Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-09-10 / 23. szám
23. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal 2. A szövetkezet bizonytalan időre alakul. 3. A szövetkezet célja kizárólag tagjai részére a háztartáshoz szükséges mindennemű áruk és élelmiszerek hamisítatlan valódi jó minőségben való beszerzése és a lehető legolcsóbb áron való kiszolgálása. Célja továbbá az élelmiszerek folytonos és indokolatlan drágulásának gátat vetni s a hatóságot az élelmicikkek olcsóbbá tételére való törekvésben támogatni. 4. Szövetkezeti tagul minden önálló és kifogástalan jellemű egyén jelentkezhetik, aki magát egy darab 50 korona értékű üzletrész és 5 korona beiratási dij jegyzésére és lefizetésére kötelezi. A jelentkezés alkalmával az 5 korona beiratási dij nyugta ellenében lefizetendő, mely azonban az esetben, ha az igazgatóság a felvételt bármely okból megtagadná, a jelentkező részére visszafizettetik. 5. A felvételt az igazgatóság eszközli. A felvétel alkalmával az üzletrész vagy egészben, vagy pedig azonnal 25 korona, a hátralékos 25 korona pedig a felvételt követő hónaptól kezdődőleg öt egymásután következő hónapban 5 koronás részletben fizetendő be. Az igazgatóság a tagok felvételéről levélben értesíti annak közlésével, hogy a befizetések az üzletrészre hol eszközöltessenek. 6. Minden tag csak 1 (egy) darab üzletrészt jegyezhet. 7. Az üzletrészek kiválás esetén egyéves felmondásra visszatérittetnek. 8. Az üzleti felesleg minden év végén lesz a tagok javára azok vásárlásainak arányában elkönyvelve. 9. Az üzleti forgalom lebonyolítására szükséges tőke kölcsön utján lesz beszerzendő. 10. Az alakuló közgyűlésig történt befizetésekért, amennyiben a szövetkezet bármely okból létre nem jönne, az alapítók felelősek és az a befizetőknek vissza fog téríttetni. 11. Az alapítók fentartják maguknak a jogot, az első három esztendőre az igazgatóságot kinevezni. Az alapítók. Hány zsidó van Magyarországon ? Hogy hány zsidó van Magyarországon, azt voltaképp meg nem mondhatjuk. A legegyszerűbb, a legtermészetesebb felelet, amit e kérdésre adhatunk az, hogy: — Napról-napra több! S még ennél is több, de jóval. Kedves olvasóm, mindjárt meggyőzlek állításom igaz volta felől. Sétáljunk a pályaudvarok körül, vizsgáljuk főleg a keleti pályaudvar környékét, különösen az esti vonatok érkezésekor. A széles karimáju puha fekete kalapok alól kilátszó, varkocsos fekete hajjal árnyalt arczok számtalan alakban jelennek meg mindannyiszor. Ki erre, ki arra veszi útját, többnyire mindnyájánál paktáska, sőt némelyiknél súlyosabb bugyola, melyet elég könnyen cipelnek. Nem sokat törődnek egymással, inkább úgy tesznek, mintha soha se látták volna egymást. Ezt ők tudják:, miért. Honnan jönnek, merre mennek? Annyi bizonyos, hogy itt maradnak az országban. Senki sem ellenőrzi jövetelüket, céljukat, szándékukat. Elég az hozzá, hogy itt vannak s itt maradnak. Hát nem szaporodás ez ? Bizony a statisztika meghátrál az ily mozzanatok elől. Hajh, szép ország, jó ország ez a magyar föld, hogy mindenkinek szállást ad. Hanem mi következik ebből ? Az, hogy adj — — — — szállást és kiver belőle. íme, egy példa rá. Múltkor, a tavasz egyik kellemes vasárnapján, a városliget távolibb kies berkében üldögéltem barátommal egy pádon, gondtalan fecsegésben. Egyszerre egy zsidó család merül fel a határon, közeledik, sétálgat, két-három szemlét tart. Igen, mert a zsidó nagyon óvatos, körültekintő s jól megnézi, kivel van dolga. Mihelyt észreveszi, hogy csufondáros, bátor, támadó természetű emberrel esik dolga, szépen meghunyászkodik, elszelel. Másképp pedig ő kerekedik felül: Ungentem pungit, pungentem ungit. És letelepedtek. Elsőben a férj és feleség. A férj rövid idő múlva eltávozott, az asz- szony most hirtelen a két nagyobbik leányt ültette helyébe. Nem múlt el öt perc, hogy a harmadik gyermek is oda került már oly szűkén mellém, hogy meglökött. Nekünk se kellett több s mi szépen ott hagytuk ősi padunkat. — Ezek ugyan szépen elugrasztottak bennünket — nevetközőtt barátom. — így lesz mindnyájunkkal — viszonzám. íme, igy haladunk; de a statisztika még a régiben van, boldognak érzi magát, hogy csak nyolczszázezer zsidóról beszélhet. (Mi a pat- var? Hát nem nyolcz millióról?) A zsidók pedig váltig mondogatják, hogy nem lehet szaporulatról beszélni ez irányban s minden rendben van. Tekintsünk körül és lépten-nyomon tanúi leszünk a térfoglalásnak. Az útvonalak, a körutak mentén levő padokat, kivált az esti órákban zsidóasszonyok, zsidóleányok tartják megszállva és sehol annyi mezítlábas zsidógyermeket nem látni az utcán, mint a székesfővárosban, amelynek legszebb helyeit össze-vissza szaladgálják. A foglalás napról-napra hatályosabb, szintén lázas sietséggel készül apraja-nagyja elfoglalni az Igéretföldét. A főrendiháztól elkezdve a leg- kisebbfoku hivatalig, mindenütt megvetették a lábukat; az uradalmakban, kis és nagybirtokokban jórészt zsidók ülnek. Magától érthető, hogy az ilyenekben egyetlen magyar gazda se kap állást. A kalmár világról nem is szólok. Szintén megdöbbentő, ha itt s bárhol vidéken is, szombati napokon tudni akarjuk, hogy tehát: Hány hét a világ? És csakugyan, ünnep lévén Izraelben, az a végtelen sok kereskedést tartalmazó hosszú utcasor és tér az elhagyatottság és csend szomorú képét mutatja. Ki hinné, hogy például Nagyszebenben, amely város mindig annyira óvakodott az idegenektől s a zsidót agyáltalán nem tűrte, ezek most tömegesen lépnek fel! A női foglalkozásokat illetőleg csak annyit, hogy azok is, a nyilvánosság terén, legkivált a zsidókat érdeklik; s valamely hivatalban nőknek tért adnak, bizonyos, hogy ott legnagyobb számban zsidónők jelentkeznek. Mert ez a faj annyira jutott már magyar földön, hogy első sorban ő tart jogot mindenre és semmibe se veszi a többi világot. Valami furcsaságot olvastam az Uj Lap f. évi aug. 9-iki számában, furcsaságot, mely ha nem volna annyira megdöbbentő, mulatságnak is megjárná. Nevezett lap ugyanis arról értesít, hogy zsidó vigécek szentképeket árusítanak vidéken s a paraszt házaknál a „Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus“-sál köszöntenek be. Azért, hogy a szegény embert annyival gyorsabban és biztosabban csalhassák meg. így állunk. S most, kedves olvasóm, a hallottakból vonj következtetést s találd ki a magyar földön élő s ide folyton özönlő zsidók számát. Csekei Ferencz. Örömünnep. A nemzetközi szövetkezeti kongresszus és azzal kapcsolatos szövetkezeti kiállítás valódi örömünnepe volt hazánknak. A gróf Károlyi Sándor nevéhez, áldozatkészségéhez és munkásságához, táborkara és munkatársai szívósságához fűződő szövetkezetek diadalt ültek. Valóságos titok pattant ki, mert a magyarországi szövetkezetekről eddig hallgatott a zsidó sajtó, most beszélni kellett róla, mert napi kérdés. A sok akadály, gáncsvetés, békó, mesterséges titkos és nyilvános aknák dacára nagy az eredmény. Segíts magadon, az Isten is megsegít ige követésének köszönhető ez a siker, mely sokat foglalt vissza a zsidóktól. Adja Isten, hogy a következő negyedszázad alatt tízszer annyi történjék, mint történt s akkor buzgó imádság rebeghet milliók ajakán. Halálozás. Büttel Károly duna-pentelei római katholikus lelkész meghalt 55 éves korában. Az igazi lelki- pásztorok közül való volt, ki hivatásának élt s példás jellemével, tiszta erkölcsével tűnt ki. Egy év alatt harmadik temetés ez Büttel János családjában. Anya, két testvér. A csapások oly végzetes láncolata ez, mit csak vallásos ember képes elviselni. Gyászában őszinte részvéttel osztozkodhatunk. Őszinte részvét nyilvánult Büttel Károly temetésén kartársai, barátai, ismerősei, különösen hívei részéről, kik valódi lelki- atyjokat vesztették el tisztelt plébánosukban. Nyugodjék békében! Áldás emlékére. Urania. Az erkölcsnemesitő és ismeretterjesztő Urania tudományos színházban élvezetes és tanulságos darab vonza a közönséget: Gyorskocsitól a gyorsvonatig, irta Peterdi Sándor. A posta történetét látjuk ebben a darabban és mostani fejlett szervezetét. A művelődés-történet egyik fontos része a posta története, mit sikerült képekben láttunk magunk előtt, úgyszintén a mai postai életet annak minden részletében. Aki a darabot végignézi, az nemcsak a szerzőt dicséri meg, de csodálattal győződik meg, hogy mily pontos és milyen jó a mi postaszervezetünk, amit nem szoktak dicsérni, pedig megérdemelné. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona. Fél „6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: J ÜRISZTOVSZKY ÖDÖN, Nyilttér.* A „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógyCSáSZarlUrüO fürdö Páratlan gőzfürdővel, legmő—————————- dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürRllriflnfXJÍPn dokkéi, 200 kényelmes lakószobával. ■UUUtipoijlüUi ^ legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.
