Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-11-13 / 26. szám
Budapest, 1892. November 18. elején az akkori „Polgári kör" hires volt műkedvelői előadásairól. A kik ezen előadásokra visszaemlékeznek, a legkedvesebb, legpompásabb mulatságokra emlékeznek. Különböző, főleg személyi differenciákon alapuló okokból ez a jó hirü műkedvelői társaság szétoszlott, megszűnt. Azóta Budán csak a „katholikus legény- egylet“ tart műkedvelői előadásokat, melyek tudomásunk szerint igen látogatottak, s kedveltek. llát nem lehetne Bndán egy műkedvelői szintársulatot, helyesebben egy^egyletet szervezni, mely műkedvelői előadások tartását tűzné ki célul? Hogyne! Csak akarni kell. Nehány ügybuzgó ember szerény körülmények. között és feltételek mellett szép sikert mutathat lel e téren* Az 1. kér. polgári körben a tavasz- szal rögtönöztek egy igen sikerült műkedvelői előadást. Itt tehát a kedv meg van, a vállalkozók is meg vannak. De fognak találkozni másutt is, a többi társaskörökben is. A téli hónapok előttüuk állanak — létesítsünk műkedvelői szintár- sulatot Budán. Az eszme meg van pendítve, a hívek siessenek a zászló alá gyülekezni. Könnyű szerrel fog az sikerülni, csak két dolgot kell szem előtt tartani. Ezekre ügyelni kell — ezek azon kényes pontok, melyeknek figyelmen kívül hagyása a legjobb akarat mellett is meghiúsítaná az egészet. Először is: Tartózkodjunk minden személyi differencia előidézésétől. Másodszor: Szerény eszközökkel, a körülményekhez mért feltételek között és a mi viszonyainknak BUDAI HÍRLAP. megfelelően igyekezzünk az akciót megindítani s az eszmét megvalósítani. Mi csak kötelességünket teljesítjük, hogy ez ügyet felkarolva az eszme megvalósítására készséggel segédkezet nyújtunk. szt. a. * A fentiekkel kapcsolatban felkérem mindazon hölgyeket és urakat, a kik egy mü kedvelői előadásokat rendező társaságnak vagy egyletnek — akár mint működők, akár mint pártolók — hajlandók tagjaivá lenni, hogy eb beli készségüket szíveskedjenek velem röviden irásbelileg tudatni. (Óim: Bpest, 1. Bécsikapu-tór 7.) E tudósításban szíveskedjenek azt is megjelölni, hogy mint működők, mily irányban kívánnának tevékenykedni — például mint társalgási szereplők, énekes szereplők, műkedvelő zenészek s ez utóbbi esetben micsoda hangszerrel ? Továbbá szívesen veszek az ügy érdekében minden idevágó tanácsot, útbaigazítást, indítványt, újabb eszmét vagy propoziciót. Mindezen értesítéseket egy ezen ügyben a közel jövőben egybehívandó értekezlet elé fogom terjeszteni, hacsak a beküldő nem kívánja határozottan az ellenkezőt. Az ügy megérdemli a lelkes pártolást —• tegyünk ! Budapesten 1892 November 7-én. Andreánszky Jenő s. k. Irodalom és művészet. * A „budapesti, népszerű, felolvasásokat rendező társulat“ f. hó 6-án tartotta XIX. közgyűlését Pora Ferenc elnöklete alatt. Az elnöki, titkári és pénztárnoki jelentésekből kiderült, hogy ez a közhasznú társulat, mely 19 év óta megbecsülhetetlen érdemeket szerzett Buda városának magyarosítása körül, szép virágzásunk örvend, dacára a csekély tagdíjnak (évenként egy forint). A tagok száma 211. A társulat ingyenes felolvasásait a budai főreáliskola dísztermében tartja évek óta; ez idén is ott fogja tartani csakhogy eddigelé a kolera járvány miatt be lévén zárva az iskolák, a felolvasások programmját nem lehetett közzé tenni. A közgyűlésen megejtett tisztuji- tás eredménye a következő: Elnök: P ó r a Ferenc. Aleluökök: Gombár Tivadar dr. C s í- z i k Károly. Titkár : E k k e r t Antal. Pénztáros: S aj óhelyi Béla. V á 1 a s z t m á n y i tagok: Bánfi Zsigmond dr., Balási Dénes, Bárót! Lajos, Bernát István dr., Berzeviczy Albert dr., Rockkor Károly dr., Bogisich Mihály, Csepely Sándor, Csízik Gyula, Csorba Ferenc dr, Darányi Ignác dr., Dessewffy Aurél gr., Dömötör Gedeon, Erdődy Imre, Emmer Kornél dr., Emich Gusztáv, Frecskay János, Forster Gyula dr, Gallner József, Göőz József dr, Hátnpel Sándor, Justh Gyula, Kasics Péter, Klimm Mihály, Kollár Lajos dr., Kosutány Géza, König Gusztáv, Láucy Leó, Lipthay Béla br., Lengyel Sándor, Mayer József, Németh Imre dr., Rauscher Lajos, Rác Gerő, Szubovits Manó, Schwartzer Ottó dr. Szily Kálmán, Than Károly dr., Téry Ödön dr. és Varga Bálint dr. A budai színkör igazgatója Krecsá- nyi, ki tudvalevőleg Temesvárt időzik most társulatával, a hol népszerűtlen primadonnájával épen ngy járt, mint nálunk Budán — mint értesülünk — Temesvárról nem Pozsonyba fog társulatával utazni, a hogy azt eddig még min3 den évben megtette és most is tervezte, hanem — Nagy becskerekre. E változásnak oka abban rejlik, hogy Pozsony városa a színtársulatnak csakis 160J Irt úti átalányt hajlandó se- gélvképen nyújtani, mely összeget azonban fűtés és világítás címén a társulat igazgatója többszörösen tulfizetni köteles. Ha Pozsony város tanácsa a magyar szinügy érdekében nagyobb áldozatokra nem lesz hajlandó, akkor a színtársulat tavaszszal N. Becskereken fogja előadásait megtartani, mely város Temesvárhoz sokkal közelebb lévén az utazás kevesebb költséget igényel: innen jönne föl azután Budára. * Herve, f a „N e b á n t s v i r á g* zseniális szerzője, hirtelen meghalt. A zeneszerzőn utóbbi időben elme háborodás tüneteit észlelték s úgy látszik tényleg zavart állapotában pörölte be Planquettet a „Kornevilli harangok“ szerzőjét plagizálás miatt. Herve ugyanis azt állította. hogy a „Kornevilli harangok“ két felvonását ő irta, a partitúrát azonban elveszítette ; Kárpótlás cimén egy millió frank potom árat követelt. Rendkívül boszantották utóbbi időben a hírlapok kritikái, s legutóbb a „Figaro“ előfizetőinek sorából is azért lépett ki, mert a nevezett lap, egyik müvét élesebb hangon kritizálván. Hervének erre vonatkozó válaszát közölni nem akarta. A halál újság olvasás közben érte s valószínű; hogy túlságosan felizgatott kedélyére a hírlapoknak élesebb hangon irt cikkei voltak befolyással, mert a kezében tala.lt lap példány is az ő müveinek bírálatával foglalkozott s a szélütés e közben vetett végett életének. Herve rendkívül termékeny zeneszerző volt; müveihez eleinte a szöveget is maga irta. Ö és Offenbach nevezhetők az operett irodalom megalapítóinak. * Liszt Ferenc egyesület* A zene tanárok orsz. egyesülete f. hó 5-én Fenyvessy Ferenc dr. elnöklete alatt a tagok rendkívüli érdeklődése mellett tartott közgyűlésén elhatározta, hogy jelenlegi címét megváltoztatja s mint „Liszt Ferenc egyesület“ fogja működését tovább folytatni. Az egyesület uj alapokra fektetve, módot fog nyújtani arra, hogy nemcsak zenészeknek hanem műkedvelőknek is alkalom adassák tehetségeik bemutatására. Ideje is volt, hogy hazánk nagyhírű zene művészének nevét egy egyesület fölvegye, mely a zenét az ő hírnevéhez méltóan kultiválni, tűzte ki fő feladatát! I. * A „szülészeti gyakorló iskola“ saját nagy termében (Terez körút i9 sz. I. emelet) nyilványos gyakorló előadást tart e hó 12 dikén; színre kerül ez úttal „ A nagymama“ Csikytől. Rákosy Szidi asszony az intézet jeles tanárnőjének tanítványai fogják magukat bemutatni1 * „A szalonbetyár* cimü bohózatot — mint Temesvárról értesitenek — Krecsányi társulata ott telt ház előtt színre hozta ugyanolyan szerep osztással, mint itt Budán. A közönség és az ottani sajtó az előadást s a darabot rokonszenvesen fogadta. * „Szabad színpad“ cim alatt üsmerős kezekből vettünk egy rövidebb közleményt, mely nagyjából érinti az általunk „Műkedvelők színpadja“ cimü cikkünkben felhozottakat is, és végül oda kulminál, hogy a külföld példájára nálunk is honosítsunk meg egy úgy nevezett „szabad színpadot“, melynek egyik főcélja --a műkedvelői előadások által nyújtott előnyökön kívül — az, hogy diletáns szinmüirókuak a müveit színre hozza, ha azok arra alkalmasak. Ez a terv épen nem ellentétje annak, a mit cikkünk mond, sőt az ott felvetett eszmének kiegészítő részét képezi. Arra azonban minden esetre tekintettel kell lenni, hogy ne minden kétségbe esett irói kísérletezésnek legyen a műkedvelők színpadja kiszolgáltatva; hanem csakis színre alkalmas művek számára álljon nyitva. A fősulyt azonban jelesebb ivók müveinek az előadására kell mindenesetre fektetni! / No erre az ijedségre nem voltam elkészülve! Egészen komolyan mondom, hogy nékem ilyesmi sohasem jutott eszembe. Sárikát még sokkal fiaialabbuak tartottam, mint sem hogy férjhez mehetett volna, én meg még nem estem túl a második alapvizsgán. Ilyen kvalifikációval megnősülni pedig legalább is bajos. A következő Szombaton Lizi néni fenti bombája után, félve mentem föl a várbeli vásárra; szomorúan jártam fül és alá, de Sárikát .sehol sem találtam. Az ösmert kofák csodálkozva tekintettek reám, valamennyinek arcáról egy kérdést véltem léolvashatni t. i.: hol van Sárika ? Az utalatos Lizi néni is ott járt a vásáron, minduntalan ki akartam kerülni, de hiába volt minden fáradságom: ő rám talált. Gúnyos célzással kérdezte tőlem : — No Haraszti úr, továbbra is föl fog járni a vásárra ? Szegény Sarika többé már nem mehet: a vőlegénye nem. engedi! — Micsoda? Hát menyasszony? — kérdeztem remegő hangon. — Igen hát! Tegnap jegyezte el Kovács Ödön miniszteri titkár. Nagyon boldogok! . . . ‘— Kezeit csókolom! Alászolgája! Rohantam el a várból s azóta sem mentem föl a vásárra!
