Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-05-22 / 1. szám
BUDAI HÍRLAP. Budapest, 1892. Május 22 — Her sich Géza pestyidéki aljegyző eljegyezte R u b y Antal kúriai biró leányát A n n á t. A csodálatos óra. A kriszti’na-városi templom toronyórájáról van szó: úgy jár, a hogy épen a szél a mutatóit előre vagy vissza tolja. A krisztina-városiak sohasem tudnák, hogyan állanak idő dolgában, ha ezután a csodálatos óra után indulnának, melynek úgylátszik más a hivatása, mint az időt mutatni. Azt meg épen lehetetlen megtudni, hogy hányat ütött az óra tulajdonképen, mert az ütések száma és a mutatók állandó ellenségeskedésben állanak egymással. Vájjon a főváros büdzséje nem birná-e el még azt a költséget, a mibe az óra reparálása kerülhet ? A Rákosim telkek eladók a kérepesi-út mentén 2840 négyszög öl, a körvasút és tó mentén pedig 5982 n égyszöl szántó : vendéglőnek, ipartelepnek egyaránt alkalmas. — Cim a kiadóhivatalban tudható meg. Fővárosi ügyek. A főváros rendkívüli közgyűlése. 1892. Május hó 18-án. A főváros törvényhatósága közgyűlését Ráth Károly főpolgármester d. u. 4 órakor nyitotta meg és először is Klapka György haláláról emlékezett meg lendületes szép szavakban. A közgyűlés erre elhatározta, hogy a sú- lyos csapás felett jegyzőkönyvileg .fogja részvétét a családdal tudatni, a boldogult tábornok ravatalára koszorút helyez a főváros törvény- hatósága nevében, a halott számára díszsírhelyet jelöl ki a Kerepesi-út melletti temetőben és végül, hogy testületileg részt fog venni a temetésen. Ezután Gerlóczy Károly a következőkben válaszolt dr. Rácz Károlynak a múlt közgyűlésen hozzá interpellációjára: A múlt közgyűlésen dr. Rácz Károly kérdést intézett hozzá az iránt, hogy mily stádiumban a flhristen- féle téglavető gödör betöltésének ügye, mily kilátás van arra, hogy a hatóságok az ezen ügyben folytatott tárgyalásokat végre befejezzék, és mikorra remélhető, hogy a gödör betöltése tényleg eszközöltetni fog. A Christen- féle téglavető gödör betöltése iránt hosszas tárgyalások folytak, melyeknek eredményeként a tanács az 1891. év julius havában azt a határozatot hozta, hogy a gödör betöltése az 1893. év végével eszközöltessék, mely határidőig az I. kerületi polgári kör jégpályája onnan eltávoli- tandó lesz: A tanács egyúttal felhívta a mérnöki hivatalt arra, hogy a betöltésre szükséges javaslatokat és műszaki véleményeket terjeszsze elő. A mérnöki hivatal e felszólításnak meg is felelt és az ügy tanulmányozása után. figyelembe vévén a Preuszner József által előterjesztett nézeteket, egy oly tervezetet mutatott be, melylyel az ügyet a legcélszerűbben, úgy a szépészeti, mint a közlekedési igényeknek megfelelően . el lehet intézni. E tervezetet a középitési bizottság általános helyesléssel fogadta, és miután a tanács is elfogadta, f. é. január 14-én a törvény értelmében a tárgyalás es hozzájárulás végett a fővárosi közmunkák tanácsához tette át. A mint szólót informálták, ez ügyet még május hó folyamán a közmunkák tanácsa műszaki osztálya elé fogják terjeszteni és igy remélhető', hogy a fővárosi közmunkák tanácsa ez ügyet még jun. hó elején el fogja intézni. Ha azonban a fővárosi közmunkák tanácsánál ez ügy elintézése netalán további halasztást szenvedne, úgy szóló kötelességének fogja ismerni az ügy elintézését hivatalos úton ’ megsürgetni. Dr. Rácz Károly köszönettel tudomásul veszi a h. polgármester válaszát és csak azt az óhajtást fejezi ki, miszerint a tanács törekedjék oda, hogy a Christen-féle gödör tényleges betöltését, ha csak lehetséges, még az 1893. év lejárta előtt eszközölje. A közgyűlés a h. polgármesternek az interpellációra adott ezen válaszát tudomásul vette. Kun Gyula tanácsnok válaszolt W e 1- lisch Alfréd múltkori interpellációjára az „építési szabályrendelet“ tervezet ügyében. Előadta, hogy a közgyűlés e tervezetet letárgyalta és a közmunkák tanácsának adta át hozzájárulás végett. A közmunkák tanácsa erre magának vindikálta az építési rendszabályok megállapítását. Az ügyet a belügyminiszterhez terjesztették fel. és ez ,a fővárosi közmunkák tanácsa mellett döntött: de a közgyűlés ebben nem nyugodott meg, hanem a jogügyi bizottságnak adta ki a kérdést vélemény adás végett. Most sürgetik az ügy elintézését. A interpelláló és a közgyűlés tudomásul vette a feleletet. Ezután TJ11 ma un Pál dr. interpellált a lóvasúti és villanyos v a su tí-t ár s a sá g o k ügyében. Utalva arra, hogy a lóvasuttársaság kocsijainak egy része ronda és piszkos, konduktorai pedig nagvobbára szánalmas külsejüek és gorombák, továbbá, hogy úgy a lóvasúti, mint a villanyosvasuti kocsik egyes vonalokon annyira túl vannak tömve, hogy ,e kocsikon a közlekedés nemcsak egészségtelen, hanem életveszélyes is, kérdezi a h. polgármestert, hogy yan-e neki személyes tudomása e botrányos állapotokról és hajlandó-e esetleg a rendőrség közvetítésével intézkedni az iránt, hogy e rendellenes állapotok mennél- előbb megszűnjenek. Gerlóczy h. polgármester válaszában elösmeri. hogy az interpellációban foglalt panaszok valóban jogosak és az interpellációt a leghelyesebben akként véli elintézendőnek, bogy azt megfelelő tárgyalás és gyakorlati javaslatok megtétele végett a fővárosi törvényhatóság kebelében működő állandó vasúti albizottsághoz fogja áttenni. A h. polgármester e válaszát úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul, vette. A következő interpelláló C s o r b a Ferenc volt, a ki kiemeli, hogy körülbelül egy éve a törvényhozás egy törvényben kimondotta, hogy az 1895. évben a nemzet 1000 éves fennállásának megünneplésére Budapesten egy országos kiállítást rendez. Az 1895. év tavaszától immár alig három év választ el és mégis, legalább köz- tudomás szerint, még a kiállítási intézkedések alapfeltételét képező tény, t. i. a kiállítás helyének m egál 1 a p í t á s a sem történt meg. A kiállítás helyének megállapítása döntő jelentőséggel fog bírni a főváros fejlődésének irányára és számos nyomós ok teszi szükségessé, hogy a kiállítás helyét illetőleg mennél előbb megállapodás jöjjön létre. Szóló kérdezi h. a polgármestert, hogy hajlandó-e a fővárosnak óhajtását a kiállítás helyének mennél előbb való megállápitása iránt az illetékes helyen kifejezésre juttatni és hajlandó-e szorgalmazóig lépéseket tenui az iránt,, hogy a kiállítás helyének megállapítására vonatkozó tárgyalások mennél előbb megindittassanak és befejezést is nyerjenek. Gerlóczy Károly h. polgármester az interpellációra azt válaszolta, hogy hónapokkal ezelőtt vegyes bizottsági tárgyalások folytak oly célból, hogy tekintet nélkül a tervezett millenniumi kiállításra egy állandó- kiállítási hely biztosíttassák, ez alkalommal §zóba jött a tervezett millenniumi kiállítás helye is és a vegyes bizottság ’ abban állapodott meg, hogy ez a hely bizonyos' bővitésekkel alkalmas lesz amilleniumi kiállítás céljaira is. A vegyes bizottság e határozatát tárgyalás végett a fővárosi közmunkák tanácsához tette át. Hogy ott az ügy mily stádiumban van, azt szóló nem tudhatja, de megjegyzi, hogy a közgyűlés épen a néhai kereskedelmi miniszter felszólalása’ folytán egy állandó előkészítő bizottságot küldött ki. mely már meg is kezdte volna működését, ha nem jött volna közbe néhai Baross miniszter betegsége, majd pedig elhalálozása. Epen e gyászos esemény folytán szóló nem tartja időszerűnek most a kiállítás helyének megállapítását megsürgetni. Ha pedig a sürgetés szüksége majd egyáltalában fenn fogna áílani, úgy célszerűbb lesz, ha az interpelláló úr egy külön indítványt terjeszt be ez iránt, hogy a sürgetés ne a polgármester személye részéről, hanem az egész közgyűlés nevében történhessék. Az interpellációra adott ezen választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. Ezután a napirend során mindenekelőtt Haberhauer János tanácsnok adta elő a ^jZ e n t R ó k u s-k ó r k á z helyett építendő uj kórháznak dr. Müller Kálmán kórházi igazgató által beterjesztett építési program m j á t. Dezsényi József utal a főszámvevő legutolsó kimutatására, mely szerint a főváros által fölvett 25 milliós kölcsönnél már akkor is 1,574.000 frt hiány mutatkozik* ha csupán azon munkákat veszszük tekintetbe, melyek részint már a kivitelre kerültek, ruszint a közgyűlés és jóváhagyólag a belügyminiszter által elhatároztattak. Ehhez jönnek a végleges vízmű előállítási költségei, melyek legalább 6 millióra rúgnak, továbbá a vásárcsarnokoknál fölmerülő 1 milliónyi költségtöbblet, a budai uj kórháznak 1 millióra rugó építési költségei és igy tehát a 25 milliós kölcsönön kívül már eddig is 10 milliónyi njabb kölcsön szüksége forog fenn. Tekintve azt, hogy a főváros büdzséjéből már eddig is 25"/0-ot a kölcsönök amortizációjára kell fordítani, szóló lehetetlennek tartja, hogy a főváros most ily roppant költséggel egy kiválóan országos jellegű intézetet létesítsen. fővárosi közkórházakban ápolt betegek közül csak 14% budapesti illetőségű és a betegek ápolása a községi alap állandó megterhelését képezi. A belügyminiszter nem régen kijelentette az országyülésen, hogy a kormány a betegápolási ügyet rendezni és ezt alig fogja másképen tehetni, mint úgy, hogy az állam a kórházakat átveszi. Tekintve tehát azt. hogy a főváros pénzügyi viszonyai nem engedik meg a tervezett kórház építését és tekintve, hogy a betegápolás különben is a községi alapnak egy jogtalan és jelentékeny megterhelését képezi: szóló azt indítványozza, miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy újabb kórház építésébe nem bocsátkozik. Ráth Károly főpolgármester megjegyzi, hogy az új kórház építését a közgyűlés már elhatározta, és. csak azt lehetne indítványozni az, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság véleményét kérje ki az építési programúira vonatkozólag. Dr. Rácz Károly nem járulhat Dezsényi József indítványához, mert bár az ő beszédéből sokat helyesel és bár maga is kívánja a fővárosban egy állami kórház létesítését, mégis tekintettel arra, hogy a Rókus-kórházban uralkodó állapot tovább nem tűrhető és hogy ezen rossz állapoton segíteni emberbaráti kötelesség: kész. a kórház építéséhez okvetlenül szükséges összeget megszavazni. Indítványozza azonban, hogy mondja ki a közgyűlés azt, hogy az előterjesztést visszaadja a tanácsnak azon megbízással, hogy e tárgyban a pénzügyi és gazdasági 'bizottság véleményét is kérje ki és ezzel együtt terjessze újra a közgyűlés elé. Dr, Adler Zsigmond. ki Dezsényi indítványa ellen és a kórházi igazgató programm- jának elfogadása mellett szólt, továbbá Herzog Péter felszólalása után, ki dr. Rácz indítványához járult a közgyűlés az előadó Haberhauer tauácsnok meghallgatása után 126 szavazattal 74 ellenében elhatározza, hogy az építési programmot dr. Rácz indítványához képest véleményadás végett a pénzügyi és gazdasági bizottságok elé terjeszti. Ezután a közgyűlés felszólalás nélkül fogadta el a tanács azon előterjesztését, hogy a III. kerületi kór h á z-u teában 134 e z e r forint költség gél.iskolát, építsenek, majd kijelölte ama intézeteket, melyeknél a főváros pénzkészletei elhelyezhetek. A 25 millió forintos kölcsön ügyében kiküldött bizottságot felhatalmazza a közgyűlés hogy a még ki nem bocsátott 10 millió forint, értékű kötvénynek alkalmas időben való kibocsátása iránt intézkedjék. Ó-budai evang. egyházközségnek 1500 forint segélye kérdésénél Kossuthányi Géza utal arra, hogy a budai és ó-budai ágostai evangélikus egyházközség nemcsak német nyelven végezteti az összes egyházi functiókat és a hitszónoklatokat, a mi még menthető, mert a hívők talán csak a német nyelvet értik, hanem az iskolában a tanítást is német nyelven eszközölteti. Szóló indítványozza, hogy a közgyűlés csak azon esetben szavazza meg a segélyt, ha e hitközségnél az az iskolai nyelv ezentúl a magyar lesz. Dr. Heltai Ferenc teljesen egyetért az előtte szóló intentióval, de azt javasolja, hogy még ezúttal feltétlenül adja meg a közgyűlés a segélyt, de fejezze ki óhajtásként, hogy ezentúl a hitközség oktatási nyelv gyanánt a .magyar
