Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-02-20 / 5. szám

2. oldal 5. szám megjelölt útja hazánk további megerősödésének — meg van akasztva; midőn aggodalommal kell gondolnunk arra az eshetőségre, hogy meg­szűnik a jó egyetértés nemzet és legalkotmá­nyosabb királya között, mely egyetértés 37 éven át biztosíthatná hazánk oly mértékű fejlődését, mint egy nemzet sem mutathatja föl ; midőn azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb szélső­ségekben folyó küzdelem ész nélkül szedi ál­dozatait legjobbjaink közül; midőn mindezt látom, eltelik szivem mély keserűséggel s elér­kezettnek látom a végső órát, hogy hazánk összes értelmisége félretéve bizalmatlanságot, önérdeket és szélsőséget, Széchenyi István haza­szeretetétől, önzetlenségétől és józanságától át­hatva tömörüljön az országos egyensúlyt hely­reállítani és a produktiv munkának helyet adva, térjen vissza Széchenyi István mindig áldásdus termékeny eszméire — irányzatára. E sóvár vágytól szivem utolsó zugáig áthatva, hazafias mély aggodalmam közepette, ez ünnepies pil­lanatban — Széchenyi István — a te hatalmas szellemedet idézem meg. Ha nékülöznünk kell jó tanácsaidat, ha nem hallhatjuk lelkesítő, bá­torító szózatodat: akkor vond hallhatatlan szel­lemed bűvös varázskörébe hazánknak minden fiát. Széchenyi István, a te szellemed legyen a kimentőnk és áldott legyen emléked. Magyarország természetes nép­szaporodása 1901-ben. (A m. kir. kormány 1901. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló Jelentés és Évkönyvből. A hitfelekezetek közül az anyaországban a római katholikusok és az izraeliták jóval erő­sebben szaporodtak népszámlálási arányuknál, a többi felekezetekre többé-kevésbé alacsonyabb arányszám esett, mint az összes népességből reájuk eső arányszám. Különösen feltűnő a görög-keletiek gyenge szaporodása, országos arányukkal, 13* 1 -gyei szemben ésak 8‘9. A gö­rög-keletiek a társországokban is gyengébben szaporodtak az országos átlagnál, ott a római katholikusok és különösen a kis ágostai fele­kezet szaporodási aránya haladta meg a nép­számlálási arányt. Az egyes nemzetiségek szaporodását tekintve, Magyarországon a magyarokra, tótokra és ruthé- nekre eső százalékok voltak kedvezőbbek a nép­számlálási aránynál. Horvátországban a horvá- tokon és szerbeken kívül valamennyi többi nemzetiség nagyobb százalékszámmal szerepel. Az egész Magyarbirodalomban a szaporodás­nak több, mint fele a magyarságra esett, a magyarság 45'4%-os népszámlálási arányával szemben. Általában véve a magyarság a törvényható­ságok legnagyobb részében kedvezőbben sza­porodott a többi nemzetiségeknél. Az anya­ország 89 törvényhatósága közül csak 24 volt olyan, amelyben a szaporodásból a magyar­ságra eső százalék kisebb, tehát kedvezőtlenebb volt a népszámlálási aránynál, a Dráván túl pedig valamennyi törvényhatóságban kedvezőbb volt a magyarság szaporodása. Sőt hét anya­országi és egy horvátországi városi törvény- hatóságban a magyarság szaporodásával szem­ben az egyéb anyanyelvűek megfogyatkoztak. A házasságkötések aránya úgy az anyaország­ban, mint a társországokban majdnem állan­dóan az ágostai evangélikus felekezetnél volt legmagasabb, mig a legkedvezőtlenebb arány­szám az 1896—1900. évek átlagában Magyar-' országon a görög-keletiekre, újabban az unitá­riusokra, Horvátországban pedig állandóan az izraelitákra esett. BUDA ES VIDÉKE A születési arány Magyarországon, az 1898. év kivételével, állandóan a görög-katholikusok- nál legmagasabb, az 1898. és 1900. év kivéte­lével az unitáriusoknál legkedvezőtlenebb; 1900-ban a minimum az izraelitákra esett, amely felekezet a születések gyakorisága tekin­tetében az utolsók közt foglal helyet. Feltűnő alacsony volt a születési arány 1898-ban a görögkeletieknél, amikor egy év alatt 38‘8-ról 330-a esett; az arány azóta javult, de régi magasságát nem érte el. Általában elszomorító az a következetesség, amelylyel a születési arány valamennyi hitfelekezetnél csökken. Egyes években mutatkozik néha javulás, de ha több évet összefoglalunk, a csökkenő irányzat egé­szen világosan kitűnik. Legjobban romlott a születési arányszám a két görög felekezetnél, mig az ágostai és izrae­lita felekezetek arányszáma, habár szintén csök­kenő irányzatot követ, mégis nagyobb állandó­ságot látszik mutatni. A születési arányszám e nagymértékű csök­kenése mindenesetre aggasztó jelenség, mert mélyreható gazdasági és társadalmi bajokban leli okát, nem kell azonban feltétlenül károsnak és a nemzet jövőjére veszélyesnek tekintenünk, ha figyelembe veszszük, hogy a halálozási arányszám a kultúra fejlődésével és közegész­ségügyi intézmények tökéletesbitése folytán még nagyobb arányban csökken, úgy, hogy a kisebb születési arány mellett népesedési viszonyaink jelenleg jóval kedvezőbbek, mint a 90-es évek első felében. Állandóan legkedvezőtlenebb ezek szerint a halálozási arány a görög-keletieknél s legalacso­nyabb az izraelitáknál, ez utóbbi felekezet nagy szaporasága köztudomás szerint épen halálozási arányának alacsony voltában rejlik. Az izraeli­ták szaporodása azonban újabban meggyengült, mert a születési arány csökkenésével a halálozási arány apadása nem tudott lépést tartani; 1897 óta már állandóan csökkent az izraeliták sza­porodási aránya. Az izraelitákon kivül még az unitáriusoknál és némileg a görög-katholikusok- nál volt kisebb a halálozási arányszám apadása, mint a születési arányszámé, úgy, hogy e fele­kezeteknél a természetes szaporodás is romlott, a görög-katholikusoknál azonban egészen jelen­téktelenül. A római katholíkusoknál és a két nagy pro­testáns felekezetnél a halálozási arányszám jóval erősebben csökkent, mint amily mértékben a születési arányszám lejebb szállt, úgy, hogy e felekezetek, valamint a görög-keletieknek sza­porodása is jelenleg nagyobb arányú, mint a 90-es évek első felében volt. Horvátországban sokkal nagyobbak a szélső­ségek az egyes felekezetek népmozgalmi arányai között, mint Magyarországon. Legmagasabb születési aránya az ágostai és a két görög felekezetnek van, mig a reformátusok s újab­ban az izraeliták szerepelnek a legkisebb szü­letési aránynyal. A halálozási arány, az 1900. év kivételével, állandóan a görög-keletieknél volt legnagyobb, az izraelitáké pedig itt úgy­szólván példátlan alacsony számot mutat, 1899-ben 12'7-re sülyedt le és 1901-ben is csak 14'8 volt ezer lélekre. A szaporodási arány mindazonáltal nem az izraelitáknál, ha­nem az ágostaiaknál legnagyobb, s e felekezet­nél 1900-ban szinte abnormis magasság, 2L7-re emelkedett. A születési arány magassága tekintetében Magyarországon a tótok és ruthének állanak első helyen, mig a horvátok és szerbek szüle­tési arányának az 1901 előtti években mutat­kozó magas volta nagyrészt onnan ered, hogy a bunyeváczok és sokáczok népmozgalmi ada­tai ez években még részben a horvátok és szerbek adatai közé vétettek s utólag nem vol­tak kiválaszthatók. A magyarság születési ará­nya az országos átlagon áll, mig az oláhoké és még inkább a németeké azon alul marad; legkisebb végül a születési arány az „egyéb“ alatt összefoglalt kis nemzetiségeknél. A horvát-szerbek és egyéb nemzetiségek adataiból a fentebbi okoknál fogva eltekintve, a ruthéneknél mutatkozik a legnagyobb csökke­nés, mig a németek és a magyarok születési aránya legkevésbbé változott. A halálozási arányszám az 1896—1900. évek átlagában a szerbeken és horvátokon kivül az oláhoknál volt legmagasabb, 1901-ben pedig a szerbek és tótok halálozási viszonyai voltak a legkedvezőtlenebbek. A legkedvezőbb halálo­zási arányszámokat úgy az 1896—900. évek átlagában, mint 1901-ben a németeknél és a magyaroknál találjuk. Az utolsó 5 év alatt tehát leginkább az olá­hok halálozási aranyszáma javult s az oláhokon kivül csak a magyaroknál volt nagyobb a halá­lozási arányszám csökkenése, mint a születési arányszámé, úgy, hogy valamennyi többi nem­zetiségnél rosszabbodtak a szaporodási viszo­nyok. E rosszabbodás daczára még mindig a ruthéneknél és a tótoknál legnagyobb a szapo­rodás aránya, a magyarság e tekintetben har­madik helyen áll, az országos átlagot azonban minden évben jóval meghaladja. Horvát-Szlavonországokban épen úgy, mint az anyaországban, szintén a tótok és ruthének születési aránya a legkedvezőbb, legalacsonyabb az egyéb nemzetiségeké. Ez utóbbiaknál a halá­lozási arány is a legalacsonyabb. Zsidó szövetkezet. Résen legyünk. Londonban a zsidók fogyasz­tási szövetkezetei alkottak. Ez a londoni szél már itt is kezd fujdogálni. Pátyon megalakult a fogyasztási szövetkezet és nemsokára kinyílik a bolt is. Egy odavaló zsidó uj eszmét pendí­tett meg, ami nagyon veszedelmes lehetne. Azt ajánlotta, hogy ő társ lesz a szövetkezetben és majd ő vezeti a boltot. A pátyiak nem mentek lépre, de azért jó lesz vigyázni és keményen megtartani, hogy a fogyasztási szövetkezetbe még tagnak se vegyenek be zsidót, mert a fürdő­vízzel együtt öntené ki a gyereket. Éljenek a zsidók magoktól magoknak. Szily Kálmán. Széchenyi hagyományainak buzgó követője, Szily Kálmán, az akadémia főtitkára megérdemli az elismerést. Minden tettét a hazafiság és faj­szeretet vezeti. Megélénkítette az akadémia mun­kásságát és népszerüsitését. A magyar nyelv- tudomány hivatott apostola, ki a kötéltánczos- ságot nem szereti és mindig előtte van a magyar nyelv természete és joga. Nem rontott, de épített. Ahol kitartó tehetségért valamit tehet, megteszi, a legközelebb fekvő példa Balogh Benedek az elszánt és több pártolásra érdemes ifjú magyar tudós vállalkozása. Nem engedett az akadémia hagyományaiból, de nem is csukja be az ab­lakot az üde levegő előtt. Egy igazi lelkész. Kimer Károly belvárosi plébános halálával megüresedett belvárosi plébánia Böschatt János belvárosi segédlelkészt illetné legjobban, nem­

Next

/
Oldalképek
Tartalom