Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-03-08 / 7. szám
2. oldal BUDA ÉS VIDÉKE 7. szám „Tisztelt gyászközönség! Tehetnénk e nemzetünk nagy halottjáért tartott e gyászünnepélyen nagyobb és Hozzá illőbb áldozatot, mint ha együtt s egyesitett szent áhítattal áldást könyörgünk Istentől e hazára, melyet annyira szeretett.“ „Könyörögjünk tehát Isten előtt, tegye oly boldoggá, nagygyá és dicsővé e hazát, minővé Széchenyi akarta és segítette tenni!“ „Könyörögjünk Isten előtt, hogy minél több oly hazafit adjon e honnak, minő a boldogult vala!“ „Könyörögjünk irgalmat és üdvöt lelkének és békét poraira!“ „Könyörögjünk Isten előtt, engedje örökölnünk Széchenyi szellemét, nemzedékről nemzedékre, hogy boldogíthassuk e hazát most és örökké amen.“ Az egész ájtatos közönség egyhangon ismétlé az ament, mely, mint tudjuk, magyarul azt teszi: úgy legyen. A gyászszertartás befejezése után az imaház körüli czinteremben a tömeg egyhangon meg- kezdé a szózatot, melynek midőn három szaka elénekeltetett, Éljen Széchenyi szelleme! kiáltás után, legkisebb rendetlenség nélkül ment haza a sokaság. Országos Központi Hitelszövetkezet. Seidl Ambrus lelkiismeretes és buzgó vezetése alatt álló Országos Központi Hitelszövetkezet tartalmas és kimerítő jelentéséből azt látjuk, hogy a szövetkezeti eszme csatát nyert. Értjük az erkölcsi alapon állót. A magyar faj erkölcsi önérzetének emelkedését jelenti ez és záloga egy szebb és jobb jövőnek, amidőn zsidóuzsora nélkül saját erejéből, saját filléreinek összerakásából meg fog élni a nemzet. Erős lesz a gazda és a kisiparos. Isten áldja meg azokat, kik ennek a szebb jövőnek alapjait lerakták. Tűz és szövetkezet. A Szövetkezés Írja: „Rövid ideje, hogy az egyik zemplénmegyei községben megindult a fogyasztási szövetkezet. Napról-napra több volt a vásárló. Egyszer azonban tűz ütött ki a faluban. Másnap megint. Négy nap alatt 3 tüzeset történt és mindig a szövetkezeti bolt körül. Tiszta dolog, hogy a terv ez ellen irányult. El is fogtak a gyanú folytán egy suhanczot, aki azt vallotta, hogy a szatócs pénzzel tartotta, hogy gyújtsa fel a szövetkezeti boltot. A vizsgálat majd bebizonyítja, hogy ki mennyiben hibás. Az esetet érdemesnek találtuk a feljegyzésre, hogy lássák olvasóink, milyen eszközökkel dolgoznak a nép védelmére irányuló intézmények lerombolására a nép zsírján élősködők“. A vizsgálat mit bizonyít, mit nem, az keveset ér. Zsidó könnyen kisiklik a vizsgálat alól, láttuk Tisza-Eszlárnál is. A fő az, hogy a köz- igazgatás teljes védelmébe vegye a szövetkezeteket s a főszolgabirák tűnjenek ki azzal, hogy minden községükben legyen zsidó füstölő, azaz fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Fürdők, Zsák Hugó igen életrevaló és közegészség- ügyi szempontból is nagyon elfogadható indítványt tett. A Margit-rakparton partba ásott fürdőt tervez. És elfogadható. Kár hogy Budán kevés a hideg fürdő. A Vaskovics-féle hidegvizgyógyintézet megszűnt és másik nincsen. A szanatóriumok Pesten terjednek. A Zugligetben, Svábhegyen nincsen fürdő. A Krisztinavárosban lehetne uszoda, ha valaki vállalkoznék rá. Helyet is lehetne hozzá találni. Nem kell mindent a fővárosi hatóságoktól várni. Magános ember, egyesület is hozzáfoghat. Ami első pillanatra rendkívülinek látszik, azt jó ötlet létrehozhatja. Az a baj és közvagyonosodásunknak az állja útját, hogy ötletekben szegények vagyunk s ami akadna, azt lefoglalja a zsidó. Hullámzó Balaton. Szomorú a Balaton mellékének képe. Ezt a szép helyet sáska módjára lepik el a zsidók. Például Boglár községének 95°/o-a zsidó. Ezek többnyire gabonakereskedők. Ezenkívül vannak még nagy számmal, kik a gabonakereskedőknél zsákolnak, rostálnak, leányaik zsákokat foltoznak, tehát a zsidók alkalmazottjai. Lelte község is az odavaló bérlőnek és a bogiári zsidóknak dolgozik, sőt a szomszéd községek iz ezeknek szolgáltatják a munkaerőt. A keresztények napszámost csak akkor kapnak, ha a zsidóknál kevesebb a munka és többet fizetnek, mint a zsidók. Cselédet csak szomszéd megyékből lehet szegődtetni. Itt a zsidó az ur, az fizet, azt szolgálják és jaj annak, ki megmerne elle- nök nyilatkozni, azt lehetetlenné teszik. A nyári közönség — Fonyódot és Balaton-Földvárt kivéve, hova be nem eresztik — szintén zsidó. Példátlan ezen a vidéken is a zsidók összetartása, nincsen közöttük egy elhagyott sem, a legélhetetlenebbet is láthatlan kezek emelik. Elég szégyen ez a keresztény értelmiségre. Alkosson szövetkezetei és bizonyára megtöri a kígyónak fejét. Kurtanemes. Valaha a holdat ugatták a fűzfapoéták, ma a tollal kereskedő gyerekek a régi történeti nemességet, melynek olyan oroszlánrésze van annak az árva hazának fentartásában, mely kenyeret ád a mundaniaknak (világpolgárok). Színpadon, tárczákban, elbeszélésekben, regényekben egyet rúgnak rajta s széttagolják a magyar szent korona egykori tagjait, főnemes, köznemes osztályokra s újabban a kurta nemes elnevezéssel is divatoskodnak. Mi az a kurta nemes ? Hol lehet ezt a kifejezést megtalálni a magyar közjogban? A nemesség tűri és tartja a zsidó lapokat. Magyar Czéllövők Lapja. Száva Gábor, a budai polgári lövészegylet jegyzője „Magyar Czéllövők Lapja“ czimen szaklapot ád ki a lövészek részére. Az előfizetés egy évre öt korona. A tartalmas lap elején Szemere Miklós lelkes felhívását olvassuk a magyar ifjúsághoz. Rövid, de velős. Olyan szózat, mit csak klasszikus fórumokon mondottak igaz klasszikusok. A többi czikk is mind a kitűzött czélnak felel meg. Dr. Klupathy Jenő a czéllövő versenyekről, dr. Barbul Jenő a czéllövő tanfolyamról, Száva Gábor a magyar- országi lövészegyesületekről, Müllek Lajos az aradi polgári lövészegyleíről írtak szép és hatásos czikket. Puskás János alaposan eltalálta a czélt élczelő soraival, melyekben azt tárgyalja, hogy a legtöbb lövészegyletben szónokolnak és nem lőnek. A szerkesztőség és kiadóhivatal Budán van II. kér., Csalogány-utcza 53. Adja Isten, hogy a „Magyar Czéllövők Lapja“ ne csak meggyökeresedjék, de meg is izmosodjék. Elismerés. Budapest főváros hatósága a kórházakat és szanatóriumokat megvizsgálta s különös elismerését fejezte ki Babarczi Schwarzer Ottó udvari tanácsosrak, ki elme és ideggyógyintézetét magas színvonalra emelte s az emberiség javára példásan igazgatja. Ez az elismerés meg is illeti a nagyhírű tudóst, ki az embe;szeretet valódi apostola. Minden idejét erre áldozza oly ritka munkássággal és szellemi erővel, ami valóban bámulásra méltó. Ő nem a magáé, hanem a tudományé, hivatásáé és az emberszereteté. Az igazi ok. Keresd a zsidót és megtalálod minden baj kútfejét. Nincsen semmi állam- és rendbontás, melynek közvetett vagy közvetlen okozója a zsidó ne lenne. A Budapesti Hírlap sem kerülhette el a forró kását és a nemzetiségi szoczia- lizmusról elmélkedő czikkében a következőket írja: „Itt-ott a kiforratlanul kavargó eszmék, törekvések és panaszok zavaros forgatagába belevegyül az antiszemitimizmus is-. A bajok kutforrását az ország elzsidósodásában keresi egynémelyik. Szatmár vármegyének egyik oláh- lakta vidékéről az uj főispán figyelmébe ajánlják a mi közvetítésünkkel, hogy ebben a járásban minden baj kutforrása a zsidó községi jegyzőkben keresendő. A járás tizenegy községe közül ötben zsidó a jegyző; zsidó a segédjegyzők egy része, a végrehajtó, három orvos közül kettő és végül — a legnagyobb gravamen, hogy zsidó az a szolgabirósági Írnok is, aki a román tolmács szerepét teljesiti, mert a főszolgabíró nagy dzsentri (??), aki mint ilyen nem köteles Sem nyelveket, sem egyebet tanulni. Érdekes, hogy ezt a levelet, mely a szoczializmus okát a zsidóságban keresi, egy magyar birtokos saját neve aláírásával ajánlja figyelmünkbe.“ Oldják meg a zsidókérdést és mindent megoldottak. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet. (Budapest, Ví., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év február havában 1,771.800 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,541.000 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 59.838 korona 25 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től biztosított összegek fejében 126.102 korona 22 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. Gyakorlati baromfitenyésztés czimen uj könyvet irt Parthay Géza az Országos Baromfitenyésztési Egyesület igazgatója. A könyv részletesen foglalkozik a haszontyúk-, pulyka-, gyöngytyúk-, kacsa- és lúdtenyésztéssel. Részletesen ismerteti mindazon fajtákat irában és képben, melyek a tenyésztésben a legnagyobb hasznot adják. Parthay több ideig volt külföldi tanulmány utón, ezen könyvében összegezte külföldi tapasztalatait, igy a „Gyakorlati baromfi- tenyésztés“ nemcsak a legjobb baromfitenyésztési munka, hanem nélkülözhetetlen segédeszköze nemcsak a szaktenyésztőnek, hanem minden baromfi-tartó gazdasszonynak is, mert ebből megtanulhatja, hogy és mikép lehet a baromfia-
