Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-04 / 11. szám
11. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal Valószínű, hogy közöttük 400,000 zsidó. Ez a 400,000 szívja legjobban a majdnem 20 milliónyi lakosságot. A zsidók többi része földbirtokos, gyáros, ügyvéd, orvos, hivatalnok, újságíró, cselédleány, boltiszolga, ügynök, tanító, tanár, szociálistavezér, rabbinus, sakter, betörő, lókupec, zsebtolvaj, vásártolvaj, színész, hamis- kártyás, sipista és olyan szabad foglalkozású, ami rendőri felügyelet alá tartozik. Sajnos, hogy mindenüvé befurakodtak és megvetették lábukat és nehéz lesz őket kiselejtezni. Céltévesztés. A Hazánk azt Írja: A fogyasztási szövetkezetek igenis versenyt támasztanak a primitiv kereskedelemnek, s ezt a versenyt bizony nem mindegyik tudja kiállani, de a szövetkezetek annál jobb fogyasztói a fejlettebb szolid kereskedelemnek. A versenyzési képtelenség következményeit a kontár kereskedelemnek ám le kell vonni. Ezek az agitációk, melyek most napirenden vannak a fogyasztási szövetkezetek ellen, céljukat tévesztik, mert csak annál erélyesebb akcióra serkentik a gazdákat. Céltévesztést látunk abban, hogy a szövetkezetek jobb fogyasztói legyenek a fejlettebb kereskedésnek, mert igy a nagykereskedő zsidókat eteti és hizlalja. A szövetkezeteknek küzdeni kell a kis és nagy zsidó ellen. Ha összefogunk, szövetkezeti utón gyárakat teremthetünk és megerősíthetjük a szövetkezeti központokat úgy, hogy sehol sem lesz szükség zsidóra. f Kolgyári Császár Ferenc. Valódi keresztény, valódi fajmagyar úri ember volt kolgyári Császár Ferenc. Nagyszerű atyja a magyar irodalom úttörője, a jogászvilág dísze, komoly hazafi erényeiből sokat örökölt kolgyári Császár Ferenc s legtöbbet az ő puritán becsületességéből. Nem magáért élt, de a hazáért, a vallásért, a közügyekért és családjáért. P-ontosság, lelkiismeret, tisztesség, gavallér- ság, jó szív, barátság jellemezték a kitűnő férfiút, kiben a gróf Széchenyi emlékének ápolására alakult bizottság oszlopos tagját, a totalizator vezetőjét, a Katholikus kör alelnökét, a Magyar Földhitelintézet buzgó főtisztviselőjét, a Magyar írók Segélyegylete pénztárnokát s a haza egy hü fiát vesztette el. Áldott legyen emléke. Egy emberbarát. Nálunk nagyon könnyen pazarolják az emberbarát cimet, pedig a szó valódi értelmében igen kevés van. Ezek között az igazi emberbarátok között a legelső helyek egyikén áll Glück Frigyes a Pannónia vendégfogadó ritka lelki műveltségű tulajdonosa. A kiváló férfiúnak közelebb leplezte le arcképét a vendéglősök ipartársulata és sok szép beszéddel ünnepelték érdemeit . . . Boldog nem csak nevében, de egészen Glück Frigyes, mert a róla elmondott elismerések az igazságból fakadnak és nem hízelgések. Érdemeinek kulcsa a keresztény vallásosság. Ezen építette fel az önképzés erejével magát és életét. A bibliás felebaráti szeretet vezeti minden tettét, a haza, a közjó az emberiség javára nemcsak a fővárosban, de falusi birtokán Dományban is, hol mint uj földesur a hajdani nagy idők jó földesurának erényeit gyakorolja és őre a nép vallásosságának és hathatósan munkálkodik, hogy nyelvében és szellemében magyar legyen. Nemes gondolkodású, tettei is nemesek s rászolgált, hogy a legnagyobb helyen is figyelembe vegyék. m. a. Nemzeti szinü zsidók. Nincsen veszedelmesebb annál, mint mikor a zsidó magyarnak vallja magát, dacára, hogy fajánál, természeténél fogva nem lehet más, mint zsidó. Ahol az ország, a falu ereje, többsége, oda tartozik a zsidó s legyen bármilyen nemzeti szinü, csak zsidó marad. A számtartó (statisztikai) hivatal évkönyvének tanúsága szerint a zsidók 71 százaléka vallotta magát magyarnak, azaz magyar anyanyelvűnek. Eszerint a zsidó a magyar anyanyelv tekintetében csak 28 százalékkal állna hátrább a kálvinista keresztényeknél és 11 százalékkal megelőzné a katholikus keresztényeket. A számtartó hivatal adatait hitelesnek ismerjük el és hogy annyi zsidó vallotta magát magyar anyanyelvűnek, azt a magyarosodás, a magyarság állami túlsúlyának rójjuk fel. Ahol a falu, ott a zsidó. Láttuk, hogy amilyen könnyen adja ma a nemzeti szint, az elnyomatás korában oly készségesen volt fekete-sárga. Tehát már csak 29% zsidó nem rontja a szép magyar nyelvet, hogy lehet akkor az, hogy a legtöbb esetben, ha három összekerül, németül beszél egymás között, de ha idegen negyedik jön, mindjárt zsidómagyar nyelvre fordítják a beszélgetést? A németség ellen leginkább azért tüntetnek, mert Németországban és a hazai németség között sem élhet meg a zsidó. Nem lesz más a zsidó, ha Pázmány Péternél vagy Szenei Molnár Albartnél szebben és tisztábban (?) beszélne is magyarul, mint zsidó. Külön faj s az a sajátsága, hogy a hatalommal tart. Maradjanak ők zsidók és ne cáfolják meg szép bibliai törté- netöket sem azzal, hogy kazárok vagy magyarok akarnak lenni. A legkevésbbé ártalmas zsidó az, amelyik őszinte zsidó. Erkölcsi elv a szövetkezetekben. Az Országos Iparegyesületbe összeültek és tanácskoztak arról, hogy vigyék be az erkölcsi elvet a szövetkezetekbe, tudniillik a fővárosi üzletszövetkezetekbe. Bizottságot is küldtek ki, természetesen nem hiányzik a zsidó belőle. Képzeljük, micsoda erkölcsi elvet ajánlanak majd ide ezek. Erkölcsi elven csak akkor alapulhat egy szövetkezet, ha nincsen benne zsidó, ha a szövetkezetben zsidó van, olyan eset ez, mintha a libapásztorságot rókára bíznák. Nehezen oszlik a hályog a magyar szeméről. Aszegedi kereskedelmi és iparkamara a fogyasztási szövetkezetek ellen. A kamarának a napokban tartott ülésén több csurgói kereskedő panaszt közölt a kamarával, hogy az alig 5000 lakost számláló községben az elmúlt év folyamán nem kevesebb, mint kilenc fogyasztási szövetkezet alakult és ezek anélkül, hogy tagjaiknak valami különösebb előnyt hoznának (?), tönkreteszik az ottani kereskedőket. A kamara az ügyből kifolyólag elhatározta, hogy megsürgeti az ez ügyben az 1902. év folyamán tett fölterjesztése elintézését, melyben kéri a kamara, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenységi körének az általános közérdek szempontjából való meghatározása mielőbb elfogulatlan és a magyarországi kereskedelmi és ipari viszonyok teljes ösmere- tére alapított tanácskozás tárgyává tétessék. — Ennek a fölterjesztésnek állunk elébe. Előre is tisztában vagyunk azzal, hogy ha a közérdek szempontjából fogják párhuzamba vonni a szövetkezeteket és bizony elég sok szatócsot, akkor mely irányba fog hajolni a mérleg. Közgyűlés. A Pesti Hengermalom-Társaság Kochmeister Frigyes báró elnöklete alatt március 21-én tartotta közgyűlését. Az előterjesztett jelentés kiemeli, hogy a fővárosi malmok 1903-ban is súlyos viszonyokkal küzdöttek. Budapesten az év elején a készlethiány megdrágította a búzát, a liszt- fogyasztás szokatlanul csökkent, a liszt készletek rendkívül felszaporodtak és főleg a finom lisztet Ausztriában és a vámkülföldön veszteséggel lehetett csak eladni. Mindezekért a hazai nagyobb gőzmalmok február 15-töl augusztus 15-ig közös heti másfélnapos üzemszünetet tartottak. Az 1902. évi bő búzatermés után egy közös üzemmegszoritás kiáltó mementó, hogy elodázhatatlan egy olyan szervezet létesítése, amely finom lisztjeink gyártási fölöslegének a vámkülföldön szükséges elhelyezését állandóan biztosítaná és igy e finom lisztek elértéktelenedését meggátolná. Ilyen szervezet híján rosz- szabbodik néhány év óta a hazai búzának aránya a külföldiekéhez és a legjobb minőségű búzát a múlt évben is részben takarmánynak őröltette meg a nép. A Pesti Hengermalom 1903-ban 40.000 mm.-val ismét többet őrölt és gyártását mégis, a súlyos viszonyok közt is, minden nehézség és az árak lerontása nélkül el tudta helyezni. Ezt kiváló minőségű őrleményeinek még egyre terjedő nagy hírneve és a fogyasztó közönség még mindinkább erősödő bizalma a vállalat iránt tették lehetővé. Az uj évadban megjavult lisztüzlet kellő felhasználásával sikerült az előterjesztett és jóváhagyott mérlegben kitüntetett 200.258 K 82 f tiszta nyereséget elérni. Ebből a közgyűlés határozata szerint 4°/o-os, azaz részvényenkint a 43. sz. szelvényre 32 K osztalék fizettetik f. évi április 1 -étöl a M. Á. Hitelbanknál Budapesten. A vállalat vezetése alatt álló Váci Hengermalom Rt. is kedvezően — a megfelelő leírásokon és a rendes kamatokon felül — 4554 K 59 f tiszta nyereséggel zárta 1903. évi mérlegét. A közgyűlés ezután a múlt évben elhunyt érdemes igazgatósági tag, Lederer Sándor lovag ur elvesztése fölötti fájdalmát jegyzőkönyvben megörökítette. Majd a felmentvényt minden irányban megadván, a lelépő felügyelő bizottság eddigi 3 rendes és 2 póttagját újabb 3 évre és az igazgatóságban megürült 2 helyre Mehnert Ernő és Pikár Imre részvényeseket 1 évre megválasztotta a közgyűlés. Befejezésül lelkesen ünnepelte a közgyűlés a magyar malomipar s egyúttal egész közgazdasági életünk kitűnőségét, Burchard-Bélaváry Konrád főrendiházi tagot, az igazgatóság alelnökét, aki a múlt hóban töltötte be a vállalatnál áldásos működésének 40-ik évét. A hazai malomipar fejlesztése, tekintélyének emelése és egyáltalán az ipari foglalkozás komoly számbavételének kiküzdése körül szerzett érdemei köztudomásúak. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára egyhangú lelkesedéssel emelte határozattá, hogy Burchard-Bélaváry Konrád igazgatósági alelnök érdemekben gazdag, négy évtizedes tevékenységéért a részvényesek hálás elismeréseként meleg köszönetük jegyzőkönyvbe iktattassék, azon óhajuk kifejezésével, miképp az ünnepelt a vállalatot nagyértékü közreműködésével még számos éven át támogassa. Az ünnepelt érdemeit a részvényesek közül Kollár Lajos kir. tanácsos szép szavakkal méltatta, amelyekre Burchard-Bélaváry Konrád meleg köszönetének adott kifejezést. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó iaptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: J U RISZTO VSZKY ÖDÖN. **0mm**m0m0**mmam***0mi***m0* *m***0im Nyilttér.* ~ j „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógyUaSZarílIFQO fürdö páratlan gőzfürdővel, legmo- ■ dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfür- dőkkel, 200 kényelmes lakószobával. v gyújtón» ^ legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlötteké nem vállal felelősséget a szerk.
