Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-01-30 / 3. szám
3. szám. BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal vergődünk, nyomorgunk, törpülünk, fogyunk úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetekben. A müveit középosztály, a régi táblabirák ivadéka, nem sokára regényalak lesz csak. A könnyelműség, tétlenség, nagyzási hóbort, élhetetlenség, folyton lejebb-lejebb süllyesztett bennünket és bűneink sokasága a másik fél malmára hajtotta a vizet, amit az készségesen ki is aknázott. És mit tett a hosszú évek során ezekkel az eseményekkel szemben az államhatalom? Mit tettek a nemzet vezetői, erkölcsének és szokásainak irányitói a pénzben és tekintélyben gazdag nagy urainak? Semmit! Pedig nem hiszem, hogy ők éppen úgy, mint az az egyszerű kálvinista professzor látta, ne látták volna a bajt, amelyet, az én szempontomból is, ke- vésbbé az élelmes faj megzabolázása, mint inkább saját véreinknek e faj aknamunkája, támadásai elleni felvértezésében kellett volna gyógykezelni. Sőt kellene és lehetne még okkal- móddal ma is. Őszintén elmondhatom, hogy engem keresztény ember, akit a szivemhez közelebb eresztettem, már jobban rászedett, mint a zsidó, akivel ügyeimet, tudva, hogy fondorlatos, nagy körültekintéssel intézem el. A nemzet ereje vagyonosodásával nő, a va- gyonosodás, nemzeti megerősödés csak úgy következhetik be, ha a zsidó példáján okulva, összetartunk, dolgozunk, vagyonúnkat nem elpocsékolni, hanem gyarapítani törekszünk, nem viszszük pénzünket idegenbe, hanem itthon szerezzük be a szükségleteinket. Csakhogy ez még nagyon messze jövendő muzsikája csak. Megbecsüljük-e mi a törekvést? Szerény tapasztalatom szerint nagyon alig, szórványosan, de általában nem. Istápolnak, pártfogolnak-e legfőbb korifeusaink a saját érdekköreiken túl valakit? Összetart-e a magyar a magyarral? Nem fut-e mindenért külföldre, amit itten is megtalálna? Angol szövet, rumburgi vászon, brüsszeli csipke, orosz bőr, angol aczél, cseh muzsikus, olasz énekes, Panama-kalap, sőt még a Kwizda-féle fluid is amellett bizonyít. Ismerek néhány ideálistát, jó magam is köztük vagyok, ki mindenben a magyart keresi és itthon maradok a gácsi posztótól az Emke- gyujtóig. Mint gyógyszerész, kis forgalmam mellett is a budapesti nagy droguistákkal dolgozom, bár nagy százalékkülömbözettel a javamra a bécsi czégektől mindent olcsóbban szerezhetnénk be. Nem egyszer hallottam ezért ezt a személyemet érintő definicziót: „Vad magyar.“ Elmondhatom, tekintetes szerkesztő uram, hogy gáncsolóimnak van igazuk, mert ilyen életfelfogással a szegény embernek nagyon nehéz embernek lenni, sőt saját szivbeli érzéseimet drága pénzzel kell megfizetnem. Nagy uraink hazafiatlankodnak, szükkeblüsködnek, akkor szegény ember ne szentimentáliskodjék, mert ha minden magyar, minden keresztény ember összetartana, tán lenne boldogulás, de igy soha. o. v. Jellem foltok. Az Elek (Ekstein) Bernát kiadásában megjelent „Egészségügyi Almanach“ sok jellemző dolgot tartalmaz, a zsidókra vonatkozólag. Megtudjuk többek közt belőle, hogy az aradi a szabadkai az újvidéki a miskolczi a szegedi a győri zsidó orvosok . . 55 %-a a komáromi „ „ . . 30 „ a pozsonyi „ „ . . 70 „ nem a budapesti vagy kolozsvári magyar egyetemeken, de a bécsi német egyetemen hallgatta az előadásokat és ott nyert diplomát. Ebből megtanulhatjuk, hogy a zsidó ifjak vagyonosabb része külföldön fizeti a tandijakat, idehaza pedig csak a szegény, tandíjmenteseket képezteti ki, — hogy a zsidó hangoztatott haza- fisága daczára, hacsak teheti, a német tudomány szolgálatában áll és megtanuljuk azt, hogy a zsidó ifjú csak ott érzi jól magát, a hol rosszul bánnak vele, Lueger hazájában. Kár, hogy visszajönnek. * Mert, hogy visszajönnek, bizonyítja az Almanach. A nyolcz városban említett 71, Bécsben végzett zsidó orvos, közül mint megyei, városi, kórházi főorvos 16, mint városi, járási, vasúti és kórházi orvos 23 eszi az állam kenyerét. Ha már zsidónak juttatják ezeket az állásokat, legalább olyanok kapnák, a kik magyar nyelven hallgatták az előadásokat. * A törvényhatóságok, városok és vármegyék eddigelé tartózkodtak fő orvosnak zsidót választani de mégis van már ilyen összesen 20. A községi és körorvosoknak, vasúti orvosoknak 80 °/o-a zsidó. Váljon nem ebben rejlik hazánkban az aránytalanul nagy halandóság? Kevesebb zsidó orvost és több tudást! * Brudermann Samut nagyon bánthatta, hogy Hamburgban nem ismerik Bánfit, azért nevét Bánfira magyarosittatta. Most már ismerik Hamburgban a Bánfi nevet, öt évig ette viselője a Hanza város kenyerét és élvezte lakását. így ismertetik meg külföldön a mi zsidóink a magyarságot. * A Bánfi választások alatt, egy székely kerületben, egy zsidót kellett megválasztatni, akinek arczárói nagyon leritt faji jellege és lábain ma is észlelhető volt, hogy ősei nagy fáradsággal jutottak át a vörös tenger fövenyén. A kortesek megígérték, hogy megválasztatják, de kikötötték, hogy a jelölt ne mutassa magát a választók előtt. A zsidó képviselő lett. Idő múltán a kerületből, valami ügyes-bajos dologban feljött a székely a fővárosba és feltette magában, hogy a követjük protekczióját kikéri. Elment a házához, ahol bejelentés után be- bocsáttatást is nyert. Mikor már szemben állott képviselőjével, nagyot nézett, de mégis elmondta neki, mi járatban van. A képviselő végig hallgatta, midőn azonban a székely ügyének támogatására kérte, azt mondotta: „Én nem láttam kendet a választóim között pedig én csak olyanokért teszek, akiket a választásnál láttam“. Öt év múlva már úgy választották meg a zsidót képviselőnek, hogy az előzőleg a kerületet bejárta és minden szavazóval parolázott. A már egy alkalommal fenn járt székely, ismét bajos ügyében, újból felkereste képviselőjét, mondván: „Na nagyságos uram, most már ismer, hát tegyen értem valamit.“ Ekkor pedig a zsidó képviselő ekként válaszolt: > orvosok 40 %-a 50 „ 70 „ 50 „ 52 „ „Olyan emberért, akit nem ismerünk, nem tehetünk semmit, ezt mondtam a múltkor. Most pedig azt mondom, hogy kendtek azért választottak meg, mert ismertek, nem pedig, hogy én ügyes-bajos dolgukban eljárjak.“ Ez is tanulságos! Baksay Sándor. A dunamelléki reformátos egyház püspökén^ Baksay Sándort a kitűnő szónokot s az élő legmagyarabb irót választotta. Baksay Sándor daczára, hogy iró és pedig szorgalmas iró, lelkészi hivatását nem hanyagolta el. Hithü, felvilágosodott és türelmes. Nem vaskalapos, pápista gyűlölő, de jó keresztény, ki a keresztény felekezetek békéjét nem zavarja. A magáét nem hagyja, de tiszteli mások jogát. Néhai boldogult Török Pál nyomain fog haladni a főpásztorkodásban. Üdvözöljük őt uj méltóságában és kérjük a zsidók ellen is védje híveit s őrizze őket, hogy a zsidó szogaságból felszabaduljanak. Legyen elöljárója a szövetkezeti ügynek is. Egy éj nápolybán. „Nápolyi meglátni és — meghalni!“ Ezt tanítja a régi közmondás. „Nápolyt éjjel meglátni és örök ifjúságban, dalolva, tánczolva, végnélküli örömmámorban élni!!!“ — ezt tanítjuk mi! Ilyen Nápoly nappal! De mi éjjel mutatjuk be. Ezt a Nápolyt mutatja be a „Budai Dalárda“ az ő kedves közönségének 1904. évi február 6-án a Budai Vigadó pazarul díszített összes helyiségeiben. Óly hölgyek és urak, kik jelmez nélkül jelennek meg, a bejáratnál valódi nápolyi fejdiszt vagy föveget vásárolhatnak maguknak, mert enélkül ki lesznek téve az olasz brigantik inzultusainak. A belépőjegy ára személyenkint négy (4) korona. Működő tagok belépődíjat nem fizetnek, hanem tagsági igazolójegyüket mutatják fel a belépésnél. Egy családtagjuk részére 1 drb kedvezményes jegyet vásárolhatnak 2 koronáért. Pártoló tagjaink két darab kedvezményes jegyet vehetnek, darabját 2 koronáért. Ezen felül minden jegy 4 korona. jegyek, csakis a borítékkal ellátott meghívó előmutatása mellett, 1904. február hó 1-től (hétfőtől) kezdve minden délután 6—8 óráig válthatók a rendezőség irodájában : II., Fő-utcza 30. I. em., ahol az érdeklődőknek szívesen szolgálunk felvilágosítással és útbaigazítással. Kelt Budapesten, 1904. január hó 15. A „Budai Dalárda“ igazgató-választmánya és vigalmi bizottsága. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: J U RISZTO VSZKY ÖDÖN. Nyilttér.* * ~ Elsőrangú kénes hévvizii gyógyCsaszartürao fürdő Páratlan gőzfürdővel, legmo........... dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürRl ldanP^ÍPíl dőkkel, 200 kényelmes lakószobával. ■uuuapüptüil. ^ legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.
