Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-08-10 / 20. szám
20. szám BUDA ÉS VIDÉKE nincsen irány, nincsen nagy cél. Választanak elnököket, megbuktatnak elnököket. Olcsóbbá lehet-e tenni a villanyos jegyeket, merre közlekedjék a társaskocsi, ez a kérvények, felszólalások oroszlánrésze. Különben Buda alszik, Buda nem mozdul Budáért, A nyáj tévelyeg. Nincsenek igazi vezérek. A régiek pihennek habáraikon. Választásoknál van csak élet. A szép iparkodás visszaesett közönyösségbe. Szépen felbuzdulnak azonban a községi és képviselőválasztásoknál, és elhatározzák, hogy „nem oda Buda“... Az I. és II. kerületben történik valami, a III. kerületben édes kevés. Bár itt is tanácskoznak, ünnepelnek, poharat köszöntenek. Megmutatják Budát a külföldi vendégeknek s azok összecsapják kezeiket az elrúgott milliók miatt... Az egész világot ide lehetne cső- diteni egy kis áldozattal, egy kis jó Ízléssel s különösen a budaiak komoly fellépésével. Szóba jött a villamosság általános bevezetése. Nehány lelkes ember fogta csak fel, maga a nagyközönség nem is vette észre és nem erősiti ezt a szép tervet. Karlsbad önerejéből lett világhírűvé, hát Budapest miért ne lehetne a fővárosi közönség erejéből ? Hiába, legfőbb dolog a társaskocsi és a villamos vasúti jegyekkel való bibelődés. A budai érdekekért való lelkesedés visszaesett a nembánomságba, pedig figyelte az egész ország. Fogy a paraszt. A zsidó pálinka, a zsidó uzsora, kivándorlás fogyasztja a parasztok számát. A parasztot meg kell menteniminden ellenségétől, még a socialis- mustól is. A paraszt az ország gerince. Többféle intézkedések, védekezések vannak már, melyek a parasztfogyást megakarják előzni; rámutattak a bajokra, csak a legnagyobbra nem, t. i. hogy a parasztságot fogyasztja az is, hogy ki akar lép a parasztságból. A paraszt fia, ha teheti, rr. em minden esetben lesz paraszt, kiiskoláztaiou k és kabátos ember válik belőle. Most már nagyon sok alkalom van erre. A múlt időkben csak a valóban derék vált ki osztályából. Ma kiválasztják a tanítók és papok káprázatok után is. A parasztfiu értelmét lángésznek látják és maguk ösztönzik arra, hogy szülei vagy párfogók tovább taníttassák. Száz tanuló közül akár paraszt, akár más, egy érdemes arra, hogy tovább tanuljon, a többit idejekorán le kell szorítani a tudományos pályákról. Ezekből lesznek a félemberek, a tudákosok, görbe utakon haladók. A paraszt fiút tehát csak ha igazán jellemes és nagyon okos, akkor kell uras pályára engedni épp úgy, mint más ember fiát. Nekünk arra van szükségünk, hogy az igazgatások gépezeteit kevesebb egyén huzza, vonja. Ne szaporítsuk a kabátos boldogtalanokat s a tens és nagyságos urakat. A legtöbb már félúton letörik. Neveljük az életnek. Nagy baj, hogy maga a paraszt is szégyenli, hogy paraszt. Elnevezteti magát földmivesnek, földésznek, gazdálkodónak stb. A zsidó krajczáros újságok fordították ki a parasztot a parasztból. Az értelmes, józaneszü paraszt naponkint vesz ki és helyet ád a tudá- kosnak, politikusnak, azért pusztul, hogy ilyen. Nem a biblia és a közmondások kincseskönyve után indul, de elszédiíik a krajcáros zsidó lapok. Arra törekedjünk, hogy a paraszt legyen újra paraszt és a maga körében töltse be emberül hazafiui kötelességeit, mint mindenki e hazában. A lanyha hazafiak és kapaszkodó emberek a legjobb szövetségesei a zsidóknak . . . Arra van pedig a legnagyobb szükség, hogy a paraszt nagyon jó hazafi legyen, mert ő a talpköve az egész országnak. Épp ezért ne engedjük eldarabolni a parasztbirtokot és az eladósodottakat mentse meg az állam. Neveljünk minden osztályban tökéletes embereket, kik tudják szeretni és szolgálni a hazát, kik emberek és nem zsidók rabszolgái és nem úgy táncolnak, ahogy a zsidó lapok húzzák. A Fenyő Sándorok. Fenyő Sándor nevét sokat emlegetik a lapok, ha ízlésük és erkölcsük volna, hallgatnának ügye részletéről. Mit tett, mit nem tett, a miért a bünfenyitő törvényszék elé került, — mi sem beszélünk róla. Mi akkor sem voltunk vele ismeretségben, midőn hatalmas egyéniség volt, kocsikázott, pezsgőzött, kicsappongott, s talán az Otthon alelnöke s az Újságírók erkölcsbiró- ságának döntő szavú tagja volt. Kevesebbet árt az a zsidó, ki horogra került, mint aki még nem került horogra. Lenne csak szemfülesebb a rendőrség, kevés járna a Fenyő Sándorok közül szabadon. Ha egy királyi biztost neveznének ki oly hatáskörrel, mint boldogult gróf Ráday Gedeonnak volt Szegeden, kevés volna a börtön. Ez a Fenyő Sándor embertelenséget követett el. Lakoljon. De miért járnak szabadon a többi Fenyő Sándorok, kik tönkre tették Magyarországot? Fenyő Sándort most saját kollégái, hitsor- sosai rugdalják és megtagadják, pedig azt, amit tett, fénykorában is tette, de akkor a hatalom jobban a kezében volt. Most, hogy egy időre lehetetlenné tette őt a nyilvánosság, kerülik, kiközösítik, ámde nem élethossziglan és a szabadon bünködők újra felemelik majd ezt a zsidót. Fenyő Sándort lemossák később, Phönixé teszik a többi Fenyő Sándorok, kik több szerencsével űzik, terjesztik és Írják s a magyar fajt és a magyar szellemet, jellemet irtják . . . Melyik a szabadon bűnhődő Fenyő Sándorok közül, aki horogra nem kerülhetne, ha neki gyürkőznék a közvád? Meg lehetne őket számlálni. Emberi törvényszékeket, kellő szakasz hiányában kikerülik, de Isten itélőszéke nem menthetné fel őket azért, amit egyenkint és összesen vétkeztek a magyar ellen. Mindegyék. Regény és színműíróink figyelmébe ajánljuk Mindegy urat és egész fajképit: Mindegyéket, ezek asszony és férfinépét egyaránt. Ha az ember rájuk néz, úgy látja, ártatlan emberek, a légynek sem ártanak, vizet sem zavarnak. Élik a maguk világát módjukhoz képest . . . Nem törődnek aszálylyal, nem záporral, hideggel, meleggel, ha mások szenvedik. Magukért vannak és nem a közért. A hazától sokat várnak, de ők kerülik a haza oltárát. Szenvedélyes újságolvasók és vadásznak balesetekre, betörésekre, mérgézésekre, családi rémjelenetekre, ha nem velők történik. Báránytürelemmel olvassák az emberiség végromlását naplózó zsidó lapokat, amelyektől a puszták tigrise is megundorodnék, még a hyena is, ha állapotot cserélne az emberrel. Akármi történik, ha nem velők történik, Mindegyéknek mindegy. Nem törődnek vele, ha őket nem érinti, forog-e vagy áll a föld ? Mindegyéknek mindegy, ha a szomszéd háza ég, csak az övék ne égjen. Rámutatnak a község, 3. oldal a vármegye, a haza bajaira. Nekik rendben van a szénájuk, másra ügyet nem vetnek. Ezek a Mindegyék az okai, hogy a zsidót oly nehezen tudjuk lerázni'a nyakunkról. Nekik mindegy, akárhogy pusztít is a zsidó. Nem keresik, keresztény-e, akitől vásárolnak, vagy akikkel dolgoztatnak. Nekik van egy pár garasuk, mi közük hozzá, van-e másnak? Zsidó lap, nem zsidó lap, zsidó által irt könyv, festett kép, zsidó portéka, zsidó társaság, az nekik mindegy. Nem válogatnak. El akarják tölteni idejüket, nem akarnak unatkozni. Ez megtörténik s nekik elég. Hiába figyelmeztetik, hogy milyen veszedelem a magyarra a zsidó. Nekik jut is, marad is, felebarátjukkal történhetik akármi. Mindegyéktől erősödnek a zsidók, az ő nem- bánomságuk megkönnyíti a zsidók munkáját és könnyíteni is fogja mindaddig, mig a saját házunk lobbot nem vet. Ez bekövetkezik, mert a pusztulok is pusztítanak, nemcsak a pusztítók. Mikor azután késő lesz, kiabálhatnak Mindegyék, akkor már csakugyan mindegy. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év julius havában 2,338.000 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,729.400 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 74.336 korona 94 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. julius 30-ig 12,946.800 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 10,911.200 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki; biztosított összegek fejében 511.679 korona 07 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész., évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: JCIRISZTOVSZKY ÖDÖN. Budapesti lóversenyek. Augusztus 14., 15., 17., 18., 20., 21., 23., 25., 27., 28., 30. és szeptember 1. Kezdete mindig délután fél 3 órakor. Belépti-jegy naponkint: I. oszt. (Passepartout) uraknak . . . 10 K. I. „ „ hölgyeknek . . 6 K. I. „ „ katonatiszteknek 6 K. II. „ urak vagy hölgyeknek ... 2 K. Állóhely a versenypálya közepén . . 60 f. Az augusztusi 11 napra: I. oszt. (Passepartout) uraknak ... 85 K. I. „ „ hölgyeknek . . 40 K. I. „ „ katonatiszteknek 40 K. A külön elkerített fogadási helyre (a book- makerek körébe) belépti-jegy mind a 11 napra 80 K. A totalisateurökhöz azonban, mint eddig, úgy ezután is szabad bemenet. — Villamos vasutak egész a helyszínig közlekednek. — Katonazene; frissítő helyek minden osztálynál.
