Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-02-10 / 4. szám

4. szám. BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal kait tartalmazza. Egy-egy bravúros, törzsgyökeres magyarsággal megirt elbeszéléssel szerepel a füzetben Eötvös Károly (Két biró kútja), Gár­donyi Géza (A kétféle nóta), Jakab Ödön (A vulkántulajdonos) és Szabó Endre, a'szerkesztő (Vándorló uraság). A költészetet Dalmady Győző, a Kisfaludy-társaság kiváló tagja képviseli. Sok érdekes ismeretterjesztő apróság, úgyszintén élénk rejtvénypályázati rovat is van a füzetben, melynek minden megfejtője, kivétel nélkül, könyvjutalomban részesül. A jól szerkesztett, kiváló tartalmú, példátlanul olcsó folyóiratot nagyon ajánlják olvasóink figyelmébe. Előfize­tési ára negyedévre csak egy korona, mely összeg az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatalába (Budapest, V., Kálmán-u. 2.) küldendő. Szobrot Danko Pistának. Azt mondják, Dankó Pista igen szép magyar nótákat szerzett. Ez érdem, de nem akkora, hogy még Árpádnak, Rákóczynak szobra nin­csen, neki legyen. Szép a nóta, de annál szebb a tett. A nemzeti felhevülésekben is jó volna bizonyos sorrendet tartani. Mig hazánk szer­zőjének és nagy valódi nemzeti hőseinknek szobra nincsen, addig Dankó Pista is várjon. Kard szerezte és tartotta fenn a hazát, minek elhegedüléséhez újabb időben a zsidó szellem ugyancsak hozzá látott. A sujtás. Magyar ember szereti a sujtást és sallangot, a sujtásos és sallangos szavakat. Szájjal buzdul, a tettekben fösvény. Egy nemzet kebelében sem alakul annyi egyesület, mint nálunk. Minden negyedik ember elnök, vagy alelnök, választmányi tag bizonyosan. Nagyon szép felbuzdulás, de mi a gyakorlati haszon az egyleti tultengődés- ben ? A közművelődési egyletek csudákat művel­hetnének, ha közgazdasági megerősítést szolgál­nának. Ám de erre nem gondolnak; beszélnek, áldomásoznak, de a közgazdasággal nem tö­rődnek. Bosszantó. Bosszantó, hogy a keresztény szót nem sze­reti sem a kormány, sem a társadalom. Keresz­tény egyletet egész mostanáig nem engedélyez­tek, csak külön-külön katholikust vagy protestánst. A keresztény szocziálistákat nem vette figye­lembe a kormány a választási jog tanácskozá­soknál, pedig a szocziálizmus erőszakos kitöré­seinek meggátlása éppen a keresztény szocziá- listáktól várható. Egy a bökkenő, hogy keresztény jelszó alatt katholikusok és protestánsok egye­sülnek, mi veszedelmes a zsidókra. Keresztény munkások. A keresztény szocziálista munkások szervez­kedése megérdemli, hogy pártolják. Kár, hogy a kormány nem akarja őket észrevenni. A szo­cziálista kézmü-, sőt több helyen a földmun­kásokat is a zsidók vezetik, zsidó érdekek és szellem szerint. A keresztény szocziálista mun­kások ezek ellen léptek síkra. Ök a vallás és államrend felforgatása nélkül a keresztény sze­retet nevében és erejével akarnak czélt érni. A keresztény munkások tömörülését az igaz keresztényeknek erősíteni kell s támogassa őket szivvel és tettel mindenki, aki a zsidóknak a munkások között fejlődött megizmosodását gyen­gíteni akarja és tudja. A magyar keresztény munkások pedig lépjenek a szövetkezeti térre s ébreszszék fel a társadalmat, hogy a gyái- ipar is keresztény kezekbe jusson. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztositó intézet. Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Ez év január hónapjában 1,848.400 korona értékű biztosítási ajánlatot nyújtottak be és 1,641.800 korona értékű uj biztosítási kötvényt állítottak ki. Biztosított összegek fejében 66.263 korona 97 fillért fizetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a leg­előnyösebb feltételek mellett. Bomlás. Sokszor ismétlődik mostanában, hogy a zsidók a régi hitközségeikből kilépnek és uj hitközségeket alakítanak. Ez az ő magánügyük és nem is említettük volna fel, ha ezt kedvező jelnek nem látnánk. Az a bűvös összetartás, mely őket hatalmassá tette, megingott. Egymás között veszekednek és gyűlölködnek. A bomlás tanúbizonysága ez, mit megjósoltak a történet­bölcsészek és amely sorsa lesz a zsidóknak és ezen épült fel a világ boldogsága. Hát csak boncoljanak. Mándy és Bonis. Elég baj, illetlenség, hogy zsidók és után­zóik egy koronáért elkövetik azt a szégyent, hogy nevűket magyarosítják és azonosodnak elnevezésben sok jó családdal. A történeti rnult ma a Csáky szalmája ... A tapintatlanság az elbeszélő irodalomban is igy folyik ... A hő­söket meglevő jó családok nevében szerepel­tetik. Közelebb Mándy és Bosán neveket olvas­tunk egy novellában. A novella, tárcza, regény és dráma Írótól elvárhatjuk, hogy a magyar történetet és társadalmat ismerje s válasszon olyan neveket, melyek nem léteznek. Csodáljuk, hogy a földbiríokosság lapjában is egyre-másra ismétlődnek ezek a sértő elkeresztelések és elkövetik nem zsidó irók is. Zászlónk. Megjelent a Zászlónk V. száma. Ennek megint más a czimképe, mint az eddig megjelent számoké. Csak rá kell nézni és egyszeribe ráborítja lelkünkre a legmélyebb télnek hangu­latát. Még a lap homlokirata a „Zászlónk“ is csupa jégcsapból van összeróva. És mintha a Zászlónk vezérgondolata is oda volna pingálva. Alul meleg diák-szoba látható ábrándos ifjakkal, kik az általános dermedtség között is csak élet­ről álmodoznak. Kinéznek a januári éjszakába. Képzeletük végig suhog a jeges-havas erdőn s nyugvó pontot sehol sem talál, csak egy vén tölgyre szegzett Mária képnél. Mécset látnak ott, melynek szelíd világa szétveti a vak sötét­séget s a farkasorditó hideg tanyát angyalok játszóhelyévé varázsolja. Nem vetített képe-e ez az ifjú lelkek jelen világának?! Ezen prolog után ilyen szellemben ad a Zászlónk jelen száma is vagy 15 czikket, 32 gyönyörű képet, melynek nemcsak az ifjakat, de az öregeket is érdeklik. Az egész lap ára mindezek daczára, öregnek-ifjuknak nem több, mint 2 korona, melynek beküldése ellenében az eddig megjelent számokat is azonnal küldi a „Zászlónk ifj. lap“ kiadóhivatala, Budapest, VII., Damjanich-u. 50. Közgyűlések. Az Egyesült budapesti fővárosi takarék- pénztár megtartotta évi rendes közgyűlését Harkányi Frigyes báró elnöklésével, aki üdvö­zölvén a részvényeseket, konstatálta, hogy 68 részvényes jelent meg 1242 szavazat képvise­letében. A jegyzőkönyv vezetésére Zsoldos Károly vezértitkárt, annak hitelesítésére Országit Aladár és Artner Kálmán dr. részvényeseket kérte föl. Az elnök ezután előterjesztette a ter­jedelmes évi jelentést, amely szerint az üzleti tevékenység az évek óta tartó ipari és keres­kedelmi pangás következtében csakis sziikebb keretben mozoghatott, az üzleti eredmény azon­ban a mostoha viszonyokat tekintve, annál inkább kielégítőnek mondható, mivel a tiszta nyereség az előző évit meghaladja. Az igazgató­ság jelentéséből kiemeljük a következőket: Az intézeti betétek összállása 1902. év végével 63,210.049 kor. 21 fillér, 1903. év folyamán a beté­tek és tőkésített kamatok 194,658.433 kor. 54 fillt tettek. Az 1903. év folyamán visszafizetett be­tétek 194.487.710 korona 79 fillérre rúgtak, s maradt az év végén betétként 63,891.770 kor. 96 fill. A váltó-tárcza állománya 1903. év vé­gével 50,940.114 kor. 36 fillérnyi volt. A jel- zálogi kölcsönök összforgalma szintén emelke­dett. A tulajdon értékpapírok értéke 1903. év végével 15,547.235 korona 77 fillér. A takarék- pénztári hitelegyesület 1903. év végével 4,407.581 korona 46 fillérnyi javadalmazást vett igénybe s 14,049.712 korona 33 fillér értékű váltót szá­mítolt le. Pénztári összforgalma 30,546.084 kor. 44 fillért tett. Az Üzleti összforgalom a követ­kező : pénztári bevételek 407,875.775 korona 12 fillér, kiadások 408,058.952 korona 30 fill., melyhez hozzáadva az első följegyzési könyvön keresztülvezetett forgalmat, az összes forgalom tehát 2.282,242.752 korona 62 fillér volt. A tiszta nyereség az 1902. évről áthozott 155.105 korona 44 fillérrel 2,160.454 korona 06 fillért tesz. A levonások után, a jutalomösszegek s a jótékony czélra fordított összegek levonásával 1,979.812 korona 23 fillér áll a közgyűlés ren­delkezésére. Ebből a forgalomban levő 15.000 részvény után szelvényenkint április 1-én 116 koronával 1,740.000 koronát fizetnek ki, s a fönnmaradó 161.812 korona 23 fillért uj szám­lára Írják. A fölmentések megadása után a köz­gyűlés László Mihálj dr. indítványára jegyző- könyvi köszönetét szavazott Szécsi Lajos vezér- igazgatónak, az igazgatóságnak, felügyelő-bizott­ságnak s a tisztikarnak, mire megválasztották a felügyelő-bizottság eddigi tagjait. * A magy. kir. szab. osztály sorsjáték részvény- társaság január 21-én tartotta meg Tolnay Lajos elnöklésével hatodik rendes közgyűlését 12 részvényes jelenlétében, kik 4405 részvényt képviseltek. Az előterjesztett mérleg és az 1903-iki üzletjelentés jóváhagyása után a 6. számú kamat- és osztalékszelvénynek 125 kor.- val való beváltását határozták el. A szelvény kifizetését már a múlt hó 22-én megkezdték. Miután az igazgatóságnak és a felügyelő­bizottságnak a fölmentvényt megadták, a fel­ügyelő-bizottság eddigi tagjait egyhangúlag új­ból megválasztották, mire a közgyűlés véget ért. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: J ü RISZTO VSZKY ÖDÖN. Nyilttér.* * , , „„ j,, Elsőrangú kénes hévvizü gyógy­Csaszariürao fürdö páratlan gőzfürdővel, iegmo­— dernebb iszapfürdőkkel, pompás ás­ványvíz uszodákkal, kő- és kádfür­RlldflTlP<4tPn dőkkel, 200 kényelmes lakószobával. umiapoolOilt a legszolidabb kezelés. Prospektus ----------------------kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom