Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-01-00 / 5. szám

5. szám.

Kimutatás a fő- és székvárosi „Községi Szeretetház“ karácsonyfájára történt adakozásokról.

A fő- és székvárosi „Községi Szeretetház“ növendékei részére — az 1900. évi deczember hó 24-én — felállított karácsonyfára a következő nemesszivü emberbarátok adakoztak:

A fő- és székváros Tek. Tanácsa 100 koronát. Az Egyesült főv. takpt. budai osztálya 50 koronát. Az „Auer“ gáz izzófény részv. társ. Vaszary Kolos bib. hgprimás, „Adria“ biztosítótársaság. 20—20 koronát; — Detsi Albert, Walla József, Litschauer Rezső, Jalics H. Ferencz és Társa, Dr. Darányi Ignácz földm. miniszter, Edeskuthy Jenő, Mauthner Ödön, Rock István, Budai légszesz gyár részv. társ., Klein H. János, Özv. Stangl Jánosné, Özv. Saxlehner Andrásné, Schiller György, Laisch Ede és Ottilia, Pesti hazai első takpt., Magyar bortermelők szöv., Decken és Homolka, Léderer Ernő, Löwenstein Antal, Br. Fejérváry Géza honv. miniszter és Gromon Dezső, 10—10 koronát; — Toldy- Ferencz-utczai elemi isk. tantestülete 9 koronát, Strobentz Testvérek és Vogel Gyula 6—6 koronát; — Danubius gépgyár részv. társ., Dr. Bäcker József, Pick és Winterstein, Gilly József, Szilassy Aladár, Winkle Nándor, Bohár József, Lentz Testvérek 5—5 koronát; — Hochauser Ferencz, Willinger Ferencz, Dömötör Gedeon, Adler Lajos, Scheich Károly, Lindmayer Ferencz, Mandl Fülöp és Társa 4—4 koronát; — Lehrer Teréz, Bauer József 3 — 3 koronát; — Meloccó Péter, Freyberger Pál, Hanskarl J. 2—2 koronát; — Schmikl Frigyes és B. J. 1 — 1 koronát.

Atheneum 15 drb. könyvet, Franklin társulat 50 drb. könyvet, Deutsch Zsigmond 10 drb. könyvet, Kunossy Vimos 1 drb. könyvet, Eisler Mór 10 drb. könyvet, Singer és Wolff- ner 6 drb. könyvet, Kókay Lajos 32 drb. könyvet, Szt. István társulat 41 drb. könyvet, Lam- pel Róbert 34 drb. könyvet, Toldy Lajos 10 drb. könyvet, Rigler József Edé írószerek, rajztömb és képes-könyveket, Schuler József iró- és rajzszereket, Vincze és Bartók 1000 levélpapírt, Seefeiner L. J. 3 csomag írószert, Nezsi- deri papírgyár 1 csomag papirt, Magyar Czukor ipar egy láda czukrot, Beck Lipót és fia 10 kg. diót, Kunz és Mössmer egy csomag ruhát, Schottola Ernő 6 pár tornaczipőt, Gröber Lajos 10 drb kis kosarat, Katona Mihály 4 drb. kitömött madarat, Geitner és Rausch 1 pár korcsolyát és konyha edényt, Makkó Mihály 2 drb. lombfürészt, Beliczay Béla 1 doboz és 1 csomag mézeskalácsot, Topics József és fia 10 kg. maccaronit és 5 kg. tarhonyát, Kresselbauer Béla többféle gyümölcsöt, Freudinger Mózes és fiai 10 üveg bort, Steinschneider Jakab 24 drb. jegyzőkönyvet és 2 drb. szappant, Kossuch János 42 drb. edényt, Huzella N. 6 pár tornaczipőt, Vicktoria gőzmalom részv. társ. 85 kg. lisztet, Haggenmacher Henrich 50 kg. lisztet.

Fogadják e kegyes adakozók adományaikért, melyekkel az árvák könnyeit öröm könnyekké változtatták, az árvák nevében az igazgatóság- forró köszönetét.

Szőts András igazgató.

Műkedvelői színi előadás Ó-budán.

A „III. kerületi nép- és iskolai könyvtár“ javára buzgó elnökének, Szende Antal iskola- igazgatónak kezdeményezésére a kerület intelligens ifjúságából alakult rendező bizottság úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült műkedvelői színi előadást rendezett f. évi január hó 20-án a korház-utczai elemi népiskola tornatermében. A derék műkedvelők Gabányi Árpádnak a Nemzeti Színházban nagy sikerrel szinrekerült 3 felvonásos vigjátékát, az „Apósok“-at adták elő. Annyira egybevágóan játszottak, az össz- játék oly kitűnő volt, a minőt a jó óbudaiak a Kisfaludy-Szinházban hivatásos színészektől sem sokat láttak. A szereposztás a következő volt: Bogy ai Farkas, Benedek Zsolt; fiai: Pali, Tischler Emil, Farkas, Hrivnyák János ; Feloinczy Eduárd, Pösztingér Nándor; Leányai: Laura, Szende Vilma; Margit, Szende Margit; Juliska, Petersen

Selma; Záb Feri, Bozó József; dr. Gáti Elek, Zinczenpolcz János; súgó : Turcsek Nándor. Mondanunk is fölösleges, hogy az est sikerének oroszlánrésze a rendezőé, Nádassy József-é a ki a sikerből Ítélve valóban derék, de fáradságos munkát végzett. — Előadás után a szereplők és hozzátartozóik társas vacsorára, majd tánczhoz gyűltek össze. Mint értesülünk február elején az előadást közkívánatra megismétlik.

_____________BUDA ÉS VIDÉKE

„E

lső budai búr asztaltársaság.“

Ezen a czimen a folyó évi január első felében Zimmerman Fülöp vendéglői helyiségében (I., Alagut-u. 1. sz. a.) a szegény gyermekek felruházására egy asztaltársaság alakult, melynek tagjai iparosok, kereskedők, vendéglősök és hivatalnokokból áll, ezek minden csütörtökön (mint összejöveteli napon) este 8 órakor az asztal- társaság helyiségében megjelennek s különböző kedélyes szórakozásoknak részesei.

A tagsági dij havi 40 fillér, az összejöveteli } napon való meg nem jelenés 6 fillér birsággal jár.

Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy tagjainak száma, alig az eszme megpendittetett,

! 2 hét alat már is több mint 50-re szaporodott, mert mig egyrészről tekintve a czélt, melyért az : asztaltársaság megalakult, másrészt Zimmerman vendéglős minden rendelkezésére álló eszközökkel oda törekszik, hogy a megjelent tagok minél kellemesebben töltsék az összejöveteli estéket.

Az asztaltársaság házszabályai a jelzett helyiségben mindenkor betekinthetők.

Uj könyvészeti munka.

A magyar könyvkereskedők egyesülete még a múlt év tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásában már korábban megjelent 1860—1875. és 1876—1885. „Magyar könyvészet“ folytatásaként az 1886—1900. években megjelent magyar könyvek kimutatását, és a munka szerkesztésével Petrik Gézát bízta meg, akinek régebbi könyvészeti művei már évek óta közkézen forognak. Az egyesületnek ezt a határozatát nem lehet eléggé méltányolni, mert jól tudjuk, hogy nálunk az ilyen munkának még sokkal kisebb a vevőköre, semhogy magánkiadó vállalkoznék a nyereséget nem ígérő könyv kiadására. E mellett nagy fontosságú az egyesületnek ez a vállalkozása azért, mert mint egyleti kiadvány, hivatalos jellegű lesz és mint ilyen, minden tekintetben megbízható. Petrik most fölkéri az összes magyar írókat, különösen pedig azokat, akik munkáikat saját költségükön adták ki, hogy szíveskedjenek vele (Budapest,

11., Zárda-utcza 59.) az 1886—1900. években megjelent műveiknek pontos czimét — jelezve a terjedelmet (oldalszám), évszámot, megjelenési helyet és nyomdát, valamint a könyv bolti árát- az ügy fontossága érdekében mentül előbb közölni, hogy igy az esetleges hiányokat még pótolhassa. A munka még ez év folyamán sajtó alá kerül.

Az I. kerületi Népkonyha.

Az I. kerületi Népkonyhára, Zimermann Fülöp vendéglőjében adakoztak:

Zimerman Fülöp 1 kor. Vadász József 20., Schwarcz József 10., Melegh József 20., Bacsay Károly 20., Varjai Pál 40., Pap Vilmos 20., 1 budapesti hölgy 30 fill. J. E. 1 kor. Szilasy fővigyázó 50., Jókai fővigyázó 40., Zsoldos Nándor 40., Kudelka József 20., Aszwald Anna 10., Bogács Józsi 10., Bogács Rózsi 20., Kovasi Ferencz 20., Károly Márton 40., Zwikler Sándor

50., Bárány Lajosné 40., Gebhardt István 40., Káraji István 20., Szálasy Anna 20., Womasztó Ferencz 20 fill. Sz. E. 1 korona. Siminszky Károly 20., Alfa 20., Ulbreszt Sámuel 20., N. N.

20., N. B. 20., Loravay Gyula 10., Keller Dániel

20., Amegar 20 kr. Összesen 10 korona 50 fillér.

A rabszolga kereskedés és a zsidók.

A rabszolga-kereskedés a középkorban leginkább a zsidók kezében volt. Az Atlanti-oeze- ántól kezdve egész belső Ázsiáig ők voltak a rabszolga-kereskedők. A zsidók azonban nem elégedtek meg azzal, hogy a keresztény és pogány rabszolgákon nyerészkedtek, hanem a saját környezetökben élő rabszolgákat, ha lehelett, saját vallásukra terelték át. Érthető tehát a középkor keresztény világnézete, a mely nem tűrhette el, hogy zsidó vagy szerecsen keresztény rabszolgával kereskedjék, vagy pedig ezt magánál tartsa. A szabolcsi zsinat határozata szerint, ha a zsidó keresztény rabszolgát tart magánál szolgálatban, elveszik tőle és szabaddá teszik ; a ki pedig eladta volt, attól az árát veszik el és a püspöknek adják. Kálmán király törvénye részletesebb: Zsidó keresztény rabszolgát nem vehet, el nem adhat, és magánál szolgálatban nem tarthat. A kinek pedig van, s a megszabott határidőig nem ad túl rajta, elveszti. Kálmán ezt a törvényt megismétli s bármely nyelvű és nemzetiségű rabszolgára kiterjeszti, a határidő megjelölése nélkül. Ugyancsak ő írja elő, hogy a mely zsidónak mezei gazdasága van, azt pogány rabszolgákkal müveltesse.

Nagyon szaporodott a rabszolgák száma a XIII. század elején, midőn a szerecsenek — a törvény és közfelfogás ellenére — keresztény rabszolgákat vásároltak s a szegény keresztényeket úgy agyongyötörték, hogy ezek még fiaikat és leányaikat is eladják vala nekik. A beregi egyezmény kimondja, hogy zsidó és szerecsen keresztény rabszolgát nem vehet és nem tarthat. A melyik szerecsen ezen tulteszi magát, birtokát veszti és örökre keresztény ember rabszolgája lesz. Bármennyire kardoskodott is azonban a törvény, a zsidók és szerecsenek nem hagytak fel mesterségökkel. Bizonyára ők voltak azon rabszolga-kereskedők, a kikkel 1288-ban Esztergomban találkozunk, midőn a rabszolgák és rabszolgálók után vámot, vagyis helypénzt fizetnek.

3. oldal.

Önkénytes mentő-egyesület.

Glndovátz Károly mentő tagtárs orvosszigorlót az igazgató az önszántából távozó Gonda Samu helyébe őrsvezetővé nevezte ki.

A tudomány-egyetem orvoskari dékánjához megkeresést intézett az igazgató az iránt, hogy jó viseletű, vagyontalan és szorgalmas orvosnövendékeket ajánljon a benlakók sorában megüresedett helyekre.

A budai fiókintézet javára Budai Mentő Bál czimen tervezett tánczvigalom rendezőbizottságának a főváros t. tanácsához intézett abbeli folyamodását, hogy a dunajobbparti Vigadó helyiségét díjmentesen engedje át, pártoló záradékkal láttuk el.

Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltósága az erdészeti személyzet számára megtartott mentő-tanfolyam sikerére való tekintettel 400 korona utalványozása mellett alapitó tagul vétette föl az erdészeti osztályt és ezt az állomási márványtáblán megörökitettük.

A pótépitkezésekből kifolyólag fölmerült tulkiadásokat, munkadijakat a főváros t. tanácsa jóváhagyta.

Zückler Adolf özvegye úrnő 500 koronát ajándékozott az egyesületnek.

Hódmezővásárhelyt Virosztek Győző dr. ur ellenőrző orvos tartott igen látogatott mentőtanfolyamot és ezzel a nyolczadikkal befejeztük a folyó évre a gyári és ipari alkalmazottak számára tervezett tanfolyamokat.

A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata.

Irta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. 8-rét, 24 lap. A tudós szerző szerint, ki, mint általánosan ismeretes, világhírű csillagász s a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója, hogy a napon észlelt nagyszerű tüneményeket meg- itélhelhessük, mindenekelőtt az ottani nyomási viszonyokat kell tekintetbe venni.