Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-12-00 / 34. szám
Budapest, 1901. X. évfolyam 34. sz. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetéseket felveszünk: Budapest. I.. Krisztina-körut 111., I. ajtó. Keresztény Magyarország. A ki kétségbevonja, hqgv Magyar- ország keresztény állam, az vagy tudatlan, vagy rosszakaratú. A ki azt akarja, hogy Magyarország ne legyen keresztény állam, a ki a keresztény szellemet gyengiti, támadja, aláaknázza, az főben járó bűnt követ el. Ha figyelmesen vizsgálódunk, megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy Ma- íJjvarországon a zsidók háborút folv- tatnak a kereszténység ellen és Dávid csillagát akarják a kérészi lielgére tűzni. Már Lnlher Márton figyelmeztette a világot, hogy a zsidóktól óvakodjék, mert őket szintoly kevéssé lehel megtéríteni, mint az ördögöket. A fekete visszaesésre, sötét pápista uralomra, ultramontánságra, klerikáliz- musra szoktak hivatkozni és felekezetek ellen való izgatást látnak és keresnek abban, ha valaki őszintén szól a zsidó kérdésről. x\z ilyen hamis hangon beszélőket utaljuk a protestáns Luther Márton szavaira: „A zsidók, kik magukat orvosoknak adják ki, a keresztényeket életüktől és vagyonuktól megfosztják; mert Istennek szolgálatot vélnek tenni azzal, ka titokban a keresztéiig eket megölik. “ „Még mai napság se tudjuk, micsoda ördög hozta őket ide az országba; mi nem hoztuk őket ide Jeruzsálemből. Még most sem tartja őket senki viszsza, nyitva áll előttük az országéit, menjenek a maguk országába; Mi szivesen adunk nekik még ajándékot is, csakhogy a nyakunkról elmenjenek; mert ők nekünk egy nagy teker, mintegy országos csapás, pestis és csupa szerencsétlenség.» A zsidókérdés megoldására nézve Luther a következőket hozza javaslatba : „Először zsinagógájukat vagy iskolájukat fel kell gyújtani, (dass man ihrer Synagoge oder Schule mit Feuer anstecke), és a mi nem akar elégni, főiddel be kell temetni, (und was nicht verbrennen will, mit Erden überheuffe und beschütte), hogy soha többé ne lásson ember azokból egy követ vagy salakot. Karácsony hava (deczember) vasárnap. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám l korona. = SZERKESZTOSEG: — - Budapest, I., Krisztina-körut III., I. ajtó. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Másodszor házaikat is szintoly módon el kell rombolni és pusztítani (Zum andern, dass man auch ihre Häuser dergleichen zerbreche und zerstöre); mert ugyanazokat a dolgokat űzik ezekben is, mint iskoláikban. Harmadszor, el kell tőlük venni minden imakönyvüket és talmudjokat, a melyekben olyan istentelenségek, hazugságok, átkok és szidalmak taníttatnak. Negyedszer, rabinusaiknak halál- büntetés terhe alatt meg kell tiltani, hogy..ezentúl taníthassanak. Ötödször, meg kell tiltani a zsi- dóknak, hogy szerte csatangoljanak, mert nekik a falukon semmi keresetük, mivel ők se nem urak, se nem földművesek stb. Hatodszor, meg kell tiltani nekik az uzsoráskodást, s el kell venni tőlük minden készpénzükét, arany és ezüst drágaságaikat, s mindezeket őrizet alatt kell tartani. Hetedszer, a fiatal, erős zsidók és zsidóasszonyok kezébe csépet, fejszét. ásót, kapát, rokkát és orsót kell adni és arczuk verejtékében kell velük kenyerüket megkerestetni. S végül: kJ velük! (Weg mit ihnen!)“ Luther Márton nem volt reaktio- nárius, de reformátor, ki a kálvinisták és lutheránusok hitéletében ma is tekintély, tehát a zsidóval czimboráló protestáns magyarok Luther Márton elveihez lettek hű télének. Luther Márton javaslatai köz- törvényekbe és az államjogba ütköznek, tehát meg nem valósíthatók, de mindenesetre ezek az igék a zsidó faj veszedelmességét hangsúlyozzák, s az összes keresztény leiekezeteket arra ösztönözhetik, hogy összetartásukkal szilárdítsák meg a keresztény Ma gy a rors zágot. A Luther-féle középkori és erőszakos fegyverek nélkül is czélt érhetünk, békés és komoly munkával. Legyünk jó keresztények, jó magyarok, ne csak a külsőségekben, de bensőnkben is. Kövessük Jézus Krisztus evangéliumát, szívvel, lélekkel. Mi keresztények szolgáljuk bár Jézus Krisztust akármelyik csapatában, ne felt tsük el, hogy katkolikusok és protestánsok, mindnyájan az ő zászlaja alá esküdtünk. Egyházi férfiúink vitázhatnak a felett, hogy melyik keresztény vallás jobb és tökéletesebb, a keresztény társadalomnak felekezeti békére van szüksége. Mi keresztények a Jézus Krisztusban mindnyájan egyek vagyunk és ha a zsidók ellen védekezünk, ez nem felekezeti izgatás, mert ők velünk sem egy felekezetet sem egy fajt nem képeznek. Megmondotta ezt a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István, ki anyagi veszedelmünket megjósolta és megjósolta a zsidók elhatalmaskodását is. A zsidók előtt nyitva van az üt, hódoljanak meg, ha tudnak a kereszténységnek, vagy vonuljanak ki a keresztény államokból és különösen ne szítsanak felekezeti harezokat a keresztény Ma g y a r or s z á gb a n. A Buda és Vidéke az egyetlen magyar lap, mely őszintén és bátran markol be a zsidó kérdésbe. Nem kihívóan, hajszát nem keresve, komolyan békés eszközökkel folytatja a küzdelmet, mely diadalmasan fog végződni, ha a keresztény Magyarország össze tart. A Buda és Vidéke Budán jelenik meg, ott a hol a keresztény Magyar- ország keresztény ereklyéi és keresztény emlékei vannak. Budáról hallatja intő szózatát a keresztényekért, minden keresztényeknek. A Buda és Vidéke Buda emelkedéséért, fejlődéséért, rendezéséért és haladásáért, magyarosodásáért mindent elkövet. Buda a magyar apostoli király trónjának helye, az ország szive, az ország figyelmére méltó. Természeti kincsei, a tündér vidék arra jelölik, hogy egy szép városrész legyen méltó a trón fényéhez. Buda van arra hivatva, hogy a szellem városa legyen, tehát központja a magyar keresztény tudománynak, irodalomnak, művészetnek. Buda van arra hivatva, hogy központja legyen a keresztény szellemnek. Mi harczoltunk és harczolunk Budáért, melynek szépségét elismeri az egész világ és nem ismeri még sem az egész Magyar- ország. Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar szelleme!
