Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-05-31 / 13. szám
13. szám BUDA:ÉS VIDÉKE 3. oldal A „Magyar Remekírók“ uj sorozata. Alig két esztendeje, hogy a Franklin-Társulat megindította a Magyar Remekírók nagyszabású gyűjteményét s ime a napokban már az ötödik sorozat jelent meg, á megjelent 20 kötet után újabb öt kötet vonult be a magyar családok hajlékába, hirdetve a magyar irodalom halhatatlanságát s dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ily óriási terv megvalósítását sikerrel vállalta, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét bizonyítva, amely szeretettel és lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásban. Az uj sorozatnak talán legértékesebb kötete az, amely Pázmány Péter válogatott munkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A müveit nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra a régi írókra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az irás ereje és a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, minélfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékét foglalják magukban. A XVI. században, a müveit nyugati nemzetek nyelvével egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan müveket alkotott, amelyek a következő két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely a felekezeti tusák kohójában tisztult meg és erősödött, a XVII. század első éveitől kezdve, majdnem négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utói nem ért tökélylyel kezelte Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kiadásokban el voltak temetve s a Magyar Remekírók most megjelenő uj kötetének jutott a dicsőség, hogy a Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legértékesebbet és művelődésünknek újra hatékony tényezővéjé tegye. A leghivatottabb tudós-irónk, Fraknói Vilmos, rendezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 ives vaskos kötetet mai helyesírással. Két ives gyönyörű bevezetéssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és irói pályájának jellemzése közben klasszikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes biográfiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet, amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt irt s gyönyörködve tanulunk tőle. De talán meglepőbb az a nagyszabású politikai egyéniség, amely Pázmány Péternek, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki előttünk. A harminc éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is, hogy fegyvert ragadjanak s a katholikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza- és fajszeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevitette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz irt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötet is: Bajza József válogatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822—1851.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi újjászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny része volt. Badics Ferenc bevezető essayje gyönyörűen jellemzi azt a kort, amelyben az uj Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harcos egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva : Ifjúkor, Szerelem, Haza, élet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos Ízléssel adva mindazt, ami a kritikusra, történészre, irodalom- történészre és esztétikusra jellemző s emellett maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a következőket: Az epigramma Teóriája; Vezér szó a Kritikai Lapokhoz ; A regényköltészetről ; Nemzetiség és nyelv; gróf Koháry István ; A Telekiek tudományos hatása. Az uj sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály munkáinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty-kötet, amelyet Gyulai Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete, Tartalma: a drámai költemények folytatása (Kincskeresők és Ciliéi és a Hunyadiak), Beszélyek és regék és a Pályalombok. Az uj sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjátékiró Szigligetit mutatja be fejlődése minden fokán. A termékeny iró vigjátékainak seregéből négyet közöl a kötet. Ezek: Rózsa, amely 1840-ben akadémiai jutalmat nyert; Liliomfi, amelyet 1849-ben adtak először; a házassági három parancs, 1850-ben készült és A nőuralom, amely 1862-ben Teleki-dijat nyert, Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, bevezetésül nagyértékti tanulmányt írván Szigligeti vigjátékairól. E bevezetés, amely kritikus szemmel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban egész uj elméletét adja az igazi vígjátéknak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk és nemzeti művelődésünk történetében. A bevezetés vége Szigligeti drámairó pályájának adatszerű illusztrálása. Az a 109 eredeti dráma, vigjáték, bohózat és népszínmű és az a 20 dráma fordítás, amelyet Bayer felsorol, a legékesebben beszél arról, mit jelent ránk nézve Szigligeti negyven éves pályafutása. íme, ezzel az öt kötettel gyarapítja az uj sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az eredeti programúihoz hűen a magyar irodalom kincsesházából a legkülönbözőbb korok kincseit ragadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt uj kötet a maga helyére beleillik a teljes gyűjteménybe, amely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A Pázmány-kötet a 12-ik, a Vörösmarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43. és a Szigligeti kötet a 48. kötet lesz a gyűjteményben. Az uj sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa diszszel ékesített kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek ára 220 korona s az egész gyűjtemény csekély havi 3 koronás részletfizetésre is megrendelhető. Lapszemle. (ny. p.) Eötvös K. Lajos tanfelügyelő ur a különben kitünően szerkesztett és hasznos tartalmú Néptanítók Lapjában elbeszéli, hogy magyarosította meg a komáromi főrabbit Jókai müveinek szelleme. A tanfelügyelő ur ezeket mondja többek között: „Maga vallotta a hires főrabbi, hogy egyetlen nyelvmestere Jókai volt, egy év alatt megtanult magyarul, összes müveit elolvasta és azokból szerette és ismerte meg zengzetes magyar lelkületűnket, nemes, büszke jellemünket. Most már szivvel-lélekkel magyarnak vallja magát stb.“. A főrabbi az egykori Jókaiházban lakott s a ház egy megkoszorúzása alkalmával thürte a magyhar nyelveit. Szép ez az elmélkedés, de bajos elhinni, hogy a zsidó megmagyarosodjék. Vallhatja magát magyarnak, de azért nem az. Ne is kérkedjék vele, mert csak csúfítja a magyarságot. Maradjon zsidó. Egyik elterjedt napilap írja a következőket: „Maga a község nagy kincstári telepitvény. Lakói magyarok és oláhok, számuk meghaladja a kétezret. Túlnyomóan rendes kőházak, sok középület, csinos kisdedóvó, népiskola, kincstári lakok, fürdőpavillonok. Érdekes, hogy a községben nem szabad zsidónak letelepülni, ezért a falun kívül laknak. Egy-egy utcát létesített a zsidóság a község két oldalán, hol mindkét soron, mindenik házban valami üzlet van. A legsajátságosabb vegyület ez, a keleti városok bazár- negyedjeire emlékeztet“. így játszák ki a zsidók a törvényt, mely szerint bányavárosokban nem szabad letelepedni a zsidónak. Benn a bárány, kinn a farkas, vagy benn a farkas, kinn a bárány, egyre megy, a farkas felfalja a bárányt. Lassan, lassan élelmesebb lesz a magyar nép és belátja, hogy az idő pénz s helyes útmutatással, vezetéssel mindenből kereshet. Ugocsa vármegyében követésreméltóan virágzik a háziipar. A múlt évben 45 ezer darab kosár-iparcikket készítettek, közöttük több díszesebb kosárárut, verrandabutorokat, újság-, kefe- és kendőtartókat, kocsikasokat, bababutorzatot. Veresmart, Sásvár és Péterfalva községekben 142 munkás 13 ezer koronát keresett. A községek ismétlő tanköteles gyermekei bekeresik a község összes adóját. Nagy Rákóczin a nép faiparral foglalkozik, Bábonyán nyirfaseprőt köt, Ölyiisön gubit készítenek. A zsidók nem örülnek annak, ha a magyar nép szorgalmas, mert akkor megmenekülhet az ő hálójából, épp ezért kövessék a többi vármegyék is Ugocsát. Zsidók az előtérben. A zsidók itt és amott kezdik elveszíteni befolyásukat, túlsúlyúkat. A keresztény szellem ébredése gyengíti őket. A szenvedett vereségek arra ösztönzik őket, hogy fajuk uralma biztosítására mindenütt az előtérbe férkőzzenek. A hatalommal szeretnek tartani, ezért helyezkednek előtérbe minden szociális megmozdulásnál. A vasutasok sztrájkjánál is az előtérben voltak. Biztosítani akarják maguknak az elégedetlenkedők rokonszenvét. Az előnyösen eldőlt sztrájkok nekik jövedelmeznek, a tisztviselői fizetés felemelést ők adóztatják meg. A tisztviselők a különféle korona, fillér és egyéb homályos intézetek, a részletfizetés, hitelkiaknázás révén egészen a kezükben vannak. Adják a jószivüt, mint a zsidó korcsmáros, ki korcsmáját a jó- szivühöz címezi. Vigyázzunk ez csak álarc. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona. Eél „ 6 „ Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: J URISZTOV5ZKY ÖDÖN. Nyilttér.* * Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkCsászárfiirdő Budapesten,
