Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-10-16 / 22. szám

Budapest, 1892. Október 16. 2 BUDAI HÍRLAP. hanem meghozni mindazon áldozatokat, melyek szükségesek. A hatóság mindenkor számíthat a sajtó támogatására, és amint a sajtó nem kímélhet senkit sem, mihelyst köz­érdekről van szó, épen úgy nem fog ha­bozni megvédelmezni, a közvéleménynek visszhangja lenni akkor sem, ha a ható­ságot igaztalanul pazarlással vádolná valaki, vagy más méltatlan váddal lépne fel. A mi a külföldet illeti, melyet a sajtó állítólag félrevezetett, az csak a legritkább esetekben indul az itteni sajtó nyomán. A külföldi sajtónak jelentősebb or­gánumai épen úgy birnak állandó tudó­sítókkal itt Budapesten, mint a hogy a mi tekintélyes napilapjainknak is meg­van a maguk tudósítása mindenhonnan. Ugyan melyik lap fogná a bécsi dolgo­kat a bécsi sajtó szemüvegén át nézni és olvasóinak úgy feltálalni? Egyik sem! Nekünk tehát, tekintet nélkül arra, vájjon az tetszik e egyeseknek, tetszik e a hatóságnak -— tekintet nélkül arra, vájjon a külföld, mit szól .hozzá: meg kell mondanunk az igazat, há még oly kellemetlenül hangzik is. , Tettük eddig, tenni fogjuk ezentúl is! Fő- és székvárosi ügyek. A és székváros közgyűlése« 1892. október 12-én. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester megnyitván, a közgyűlést, indítványozza, hogy a mennyiben a tárgysorozatra fölvett összes ügyek nem volnának a jelen ülésben elintézhe­tek, a többinek tárgyalása, tekintettel a ta­nácsnokok- éá tisztviselőknek a rendkívüli vi­szonyok miatti nagymérvű elfoglaltságára, ne másnap, hanem a jövő szerdára összehívandó ülésben intéztessék el. Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadta. Elnök bejelentő ezután, hogy á nyom­tatott napirenden kívül a tanács hemutatja a kolera járványra vonatkozólag a szeptember 16-diki közgyűlés óta tett intézkedésekről szóló jelentését. A mennyiben a közgyűlés kívánja, az elnöki előterjesztések után a jelentés első tár­gyul fel fog olvastatni. (Helyeslés.) Haberb.au er János tanácsnok előadja ezután a tanács jelentését a kolerajárvány ügyé­ben tett intézkedésekről. Tabódy József: Teljes bizalommal visel­tetem a járványbizottság és t. elnöke iránt és ebben a bizalmamban megerősít az előadott intézkedések sorozata. De e bizalmam mellett egy körülményre nézve mégis kell kérdést intéznem. Kérdésem az, vájjon a járványbizott­ság arra nézve is kiterjesztette-e figyelmét, hogy a barakból kijövő kolerás betegek ruháit el­égessék, természetesen az illetők kártalanittat- ván, mert hiszen a desinfectio nem elég. Mikor a legdrágább, az élet, forog kérdésben, akkor a takarékosság volna pazarlás. (Helyeslés.) Haber hauer tanácsnok: A kórház terüle­téről a járvány kihurcolásának veszélye nem forog fenn. A lehető legszigorúbb óvó intézke­dések meg vannak téve és ezeket be is tartják. Tudtommal a megfertőztetett ruhákat el is égetik, de az orvosi szakértők véleménye szerint a 100. C. foknyi vízben való me gfő zés után a ruhák semmiféle veszélyt sem rejtenek maguk­ban. Dr. Gebhardt Lajos a kifejtettek kapcsán még megemlíti, hogy a csekélyebb értékű ruhákat elégetik, de a hol az érdemes, a tel­jesen megbízható fertőztelenitést alkalmazzák. I) e z sény i József: T. közgyűlés ! A főváros lakosságának a mostani megpróbáltatás idején bizalomra van szüksége. Elfogadom a tanács előterjesztését és bízom benne; mellőzök min­den rekriminációt. Csak arra a tényre akarok áltérni, mely ezen törvényhatóság minden e»yes tagját illeti. Olvastuk a legközelebbi múltban Budapest, főváros sajtóját, annak nyilatkozatait; azt kellene hinni, hogy itt oly feltétlenül ön­álló rendelkezéssel biró testületről van szó, mely minden más tényező hozzájárulása nélkül, felsőbb hatalmak kérdezése nélkül járhat el és járhatott volna el abban is, hogy a baj be ne csempésztessék az ország határán. Azok a meg­lehetősen kíméletlen támadások, melyeket e törvényhatóság ellen intéztek, azt engedik sej­tetni, hogy ama nagyhatalom, a sajtó, mely előtt, mint a közérdek őre előtt különben meg- hajlok, nincs talán kellően tájékoz­tatva. (Igaz ! Úgy van !) Ez ■ a törvényhatóság tulajdonképen csak végrehajtó közege a minis- teriumnak. T. közgyűlés! Már ezen jelentésből kivi­láglik, hogy á járvány beburcolására vonat­kozólag teljesen indokolatlan, ha a főváros tör­vényhatóságát támadják. Meghajlok a fővárosi sajtó előtt, ■ tudom, hogy a közérdek megóvása a hivatása, de meglehet kívánni azt is. hogy objektív és igazságos legyen. (Helyeslés.) Tudva­levő dolog, hogy a főváros égalji és más vi­szonyainál fogva fogékonyabb az egészségtelen behatások ellen, mint az északi és nyugoti városok; de köztudomású dolog, hogy itt is, ott is bárom fotényezője van a közegészség­ügynek.: jó csatornázás, vízvezeték és köztisz­taság. Ezen három tényező nélkül csak az Úristen kormánybiztosa segíthet fis nem a ma­gyar királyi minis'teré. Ha ez a bárom főtényező most a főváros kalamitását'képezi, az, mint méltóztatnak tudni, nem a mi hibánk. A vízvezetéki tervek ügye még most sem volűa eldöntve, ha a főváros lakossága ismét nem lenne veszélyeztetve. A csatornázás ügyét -is számtalanszor kellett sür­getnünk. ügy vagyunk a miniszterrel szemben, hogy ez a törvényhatóság önállóan ném rendel­kezhetika .ministeri ellenőrzés : dajkasággá lett és nemcsak a tanácsot, .de a törvényható­ságot is járszalagon vezetik. Ily. körülmények közt-megkövetelem az igazságos fővárosi : sajtótól, hogy méltányos legyen,, ,ne kárhoztasson bennünket,, ne lázitsa a lakosságot azok ellen.^ kik szivükön hordoz­zák a lakosság jólétét. (Élénk helyeslés.) . . Po- bo n y i.. Géza : Magam, részéről ezt a pillanatot arra nem. tartom alkalmasnak — bár kínálkozó — ( hogy politikai reerimínatiókba bocsátkozzam a kormánynyal szemben. De mél- tóztassanak figyelembe venni, hogy 1873-ban Bécsben a kolera legalább négyszerte oly ha­talmasan dühöngött, mint most nálunk, és ott világkiállitást ünnepeltettek velünk, magyarok­kal. Figyelmébe ajánlom a sajtónak, hogy a fő­város nem szolgáltatott okot arra, hogy összes intézményeit kompromittálják nemcsak azok előtt, kik itt az országban nem ismerik, de az egész müveit külföld előtt. (Igaz! Úgy van!) Fajűak nekem e támadások annál is inkább, mert életemben ez az első eset, hogy a magyar sajtó ily igazságtalan vádakkal van tele. Hiszen nem szabad feledni, hogy még csak külön vám­határa sincs az országnak és azt, hogy sok baj háramlott ránk onnan, honnan most kigyót-bé- kát kiáltanak ellenünk. Indítványozom, méltóz- tassanak á tanács előterjesztését egyhangúlag tudomásul venni: és miután tudtunkkal és meg­győződésünk szerint oly ok nem forog fenn, melyből akármely közegünk mulasztására le­hetne következtetni, jelentsük ki bizalmunkat abban, hogy a főváros törvényhatóságának ve­zetői jövőre is meg fogják tenni kötelességüket. (Élénk helyeslés.) Heltai Ferencz : A t. közgyűlés nyilvá­nuló hangulata sem tartóztat vissza annak kije­lentésétől, hogy Polonyi képviselő ur indítványát semmi tekintetben nem fogadhatom el. Magam is abban a meggyőződésben vagyok, bogy a fő­város lakosságának és a törvényhatósági tiszt­viselőknek nyugalomra van szükségük fis azért azzal a .szándékkal jöttem fis a józsefvárosi bi- . zottsági tagpk részéről oly megbízatást is nyer­tem, hogy megnyugtató irányban szólaljak fel. De azok után, a melyeket itt előttem elmond­tak, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a fővá­ros közönségének, melyet a törvényhatóság kép­visel, semmi oka, hogy a bizalomnyilvánitásboz hozzájáruljon, a mint annak Dezsényi és Polo­nyi urak kifejezést adtak. Az a jelentés, mely előttünk fekszik, semmi újat sem tartalmaz, va­lamint az sem, melyet a t. főorvos a közegész­ségügyi bizottság elé terjesztett. És merem ál­lítani, hogy semmi okunk elhinni, hogy mind az, a mi benne van. valamennyi meg is való- sittatott. (Közbekiáltások: Meg kell előbb győ­ződni !) A főorvos augusztus havi jelentésében ked­vezőnek mondja a főváros egészségi állapotát, pedig 200 differitiszes esetet mutat ki, a mi pedig járványnak felel meg. Ha a kellő intéz­kedéseket megtették volna, akkor most nem volna itt a baj. Budapest messzebb esik Ham­burgtól, mint Berlin vagy Bécs és azok a jár­ványtól megóvattak. Nem akarom a t. közgyű­lés türelmét kifárasztani, de abban konkludáíok, hogy semmi okunk sincs arra, hogy most bi­zalmi nyilatkozatokat tegyünk. Rémi Róbert: Nem volt szándékom fel­szólalni dé miután az előttem szólott bizottsági tag úr azt mondja, hogy ő a józsefvárosiak megbízásából szólt, kijelentem, hogy mindazo­kat, melyeket Dezsényi és Polónyi urak mond­tak, tökéletes megnyugvással fogadom és teljes bizalommal viseltetem a tanács iránt. (Helyes­lés.) Sőt inkább azt hiszem, hogy kissé tovább is megyünk a költekezésben, mint szükséges volna, de a közönség megnyugtatása érdekében nem szabad visszariadni az áldozatoktól. Dr. R á c z Károly: Én sem hallgathatom el sajnálkozásomat a sajtónak/felszólalásai miatt, melyek bizonyos szempontból jogosultak ugyan, de másrészt túlhajtottak és oly színben tünte­tik fel. á "közgyűlést, melyet az még sem érde­mel meg. 'Ne felejtsük el, hogy a külföld meny­nyire fogja növelni e támadásokat, Hamburgban sem voltak ily támadások. Becsben az ural­kodónak kellett közbelépnie, hogy karakók ló- tésittessenék. a baj itt van; a lakosság izgatott; szük­séges a megnyugtatás. De a hatóságnak is hig­gadtan kell eljárnia.. A kolera eddig úgyszólván kizárólag szegény embereknél pusztított. Helyén való, húgy a vagyonosabbak támogassák azo­kat ; de az már megdöbbentő, hogy egyetlen embernek a bútoraiért 1300 forintot adjanak kárpótlásul. (Felkiáltások:'Négynek adták! Ki mondta? Az1 újságban olvastam. Hiszen ha ilyen 100—120 eset fordul elő, a főváros csődbe kerül. A tanács jelentését különben tudomásul veszem és kérem a tanácsot, hogy a kiadások körül azzal, a mérséklettel „fis óvatossággal jár­jon el, mely indokolt és szükséges. Kamermayer Károly polgármester: T. közgyűlés! Mindenekelőtt bocsánatot kell kér­nem, ha a t. közgyűlés figyelmét néhány percre igénybe veszem. Sokkal fontosabb ez az ügy, semnogy ezen ügynél ne a legnagyobb komoly­sággal és hidegvérrel járjunk el. Jól esik nekem és azt hiszem, a tisztviselők mindegyikének az, hogy a t. közgyűlésnek, mint látom, többsége, elismeri a tett intézkedések valódiságát és bi­zalmat méltóztatik nekünk szavazni. Higyje meg a t. közgyűlés, hogy ;ez lesz a támasz, mely bennünket törekvéseinkben fenn fog tartani és buzdítani, .hogy kötelességünket a főváros tör­vényhatósága irányában mindenkor teljesítsük. Nehéz volt a feladat, t. közgyűlés, mert midőn mindent elmondanak az emberről, csak azt nem, hogy becsületes ember, mikor egész múltját ,-elfeledve, azt mondják nem helyére való, mikor azt mondják, hogy nem képes megfelelni, akkor uagy lelki erő és higgadtság kell ahhoz, hogy az' ember félretekintve ezen körülmények­től, híven és lelkiismeretesen teljesítse köteles­ségét. (Igaz! Úgy vau!) De a lakosságra is nagy befolyással birt ezen támadás, mert a hatóság tekintélyét alá­ásták és a lakosság egy részét ellenállásra bxiz- ditotta. Ha ily körülmények ismétlődnek, akkor a veszély idejében nemcsak a nagy közönség fog megfélerulittetni, de a hatóság közegeinek tevékenysége is meg fog bénittatni, a közegek elkedvetlenednek és visszavonulnak a küzdőtér­ről. Oly sok mindenféle dolgot hoztak és hoznak fel a jelenre vonatkozólag, mintha nem éltünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom