Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-10-23 / 23. szám
Budapest, 1892. Október 23. vilié községében egy hat tagból álló felfegyverzett lovas rablóbanda jelent meg, mely két bankházat kifosztott. A rablók a bankhivatalnokokat fegyveres kézzel arra kényszeri tették hogy a pénztárakban levő összes készpénzt kiszolgáltassák nekik. Mialatt a rablók zsákmányoltak, a városka bátrabb polgárai lelíegyver- keztek s mikor a rablók el akartak illanni a zsákmánynyal, megtámadták őket. A rablók és a polgárok közt valóságvs utcai harc fejlődött ki, a melyben négy rablót agyonlőttek, egy sójyosan megsebesült: a hatodik rabló elmenekült. A bátor polgárok közül is öt ember vesztette életét. Az elrabolt pénzt visszaszereztek. A megsebesült ötödik rablót agyonköveztek. Levelet irt a királynak Fegyver István székelyi iöldmives. Jó dinynyetermése veit az idén az öregnek s mert a minősége is jó volt a sárgabélü gyümölcsnek, elhatározta, hogy a legszebbiket elküldi a királynak. Minthogy pedig szives beszéd is illik a jószivvel küldött ajándékhoz, levelet Í3 irt a dinye mellé egy félárkus diósgyőri papiroson. Ez a levél, melyből az is kiderül, hogy Fegyver könyvet ir a jó király dicsőséges uralkodásáról, a maga őseredeti helyesírásával igy hangzik: „Küldi ezen gyümölcsöt Tiszteleté uek jeléül ditsően uralkodó cs. K. Kegyelmes Aldot Felségüknek az az öreg ember Szabolcs megye Székely községből, a mely dicsőséges uralkodásiéről ir egy könyvet ál dot Felségüknek és az urban nyugvó minden ditső Császári Királyi elődjei uralkodássjairól mely ditsöségel fog át sugárzani a késő századok ban uralkodó császári utódaji rais ditsöségel eljutását ezen gyíimöltsnek nagy kegyelmeségéböl meg Íratni méltóztasék had örül hessek én annak kezeit tsokolva maradok Kelt Székely 20. aug. Sza- bolcsmegye alázatos szolgája öreg Fegyer istván.“ A küldeményhez háromujjnyi széles papírra még a követke/.ő pár sor volt feljegyezve: „Természetét haladó tiz és fél gerezdes dinye. Ezért küldöm Tisztelet bői Aldot Felségünk ítészére Kivánom Fris jó egéségel elköltések.“ A sajátságos küldemétiy szerencsésen eljutott Bécsbe a királyhoz, a ki 3 darab aranyat küldetett kabinetirodája utján hű alattvalójának. Fő- és székvárosi ügyek. Budapest 1892. Oki ober 19. A főé és székváros közgyűlése Itáth Károly főpolgármester elnöklete alatt több kisebb érdekű tárgy elintézése után migy fontosságú határozatot hozott: Viola Imre tanácsnok előadja a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztését Újpest és K i s-P est községeknek, valamint Erzsé- betfalva és Kossuth falva telepeknek a iő- és székvároshoz való csatoltatá- sa tárgyában: A belügyminiszter, mint tudva van, Pestmegye törvényhatóságának felirata következtében felszólította a fővárost, hogy tegye községeknek a fővároshoz való, csatolását ^megfontolás tárgyává. A fővárosi jogügyi bízottig és a tanács azt javasolták, írjon fel a közgyűlés a miniszterhez, hogy a szóban levő községek viszonyainak kipuhatolására vegves bizotts ágot küldjön ki. melynek jelentéséből a küzgyű lés tisztán láthassa, hogy mekkora terhet vállal maga'] a és miféle hasznot remélhet azoknak a fővároshoz való csatolásából. Del Medico Ágoston: Nem ellenezném a vég yes bizottság delegálását, ha a bizottság tanácskozásainak más mint akadémikus értéke lenue. De tisztában vagyunk azzal, bogy a széles alapokra fektetett főváros csatornázási, vízvezetéki, építési, egészségügyi és adminisz- trácunális költségei óriási terhekkel járnak, és a fő várt s alig képes e tekintetben minden kötelességének teljesítésére. Nincs rendelkezésére elegendő alapja. A Ferencvárosban 114 ház van, mely nem bir sem kiépített utcával, sem vízvezetékkel, sün csatornával, éjjeli világítással, és bár a büdzsében óriási összegek vannak ielvéve. a lakosok igényeit nem tudjuk kielégíteni. Ezek alapján szóló nem fogadja el BUDAI HÍRLAP. a tanács javaslatát, hanem határozati javaslatot nyújt be. melyben kimondatni kívánja, hogy az egyesülésre vonatkozó tárgyalások mindaddig mellőzendők, mig a székes főváros területéhez tartozó összes lakott területek vízvezetékkel, rendes utakkal, csatornákkal stb. nincsenek ellátva. (Helyeslés.) Dr. R á c z Károly : Ugyanezeket akartam elmondani, és most már csak azt jelentem ki, hogy hozzácsatlakozom ahhoz, hogy a tanács javaslata mellőztessók. Csupán Del Medico úr indokolását kérem kihagyni, mert nem szükséges most oly elvi kijelentéseket tenni, hogy inig a fővárosi terület nincs teljesen ellátva vízvezetékkel, addig nem tárgyalunk. Kérem a tanács javaslatának egyszerű mellőzését, és mondjuk ki, hogy a tanácskozást egyelőre nem tartják időszerűnek. Á k ö z g y ü 1 é s Del M i d i c o indítványát fogadta el R á c z d r. módos i- t á s á v a 1. Az erdélyi magyar s z i n és z e t i 00 éves jubileumát rendező bizottság a november 11 -én Kolozsváron tartandó országos jellegű ünnepre a fővárost meghívta. A közgyfl- Jás az ünnepre Nagy Lajos dr. és Márkus József tanácsosokon kívül három bizottsági tagot is küldött ki. A városligeti királypavillont a történelmi képcsarnok számára oly kikötéssel enge- dikát, hogy ha. az 1896. évi országos kiállítás céljára aera szükség lenue, a kultuszminiszter tartozik azt ismét a főváros rendelkezésére bocsátani. Az egyetemi kör kírvénye következtében a főváros a kör aiapitó tagjai közé lépett. Bodendorfer és társának megadták az engedélyt,, hogy a ' árosligetből az Angyalföldön át Újpestre vezetendő villamos vasutat nem földalatti, hanem töldfeletti áramvezetési rendszer szerint építse ki. A Liptómezön levő Mil-1 ache r telekre és az alföld-utcai m e u e d ékház b a a vízvezeték bevezetését elfogadták. Az uj vásárteret, hol az országos vásárokat tartják, kavicsosai fogják befedni. A kereskedelemügyi miniszterhez felirnak, bogy a kereskedelmi és iparkamarai választásoknál azok is gyakorolhassák szavazati jogukat. a kik a választók jegyzékéből kimaradtak, de választói jogosultságukat iparigazolványnyal és adókönyvvel igazolják. O-B udán a törökkői dűlőben 1.700.000 frt költséggel építendő szegényház számára a szükséges telkek kisajátítását elfogdták. A néh. Frank Ist ván által hagyott 20.000 írtból 10 ezret a budai menedék- házra, 10 ezret pedig a szeretetházra fognak fordítani. A kisajátítási törvény módosítása végett felirnak a belügyminiszterhez. Az üllő:-utón négy polgári iskolai osztály számára egy magánházat bérelnek ki, egyúttal utasították a tanácsot, hogy Józsefvárosban polgári iskola szervezése iránt tegyen előterjesztést. Az angol kisasszonyok Lipót-utcai intézetének 15.0 0 frt, többjótékony egye- jületnek és intézetnek pedig kisebb segélyeket szavaztak meg. A Hungária-ut és a m. államvasutak nyu- goti vonala közt uj ut nyitását és vasúti átjáró építését határozták el. Több magán érdekű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Buda fejlesztése. Buda fejlesztése érdekében tudvalevőleg nagyobb szabású mozgalom indult meg, melynek programmja több igen fontos javaslatot tartalmaz, melyek megvalésitása esetén Buda nem csak szépészeti, hanem társadalmi szempontból is versenyezni log a főváros balparti részeivel. Tervbe vétetett többek között az I. kerületben új középiskola felállítása, a nyári, fából épült szinkör helyébe az igényeknek megfelelő modern vas szerkezetű színház építése. Az új színház öt hónap alatt teljesen elkészülne, ugv, hogy az építés által a nyári színházi idény legfeljebb egy hónapnyi rövidest szenvedne. Az Árok utca kiszélesítése és teher forgalomra való berendezése valamint a lóvasutnak az építendő eskü-téri hídig való meghosszabitása nagyban fogják majdan emelni a Krisztinaváros forgalmát. AII. kerületben legfontosabb a budai vigadó létesítése, melynek szükségessége évről, évre fokozódott mértékben érezhető, O-Budán szintén színház építését tervezik melynek jövőjét az idei színi idény tapasztalatai után biztosnak lehet tekintenünk. Budának lakosai örömmel értesültek a mozgalomról, mint a hogy a jelen alkalommal felsoroltakból is kitűnik, a mozgalom vezetői ügyeim őket minden irányban kiterjesztik, hogy a magyar királyság ősi székhelyét modern nagyvárosok színvonalára emeljék. Kívánatos volna azonban, ha a bizottság a gyalog járok részére a hid vám eltörlése és az alaguton az ótkelósi dij leszállítása esetleg eltörlése érdekében minden lehetőt elkövetne. Sajnálatos, hogy fővárosunkban egyes városrészek pénz nélkül meg nem közelíthetők. A jámbor vidékiek nem képzelik, hogy a főváros lakossága, hidvám, alagút és a túlságos magasra szabott házmester dijak által mily nagy megadóztatásnak van alávetve. Az államnak és a fő- és székvárosi tanácsnak kötelessége volna, bogy a túlságosan megterhelt lakosság legalább a gyalog közlekedésben ne korlátoztatnók; hidak és útak íentartása fejében a lakosság amúgy is meg lesz adóztatva s azt hisz- szük, hogy az alagút megváltása és a dunai hidakon való szabad átkelés által az államháztartás egyensúlya nem in- gattatnók meg oly nagy mértékben, mint a milyen befolyással van e körülmény Buda fejlődési viszonyaira. Buda kereskedelme pang; alig van jobbmodú család, mely háztartási cikkeinek beszerzését budai kereskedőnél eszközölné. Egyes pe.vti nagykereskedők még Ó-Budára is szállítják árúikat, mig a budai kereskedők kevés kivétellel a szegényebb sorsú népre vannak utalva, kik szükségleteiket csekély jövedelmükhöz mérten csakis krajcáronként képesek bevásárolni. Hogy mindennek, valamint az árúcikkek drágaságának tisztán a hidvám az oka, ez tagadhatatlan tény. A dunai hidak és az alagút körút jellegével bírnak, melyeknek szükségességét elvitatni nem lehet. Tegyék az átkelést a gyalog járókra nézve szabaddá s kétségtelen, hogy nagyobb lépéssel fog Buda emelkedni, mint a mennyit az ú tol só évtizedekben emelkedett. A leány gimnázium. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Már régen foglalkoztatott a gondolat, hogy Jolán példájára, levelet Írjak én is Szerkesztő
