Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-03-20 / 8. szám
2. oldal Széchenyi népszerűsítése. A gróf Széhenyi István emlékének ápolására alakult bizottság a Széchenyi-emlékkönyv 1903. és 1904. évfolyamát egybefüzve, újra megjelentette több ezer példányban. A bővített és javított emlékkönyv szerkesztője, Nyesti Pál maga jár országszerte és gyűjt előfizetőket és helyezi el a könyveket. Ez a buzgóság teszi lehetővé, hogy az emlékkönyv tiszta kiadásai megtérülnek. Nemcsak a műveltebb emberek, de az értelmes nép is örömmel fogadja a Széchenyi- emlékkönyveket. Iskolák, gymnásiumok, tanítóképzők, hatóságok rendelik meg a munkát, mely oly széles körben népszerűsíti Széchenyit, amint eddig nem történt. Nagy szükség van rá, hogy Széchenyit minden magyar ember megismerje és megtanulja, elveit, eszméit, gondalatait szivébe vésse. A fiatalság jellemének képzésére is nagy hatással van Széchenyi. Az emlékkönyv fogja felébreszteni a közönség kedvét Széchenyi összes müvei megszerzéséhez. Az összes müvekhez nem mindenki juthat, mert az drága fog lenni. Az emlékkönyv évről-évre egy-egy részletét mutatja be Széchenyinek s ismerteti Széchenyinek napról-napra szaporodó magyarázóit, világosítóit. Ezzel lehet megmivelni a talajt azoknak a zászlóvivőinknek részére, kik hivatva vannak a nemzet szebb jövőjének felépítésére. Hasznos szolgálatot tesz tehát az, ki Széchenyi népszerűsítésében közreműködik. Nemesség az érdemnek. Ő felsége a király a Rökk-csa\ádnak Kelenföldi előnévvel magyar nemességet adományozott. Ez a kitüntetés valódi érdemnek jutott ezúttal. A Rökk-család pár éve gyárt eszközöket, gépeket a mezőgazdáknak és kitűnt azzal, hogy cikkei mindig kielégítették a közönséget s diadalt aratott a magyar gépiparnak. Mást beszél Bodóné. Európában a női lélek összes gyöngédsége, finomsága és jósága nem okozott akkora érdeklődést, mint az a szennyeslelkü hercegnő, aki a világ előtt fetrengett a cigánya karjai közt. A szemérmetlenség és perverzitás e kábító fejlettsége, különösségénél fogva, fölkeltett minden figyelmet és csodálatot. Lesi-e annyira a modern világ az európai nemzetek erőlködéseit a kereskedelmi szerződéskötések mezején, ami pedig mindenki zsebét érenti, mint azt a különös hirt, vájjon igazán eldurrant-e egy királyi leányunoka kezében az a pisztoly, amely megsebesített egy hercegi férjet és egy színésznőt? Az amerikai társadalom annyira izgalomban van, hogy az óceán alatt röpitteti magának a drága hirt; Prágában pedig egy katonai zenekar hangversenyén a színésznőt, aki egy királyi unokától elrabolta a férje szivét, megtapsolták és megéljenezték. íme, a különös rossz, amely mámorba ejti az emberi lelkeket, mint a gyilkos abszint, amely átformálja az erkölcsi érzést. Ezeket a szép és nemes szavakat olvastuk egyik legelterjedtebb lapunkban. Figyelemmel kisértük, hogy követi-e azt az utat, mely ezek után követni való. Sajnálattal látjuk, hogy mást beszél Bodóné a bor ára kedvéért. A követésre méltó felszólalás dacára az elterjedett lap hozza legfrissebben és legterjedelmesebben ma is a királyi családok és egyéb halandók regényeit. Szebb lett volna, ha olvasó közönségét elszoktatja és a családi regények és drámák BUDA ÉS VIDÉKE közlésével felhagy. A pletykától undorodik minden jó magyar lélek. Kérés. A lap tartalmát legjobban olvasói emelhetik azzal, ha röviden, de velősen, nem személyes- kedve, szorosan a tárgynál maradva, tudósításokat írnak és lerajzolják azt a képet, amit vidékükön a zsidók mutatnak. A tudósítás alá nyomatjuk, ha tetszik, a tudósitó nevét, ha kívánja, elhagyjuk. Szívesen közöljük, mit tesznek egyes urak és lelkészek a keresztény szellem erősítésére, a szövetkezeti élet ébresztésére, szóval ami a zsidókérdésre vonatkozik, annak teret engedünk. Érdekes annak nyilvántartása is, mit vesz el a zsidó a községtől s a község a zsidótól. Kérjük a tudósításokat. Zsidó trafikosok szombati szünete. „A m. kir. pénzügyminiszternek 1904. évi 8253. sz. a. kelt határozata: A dohánytőzsdék nyitva- tartása tárgyában 1902. évi 42.732. sz. a. körrendeletéin ellen az izraelita vallásu dohányárusok egy része által hitelvi szempontból minduntalan akadályok emeltetnek. Ezen körülmények figyelembevételével és annak méltánylásával, hogy azok a dohányárusok, akik az idézett körrendelet kiadása előtt nyerték el a jogosítványt, az újabb rendelkezések követelményeivel még nem számoltak, elhatároztam, hogy az izr. vallásu dohányárusok egy részére vonatkozólag ezen körrendelet visszaható erejétől eltekintek. Ehhez képest kivételesen és átmenetileg megengedem, hogy mindazon izr. vallásu dohányárusok, akik az idézett körrendelet hatályba lépte, vagyis 1902. évi október 1. előtt nyerték el a jogosítványt és akik az uj rend alkalmazásában ortodox hitszabályaiknál fogva lelkiismereti kényszert és vallásuk szabad gyakorlatának akadályát látják, a dohányeladást szombati napon és vallásuk egyéb ünnepein ezentúl is a régi eljárás szerint gyakorolhassák. Kiemelem egyben, hogy az engedmény nem terjed ki azokra a dohányárusokra, akik 1902. október 1. után nyerték el a jogosítványt, ezekkel szemben tehát a fennálló szabályok pontos betartásának erélyes ellenőrzését elvárom és szigorúan meghagyom az igazgatóságoknak, hogy jelen rendeletem kézhezvételétől kezdve csakis oly izr. vallásu kérelményezőknek szolgáltassanak ki dohányeladási engedélyt, akik a vonatkozó szabályok betartására előzetes Írásbeli kötelezettséget vállalnak. Végül elrendelem, hogy az a dohányárus, aki az üzlethelyiségének zárvatartására megengedett szombati napon nem gondoskodik arról, hogy a fogyasztó közönség a dohányárusitásra kötelezett idő alatt a készletbentartásra előirt összes fajtájú dohány- gyártmányokat ugyanazon épületben, melyben az áruda elhelyezve van, könnyen hozzáférhető helyen a zárvatartás alatt is kaphasson és a zárvatartott bolt ajtaján szembetűnő módon magyar és az illető községben divó nyelven elmulasztja megjelölni azt, hogy az épület melyik részében lehet kapni dohánygyártmányokat, avagy pedig azok kiszolgálását megtagadja, úgyszintén ha a dohánygyártmányokat üzleti helyiségén kívül a köztisztasági és közegészségügyi követelményeknek meg nem felelően raktározza el vagy bocsátja forgalomba, tettenérés esetén a dohányárulástól azonnal elmozdítandó, amely intézkedés ellen csakis birtokon kívül élhet felebbezéssel.“ Közöltük ezt a határozatot és kérjük olvasóinkat, hogy ezt ellenőrizzék és a pénzügy8. szám őrségnél azonnal panaszt tegyenek, ha a zsidók meg nem tartják. Nagy haszon lenne, ha a dohányelárusitás a falukon a zsidók kezéből a szövetkezetek kezébe jutna. Orsz. Magy. Kereskedő Egyesület. Az Országos Magyar Kereskedő Egyesület nem henyél. Sürü egymásutánban tartja vándorgyűléseit. A cim ne téveszszen meg senkit, ez a szónokló népvándorlás nem egyéb, mint a zsidó kereskedők szövetkezése a keresztények érdekei ellen. Megdöbbenve látjuk, hogy főispánok és más keresztény tekintélyek is cselekedő részt vesznek ezeken a gyűléseken, melyek a zsidó szellem ébresztését szolgálják. Még megérjük, hogy némely tornyokban harangoznak is majd azok elé, kiknek legfőbb célja, hogy a zsidó kereskedők továbbra is kezükbe tartsák a magyar kereskedést. Közgyűlés. A „Méhkas“ Budai Takarék- és Hitelszövetkezet (Budapest) f. év február 29-én tartotta dr. Hegedűs János törvh. biz. tag elnöklésével rendes közgyűlését a tagok szépszámú részvétele mellett. A közgyűlési jelentésből kiemeljük, hogy a szövetkezet különösen a budai kisiparosok érdekében végzett hasznos munkát, amennyiben nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is támogatta őket. Rámutat a jelentés a fővárosban keletkezett szövetkezetek működésére, mely szerint ezek legnagyobb része a szövetkezetek egyenes arcul- csapásával a nyerészkedést tartják legfontosabb céljuknak, tekintet nélkül arra, hogy ezen törekvésükkel a hitelt keresőket nemcsak nem segítik, de egyenesen a végromlásba kergetik. A „Méhkas“ hitelszövetkezet céljául tűzte ki, hogy ameny- nyiben tőle telik, ezen uzsoraszövetkezeteket a fővárosban lehetetlenné tegye s hogy egyszersmind mintául szolgáljon a szövetkezeti eszmét önzetlenül szolgálni akaró szövetkezeteknek. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet vezetősége oly kiváló egyénekből áll, mint dr. Hegedűs János, Szebeny Antal dr, Gamauf Géza stb., kik valamennyien előbbrevalónak tartják az erkölcsi jutalmat az anyagi haszonnál: reméljük, hogy ezen szövetkezet mihamarabb el fogja érni célját. A Méhkasnak múlt év végével 387 tagja volt 1242 drb 50 koronás részjegygyei. A szövetkezet tiszta nyeresége 2178 kor. 94 fill, volt, melyből 5%os osztalékot fizetnek és 842 kor. 76 fillért visznek át uj számlára. Úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság három évre lemondott mindennemű díjazásról. Rosenfeld Náci. A Hazánkban az amerikai magyarok állapotáról siralmas krónikák jelentek meg. Könnyeket facsart az ember szeméből, hogy milyen rossz világot élnek ott hazánkfiai közül többen. Most ugyancsak a Hazánkban jelent meg egy tárca, mely diadalének egy Amerikában jó sorsát megtalált magyarországi zsidóról, Rosenfeld Náciról, kinek ott fényes vendéglője van, hol mesés fényűzéssel fogadják és látják el a vendégeket. Nincsen okunk, hogy Rosenfeld Náci jó sorsán örüljünk, mert Rosenfeld Náci zsidó és sajnálhatjuk, hogy Amerikában is azt látjuk, hogy boldogul a zsidó és jó üzletet csinál az odavetődött magyarok között, kik ott sem kerülik a zsidót és nála költik el keservesen keresett pénzüket.
