával megfürödhetnek. A föltétel csupán a kor feljegyzéséből áll. Ez statisztikai célokra szolgál. Mosakodás és fürdés befejeztével mindenki rántott vagy rizslevest kap és egy-egy darab kenyeret s egyidejűleg a kellően világított, té­len egész éjjel fűtött és folytonosan szellőztetett hálótermekben ágyat kap. Az ágy a legegyszerűbb vaságy, tömör vasrudakból, drótszövettel és két könnyen mos­ható pokróccal ellátva. Az ágyak konstukciójára nagy gond for­dítandó, hogy poloskák el ne lepjék s hogy könnyen, de azért minden részükben tisztítha­tok legyenek. Itt van alkalmuk az illetőknek lábbelijü­ket és ruhájukat kifoltozni s a hirdető lapban közzétett ajánlatok alapján munka és foglal­kozás után látni. Minden teremben vízvezeték van, melyből inni lehet. A folyosókból klosettek nyílnak. Megbetegülés esetében az első segélyt egy az intézetben folytonosan tartózkodó orvos nyújtja. Az intézetben házi gyógyszertár is van. Este 10-ig a tisztességes modorú társal­gás meg vau engedve. Azontúl mindenkinek le kell feküdnie. Az intézeti termek falai és menyezete olaj- fesfékkel vannak bevonva. A hálótermek és klozettek naponta koncetrált karbololdattal gyökeresen ferlőtlenittetnek, a falak lemosat­tak, az ágyak, takarók sűrűn tisztittatnak s a szellőztetésre nagy gond fordittatik. A rend föntartása végett a termek a föl­vétel tartama alatt az intézet hivatalnokai által inspiciáltatnak. Éjjel minden teremben, a férfiaknál férfi, a nőknél nő felügyelő hál, ki az alvókat nyáron reggeli 5 és télen 6 órakor fölkelésre szólítja. Fölkelés után mindenki köteles megmosa­kodni s azután kávét s egy darab süteményt Schrippe — zsömlye forma) kap és ezzel kisebb csapatokban ki bocsáttatnak. A mint az intézet kiürül, az összes háló, mosdó és fürösztö helyiségek, a lépcsők, folyo­sók és klosettek alaposan megtisztittatnak s minden ablak estig nyitva tartatik. A fürdőhelyiségekben, deszkalálakkal el­különített helyen egyszerre négyen fürödhet­nek, a mosakodó helyiségben egyszerre húszán mos a k adh a tn ak. A fürdőhelyiség összeköttetésben áll a fertőtlenítő kemenczével, melyben az illetők alsó és felső ruhái a férgektől megtisztit­tatnak. Gőzgépzőgép ellátja a fürdőkádakat és a fertőtlenítő kemenezét forró gőzzel, mig az egész épület fűtése a pincéből meleg légáram­lattal történik. Az intézetben betegszoba is van, melyből a beteg másnap a menhelybeli orvos utalvá­nyára a közkórházba küldetik. Az épület földszinti részében van a konyha, a gondnok (Hausvater) lakása s az alagsorban a felügyelők lakásai. A férfiak termeihez a gondnok mellett 4 föliigyelő és egy fűtő, a nők termeiben a gondnoknő mellett 2 fölügyelőnő van alkal­mazva. A fürdővíz a gőznek közvetlenül a kadakba való bevezetése által melegittetik föl. A fertőtlenítő szekrény gőzfűtéssel van ellátva. Ez egy falazott kamra, melynek falai és menyezete a hő lekötése végett faréteggel vannak ellátva. Ily módon 70u hőség állitta- tik elő, mely minden férget megöl. A ruhák a kamrában fölakasztatnak s a kettős vasajtó bezáratik. A ruha csak nehány perczig marad a szekrényben. Ekkor kinyit- tatik a fris levegőt vezető csatorna szelen- tyűje, hogy ugyanazon percben a menyezet- röl a forró gőz bevezettessék. Ezen kezelés folytán a levegő a kamrában teljesen szabad, az ajtók kinyithatok s a ruhák kivehetők. Bűz­nek, penetráns szagnak semmi nyoma s a ruha meg sem pörkölődik, a mi direkt fűtőrendszer­nél alig kerülhető el.“ Ezután a berlini intézet házirend jét közli a felterjesztés, valamint a gond­noknak szóló utasitást, melyekből érde­kesebbek a következők: „A menhelybe lépőktől azok neve, állása stb. nem tudakolható s jogukban áll erre uézve minden felvilágosítást, bárkitől kéressék, meg­tagadni. Rögtöni kiutasítás terhe alatt és föltétle­nül tiltva van a kártyázás, dohányzás és sze­szes ital fogyasztása. A menhely ingyenes. A gondnok köteles a menhely igazgató­sága (bizottmány) által elrendelt intézkedése­ket pontosan végrehajtani. Ittas egyének, vagy olyanok, kik nagy lármával jelentkeznek, úgy hogy méltán csend- zavarástól lehet tartani, a gondnok által vissza- utasitandók. Az eljárás a gondnok tapintatára és belátására van bizva. Elváratik, hogy a középutat követi és túlságos szigort és bánásmódot nem használ, mert ez a menhely céljával ellenkeznék. Csendzavarók és olyan egyének, kikről csak a bemenet után tűnik ki, hogy ittasok, lehető csendben és minden bántalmazás mellő­zésével kivezetendők. A menhelyben alvók viszonyairól a gond­noknak sem kérdezősködni, sem adatokat szol­gáltatni nem szabad.“ A felterjesztés még röviden ismer­teti a berlini „Städtisches Obdach“ és „Familien Obdach“ intézetek szervezetét is és végül igy szól : „Ezek után kérem a tek. tanácsot, méltóz- tassék a szóbanforgó menhely intéző bizott­mányának megalakítása iránt a tek. közgyűlés­nek eloterjesz:ést tenni: magát a bizottmányt pedig a tisztif icrvössal mint annak állandó tagjával k:egészíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom