Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-06-20 / 15. szám
15. szám 3. oldal tatott, mely nem hallgatná el. Meglehet, találkozik erre is elismerésre méltó bátor férfiú. A zsidók szélhámosságában az a bosszantó, hogy a hazai magyar és német nyelven megjelenő lapok: magyar szélhámos név alatt közük. Aki zsidó, akárhogy esküszik, erőlködik, mutogatja, az nem magyar, ne is legyen; tessék kiírni, hogy zsidó szélhámos . . . Ki-ki maradjon a maga tálkájában és soha ne akarjon sas lenni, mert nem lehet. A nagy per. Ha per, hadd legyen per. Arany. Megjelent a nyíregyházi nagy per története, természetesen az Eötvös Károly tollából; s mi több, megjelent Apotheosisa is több lap hasábjain, több Írótól, akik mindnyájan bámulva- bámulják a nagy művet és dicsőítik szerzőjét. Ami magát a szerzőt illeti, ő sok jelentőséget mond. Előadja többek közt, hogy mily figyelemmel kisérték a világ minden részében a nyíregyházi per tárgyalásának mozzanatait; mennyi sürgönyt kapott annak folyamán Amerikából s egyébünnen. Hogyne kapott volna? Hisz tudva van, hogy ha valamely zsidó jajgatni kezd, utána siránkozik az egész község. Emlékeznek olvasóink a Dreyfus-íigyre; emlékeznek bizonyára annyival inkább, mivel felújították. A világ egész zsidósága magáévá tette ezt a dolgot, lamentáltak keservesen; átkozták Fran- cziaországot. Vidékeinken a zsidó kofák összeültek, óbégattak azért a szegény Dreyfusért, nyílt téren; egy középiskolai tanuló a fekete táblára irt következő felirattal lepte meg az épp belépő tanárt: „Francziaországban csak Zola becsületes ember!!“ — Amiért t. i. Dreyfust pártfogásába fogadta. Igen, mert a zsidó bármely országot lakja is, első sorban s minden- előtt zsidó; már gyermekkorától kezdve ösztön- szerüleg érzi a nagy összetartozás elvét, mely őt a világon a szémita fajhoz csatolja s távolról sem olyan, mint a cigány, aki annak a községnek a vallását követi, amelynek határában lakik. A zsidó mindenütt a földkerekségen csak Izraelben él, ha mindjárt megeszi is a sertéspecsenyét. Egyik lap különösen roppant lelkesültséggel száll síkra a könyv érdekében. A törvényszéki bírák — úgymond — elfogult, értetlen, előítéletes emberek voltak. A védő útmutatást adott nekik; sőt nem csupán nekik, hanem a szakértőknek, az orvosoknak is, akiknek részére uj tudományos rendszert alapított ez irányban. S. mi több, a királyi ügyész magát is folyton irányította s oly meggyőződésre terelte, mely a vádlottra nézve a legüdvösebb volt. Sokat kellett fáradnia s önzetlenséggel végezte feladatát: elmeéle a nagy angol költőével egy rangban áll. Szóval meg van oldva a több mint ezeréves talány: a nagy per be van fejezve. Cs. Fér. Szemle. (ny. p.) A Hazánk egy cikkében ismét reménykedő áhítattal eped a zsidók teljes beolvadásáért. Isten őrizze ettől szegény magyar hazánkat. Különváljunk, de ne olvadjunk egybe. Kövessünk -el mindent szövetkezeti utón, hogy a zsidók ne érezzék magukat jól nálunk és ne tudjanak megélni. Erre munkáljon minden magyar hazafi és állja útját a beolvadásnak. A papság védje híveit minden oly bűnös gondolattól, mely a beolvadásra vezetne. A vasutasok perében zsidó ügyvédek vitték BUDA ÉS VIDÉKE a főszerepet. Ez bizony összepiszkitása a fészeknek. Van Magyarországon elég hithü keresztény jogász. Zsidóknak miért szolgálnak kihire- sitéssel ? Igaz, hogy az államvasutak tisztikara tekintélyes százalékban zsidó, de aki nem zsidó, az ne hajtsa a zsidó malmára a vizet. Most pedig odahajtották a zsidó sajtó nagy elégtételére. Az Uj Lap nem barátja a zsidóknak. Még annyira se legyen, mint most. Zsidók ellen ha ir, ezt helyesen teszi, de azt nem, hogy zsidók hirdetését közli. A mit épit, ezzel elrontja. Legyen komoly jelszó, hogy ne vásároljunk a zsidóktól, zsidó lapokat ne olvassunk, de zsidó cégeket ne hirdessünk. Azt sem fogadjuk el, amit az Uj Lap kíván, hogy a zsidók a zsidókérdésnek elrémitő fejlődését észrevegyék, okos, mérsékelt hazafias viselkedéssel reájuk kedvezőbb útra tereljék. Különben is ez lehetetlen kívánság, mert a zsidók hazafiasán nem tudják magukat viselni . . . Akkor mutatnak nagy hazafit, ha vesztüket érzik. Küzdjön ellenük oly kitartóan az Uj Lap, mint eddig küzdött. Elég szégyen, hogy a keresztény közönség és közöttük sok pap nem akarja kellő módon észrevenni az Uj Lapot. A Pesti Hírlap és Az Újság arról ábrándoznak, hogy nincs zsidókérdés. Ezt a valótlanságot alaposan megcáfolta az Uj Lap és bebizonyította, hogy soha nem volt annyira meg a zsidókérdés, mint ma. Sajnáljuk, hogy az Uj Lap arra nem felelt, hogy ma nincsen antiszemitizmus, mert van. Soha ilyen erős az antiszemitizmus nem volt, mint ma. Csakhogy nem zsidó-csufoló nótákban, piszkolódásban nyilatkozik meg, hanem a szövetkezetekben, melyek napról-napra szaporodnak s újabban báró Lu- zsenszky Zsigmond a keresztény szövetkezetek kötelékében sok szövetkezetett alkotott és lelkes működésének sikerei napról-napra számosodnak. Nagy zajt ütöttek a lapok, hogy egy zsidó tejkereskedö háromezer gyereknek rendezett majálist. A tanítóság és tanárság keretében sokasodnak a zsidók, alig van nap, hogy zsidót ne nevezzenek ki. Most a tejkereskedő háromezer gyermeket vendégelt meg s őket, valamint szüleit lekötelezte. Nem akarjuk a szándékot, a célt bírálni, ez udvariatlanság, de bűnösnek tartjuk azt a keresztény szülőt, ki megengedi, hogy zsidó nyújtson örömeket gyermekeinek. Hát nem találkozhatnék keresztény ember is, kinek nincsen üzlete, hogy a gyermekek eszébe jussanak? Kövessék a keresztények a kóserságit abban, hogy zsidó által nyújtott eledelt és élelmiszert se pénzért, se ingyen el ne fogadjanak. Zsidó gyerek. Magyar gyerek. A legnagyobb bűn, amit a magyar faj ellen elkövetnek az, hogy a keresztény gyerek és a zsidó gyerek együtt tanul. A katholikus szerzetek iskoláiba is felveszik a zsidót. Természetesen az a hire, hogy mind kitűnő tanuló. Példának állítják a keresztény gyerek elé. Azt szeretném, ha minden magyar gyerek, ki iskolát végez, jó tanuló lenne és a tantárgyak tudásában is megelőzné a zsidó gyereket, de azért példának egészen el nem fogadhatom. Kövesse, múlja felül a magyar gyermek a jó tanulásban, de egyébben ne, sőt ne is kövesse, mert a zsidó jellem már az iskolák padjain is .eláruló- dik és ragályos. A negyven utolsó évben nevelkedett nemzedék java részén meglátszik, hogy zsidó gyerekekkel együtt tanult. Fájdalom, sok tanár figyelmét az költi fel és rokonszenvét a gyermekhez az biztosítja, ha valaki árulkodik. Legtöbb zsidó gyerek árulkodik. A tanár — tisztelet a kivételeknek — az ilyen gyerekkel többet foglalkozik, több kedvre hangolja. Fontos a tanulásnál, hogy a tanár a gyerek kedvét fokozza és ne vegye el. A magyar gyerek inkább dacos, élénkebb, pajkosabb. Nem szabad, nem lehet ezt teljesen kiirtani idő előtt, mert árt a függetlenségnek. A zsidó szülő, mint tanuló anyagot, jobban beállítja gyermekét életelvekkel, a zsidó gyerek nem hivatásból tanul, de üzletből. Egész tanulásán és egész jellemén ott van az üzleti szellem. Harcz a kenyérért, maga előtt látva a pecsenyét. Mint gyermek, jól ki tudja ismerni iskolatársai gyengéit s mint ember ki is aknázza azt. A zsidó szellem vitte be az iskolába azt, hogy a tanulásra nem a tudásvágy, az ösztön, de korán megismerése annak, hogy a tanulás a kenyérkereset útja. Nincs tudományszomjuság többé. A korán ért gyerek odahaza mindig azt hallja, hogy tanuljon azért, hogy megéljen. A régiek azt tartották, hogy: tanulj, ember lesz belőled. A zsidó gyerek meghunyászkodó, hízelgő, ezzel is félrevezet némely tanárt, mert többen vannak azok, kik a tanári pályát pusztán kenyérkeresetnek és nem hivatásnak tartják. A zsidó gyerek igyekszik elárulni többet, mint ami benne van, merészebben mondja fel, amit tud. Korán felületes lesz. Egyik sem jó, ha a gyerekre ráragad. A zsidó gyerek nem mutatja gyengéit, alattomos, furfangos, a keresztény magyar gyerek nem tudja palástolni és ha tudja, már a zsidó gyerektől tanulta. A kendőzésnek, álnokságnak ez a korai nyilvánulása a jellemnek árt. A szorgalom épp úgy nem szorgalom a zsidó gyereknél, mint később az ismeretekkel való fényeskedés nem valódi tudás. Igazi szívből és természetből fakadó szorgalom a valódi, nem az, mely csak azért van, hogy később hasznot lásson. Magyar gyerekből csak úgy lehet jó tanuló, ha a tanulást megszeret- teték vele és ezt kellemes kötelességnek tartja. Sok tanár modora inkább elrettentő, mint ked- veltető, tehát a magyar gyerek sem a tanárát, sem a tanulást nem tudja megszeretni. így hal ki a hivatás érzés, mely nélkül a magyar nem boldogul. A zsidónak erre nincsen szüksége, mert nem tekint semmit hivatásnak, csak eszköznek a megélhetésre. Nem szeretném, ha a hivatásérzés nem ihletné a magyar gyereket. Ez a zsidó gondolkozás és már az iskolába belehelt zsidó szellem, a zsidó pajtás például kitűzése adja meg korunk képét a közmondásban : aki minek nem mestere, gyilkosa az annak. Az a szellem, az a cél, mely a zsidó gyereket viszi az iskolába, nem tiszta cél és nem a múzsák hajlékában való erre nevelni. Azokból a magyar gyermekekből, kik zsidó nélkül vagy csak kevés zsidóval tanulnak, több ember lesz, mint azokból, kiknek sok zsidó iskolapajtása volt. Az is káros, hogy az egyetemen, az életben nem tudnak azután a zsidótól elválni és ki vész belőlük a keresztény szellem. Tanítsák a zsidó gyerekeket zsidó iskolában és a magyar gyereket keresztény iskolákban, de ne keverjék őket össze. A zsidó gyerek már a kisdedóvóban megragályozza a keresztény gyermeket és megingatja benne játék közben a vallásosságot. A keresztény imákat .pedig a zsidók kedvéért kiküszöbölik. Egy keresztény szülő* * Vannak a cikktől eltérő nézeteink, de mint eszmecserére alkalmas fontos tárgyat, kiadtuk és szívesen veszszük a hozzászólást. Szerkesztő. Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. gyermek- és életbiztosító intézet Budapest, VI. kér., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. Legelőnyösebb díjtáblázatok gyermek- és mindennemű életbiztosításokra, havi befizetések mellett is. Tartalék 10,000.000 korona. Eddig kifizetett biztosított összeg hét millió korona. Biztosi- tási állomány: 46,000.000 korona. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 „ Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI <3Y(JLR. Szerkesztő: J URISZTOVSZKY ÖDÖN.
