Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-02-00 / 7. szám

7. szám. BUDA ES VIDÉKÉ p U 1 *3 0 3. NI Tisztelettel képiük azokat, kik elő^ ■ fizetésekkel hátralékban vannek szíves­kedjenek mielőbb beküldeni. Különösen kérjük azokat, kik a Magyar kiadást már négy éve megtartják, hogy köte- lezettségöknek eleget tegyenek. Haláleset. Dr. Csapó Lórántot, a pomázi járás fő­szolgabíróját súlyos családi gyász érte, ugyanis édes anyja, özvegy Földváry Jáuosné sz. Sza- lachy Róza folyó évi február hó 8-án hosszas szenvedés után Pomázon elhunyt. A megboldo­gult első férje Csapó Pál 1848/9- iki honvéd ez­redes, később a pestvidéki törvényszék elnöke; második férje Földváry János, Földváry Gábor pestmegyei alispánnak, a hires „egy alispán“- nak lia volt. A temetés óriási részvét mellett folyó hó 10-én Pomázon folyt le. A gyászháznál az el­hunytat Kovács Géza duna-bogdányi, a sírnál pedig S. Kovács Dániel pomázi ev. ref. lelkész búcsúztatta el. Kovács Géza lelkész emelkedett hangú, szép beszéde az összes jelenvoltakra nagy hatást tett. A temetésen a rokonság, a környék és járás összes intelligentiája és a po­mázi iparos és földmives temetkezési egyletek testületileg jelen voltak. A családnak részint táviratban, részint le­vélben részvétüket nyilvánították : Benrczky Ferencz főispán és neje B. Bajza Lenke, König Károly kabinet irodai főnök és neje, Bogdánovits Lucián gör. kel. püspök, Vörös­marty Béla és Gulner Gyula államtitkárok, Görgey Arthur tábornok, Gróf Teleki Tibor, Be- niczky Lajos alispán, Darányi Béla, Kozma Zsom­bor kúriai biró, Hajós József cs. és kir. kama­rás, Gózony János tábornok, Gróf Benyovszky Sándor, Szűry Dénes, Szivák Imre, Földváry Miklós, Földváry József, Vancsó Gyula, Szitá­nyi Ödön, Baross Pál, Baross Károly, Tóth Jó­zsef, Fazekas Ágoston, Szilágyi Lajos, Desseőffy Emil, Ivánka Pál, Dumitsa Jenő, Jankovich Mik- lósné, Mocsáry Béláné, Konkoly Elekné, Andrá- sovics Béla, Karnis János, Bárczy László, Görgey István, Orosdy Fülöp, Milkovics Zsig- mondné, Milkovics Imre, Andreánszky Antal, Végh Béla, Schaffer Antal, Lagler Gyula, Stein- bach Ervin, Mares Mór, Takách Mihály, Luppa Péter, Martin Sándor, dr. Takách Gyula, Tre- gele Jakab, Kontra Kálmán, Slachta Adolf, Dal- mady Győző, Szabó Antal, Bajza Kálmán, Ádám György, Szebeny Vidor, Muraközy Árpád és még számosán. Széchenyi hídja. A legnagyobb magyar — gróf Széchenyi István — nemcsak a hazáért, de a fővárosért is igen sokat tett. Széchenyi terelte az ország és országgyűlés figyelmét Pestre; ő jelentette ki, hogy Pest csinosítása hazafias szent kötelesség. Az ország középpontjává jelelte mindenben, de más pontok túlságos elhanyagolása nélkül. Szá­mos nagy alkotásai között a lánczhid egyik leg­szebb és legnagyobb alkotás. Többször indítvá­nyoztuk már, hogy ezt a hidat nevezzék el hivatalosan Széchenyi István hídjának. Csodáljuk, hogy a székes főváros törvényhatóságában nem találkozik olyan bizottsági tag, ki ezt az indít­ványt megtenné. Fölhívjuk a közönséget, hogy addig is, míg a hivatalos elnevezés megtörténnék, a lánczhidat önszántából Széchenyi István híd­jának nevezze. A korona hazaszállítása. — Lásd Göőz József: Budapest története. — Koronánk 1790-ik év február 21-én, József császár halálának hírével egy időben érkezék fővárosunk határába. Sokáig fájt nekünk, hogy József önkénye még drága ereklyénktől, a szent koronától is megfosztott bennünket. Bécsbe vitette s ott tartotta álló 6 esztendeig. Halála előtt pár nappal hallgatta meg hosszas esdeklé- seinket s mintegy végrendeletet kijelenti, hogy a magyar koronának Budára hozatalába bele­egyezik. Drága kincsünk február 21-én, d, 'U.V 4 órakor ért fővárosunk falai alá, hol O-Buda," Buda lovas ifjúságán .kívül Pest ".város-, tanácsa, a közelben fekvő vármegyék és kiváltságos terü­letek küldöttsége:'s' óriási fiéptömeg várta. A ki- j rályi palotába harangzúgás és ágyúdörgés között I kisérték be, A fqlébredt nemzett szellemnek, és alkotmányos szabadság érzetének ezer és ezer­féle nyilvánulása közül egy szemtanú leírása nyomán csak egyet akarunk megemlíteni. Midőn Zichy Károly országbíró a palotába szállított korona ládájának kinyitásán fáradozék hasztalan, történetesen németül más kulcsot kért. E szavak hallatára egy magyar úr így vágott beszédébe ! Kegyelmes uram! nem német korona az, nem ! tud németül. Próbálja Excellentiád magyarul s | úgy szóljon hozzá, majd kinyílik! E nem várt kózbeszólásra az ország bírája magyarul beszélt s a láda csakugyan kinyílt. Hangverseny. F. hó 24-én tartotta Somogyi Mór tanár Conservatoriuma Ill-ik növendék-hangversenyét az intézet hangversenytermében. Csakis dicsé­rettel szólhatunk a. minden tehintetben sikerült zene-estélyről, mely a tanárok nagy fáradozásá­ról, a növendékek szorgalmáról és tehetségéről tanúskodott. A 15 pontból álló műsornak min­den egyes száma nagy élvezetet nyújtott a szép szambán megjelent vendégeknek. Különösen ki­tűnt Kayenburg Steffike kisasszony, a ki Műi­det': Staccato-Etude-t és néhány magyar dalt kitünően énekelt. Hangja alaposan iskolázott. Mozdulatai oly kecsesek voltak, hogy minden­kinél tetszést aratott. Örömmel üdvözöljük a fiatal művésznőt és reméljük, hogy gyakrabban fog nekünk élvezetet nyújtani művészetével. — Jól játszotta Zöldé Elza kisasszony Mendels­sohntól a „Szent Iván éji álom“ nyitányát. Nagy tetszést aratott Bocsáry Eugenia k. a. Vörös­marty „Szép Ilonka“ czimü balladájának elsza- valásával. Fischer Károly és Frankel István Beriotnak egy Concert-jét jól adták elő. A kö­zönség minden egyes számnál viharos tapssal adott kifojezést tetszésének. A budai korcsolyázó-egylet f. évi márczius 10-án délelőtt fél 11 órakor a Budai polgári kör társalgó termében (II. kér., Fazekas-tér 5.) rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek tárgyát a Budapesti (budai) tornaegylettel való egyesülés és a tagoknak megküldött alap­szabály-tervezet elfogadása iránti javaslat képezi. A budapesti (budai) tornaegylet f. évi márczius 11-én délután 5 órakor az egyleti tornacsarnokban (I., Attila-utcza 2.) tartja XXVI. rendes évi közgyűlését, melynek tárgyai: a vá­lasztmány évi jelentésének előterjesztése, az 1900. évre vonatkozó pénztári kimutatás és vagyonmérleg, valamint a felügyelő-bizottság jelentésének bemutatása, a jövő évi költségvetés megállapítása, a Budai korcsolyázó Egylettel való egyesülés és a tagoknak megküldött alapszabály­tervezet elfogadása iránti javaslat tárgyalása, elnök, alelnök, 20 választmányi és 5 felügyelő­bizottsági tag választása. Abban az esetben, ha mind a két egyesület közgyűlése az egyesülést kimondotta, folyó évi márczius 11-én délután 7 órakor a budai torna- csarnokban ez egyesült egylet alakuló közgyű­lést tart. Színi előadás. A budai iparossegédek egyesülete, minden erővel és igyekezettel munkálkodik az önképzés­ben. Műkedvelői előadásai szabatosak és sike­rültek. Február hó 17-én és 18-án A Czigányt adták elő ifjú Richter Nándor és Fritz József ügyes rendezése mellett. Az előadás becsületére vált a szereplőknek s megérdemelték a lelkes tapsokat. A szépet a hasznossal kötötték össze s az előadás előtt Hajcs Mihály olvasta fel tanu- ságos és sok tanulmányra valló dolgozatát A Balkán népeit. 3. oldal. v Vetített képék. > . - v. 'líircsányi Dezső tanár a Mayer fiárvah'ázu ban az intézet és Klotild szeretetház növendékei előtt, majd a Fővárosi Szeretetházban mutatott bé vetített képeket. A vetített képek nagy örö­met okoztak. Turcsányi Dezső valódi művészet­tel és tanulságosan tartotta az előadást. Köze­lebb Balázs Gábor síremléke javára fogja eze­ket egy alkalmas helyen bemutatni. El Chinába. Munkás dalárdáid:, mely messze földön hires és aratott babérokat, egy igen sikerült jelmez-estélyt rendezett El Chinába czimen. A jelenvoltak nagyon jól mulattak és nem győz­ték dicsérni az ügyes és fáradhatlan rende­zőséget. Budai kereskedők társasága. A budai kereskedők társasága, melynek élén a derék és polgári erényekben kitűnő, álta­lánosan tisztelt Freyberger Pál áll, kiadta az 1900. évről szóló jelentését. A budai kereskedők társasága híven követi gróf Széchenyi Istvánt, ki azt mondotta, hogy a testületek fő köteles­sége a közügyek ápolása. A tanulságos és lelkiismeretes működésre' valló jelentésből örömmel látjuk, hogy a társa­ság a kereskedelmi miniszter felhívására a tisz­tességtelen verseny kérdésével is foglalkozott, s a törvénynek több módosítását ajánlotta, töb­bek között az 58. §. szakaszánál is és bátran körvonalozta a hirdetést is. Készséggel ismerték el, hogy bármennyire tartalmazzanak is a hirdetések öndicséretet, azoknak jogossága ellen felszólalással élni, vagy azok megtorlása iránt intézkedni helyes nem lenne. „Tisztességtelen eljárás azonban, ha a hirdetésekben foglalt dicséret a versenyáruk ro­vására történik, vagy ha a hirdetés alkalmas arra, hogy a versenyáruk kínálatára szolgáló hirdetések utánzása által a fogyasztókat téve­désbe ejtse. Az első helyen említett visszaélés ellen a tervezet is nyújt védelmet, az utóbbi esetre vo­natkozólag helyén levőnek tartjuk a következő rendelkezés pótlólagos felvételét: Tilos a kereskedelmi forgalomban használt hirdetések olyan utánzása, mely alkalmas arra, hogy az áru eredete iránt a közönséget téve­désbe ejtse. A versenytárs kisebbítése ellen javasolt rendelkezés alkalmas lesz, hogy az ez irányban tapasztalt tisztességtelen eljárásoknak gátat vessen. Kifejtették, hogy: „A kereskedelmi tör­vénynek a czégvalódiság elvét megvalósítani akaró intézkedése ellen gyakori a kiiátszásnak azon neme, hogy a forgalomban előnyösen ismert nevek választatnak az uj üzlet czégeül anélkül, hogy a czégben szereplő név tulajdo­nosa, a kereskedelmi vagy ipari üzlet folytatá­sában aktiv részt venne. Történik ez különösen abban a formában, hogy a társas czég szöve­gében épen az a név szerepel, a mely a közön­ségre a név kedveltsége, vagy hasonló nevű versenytárs jó hírneve folytán előnyös kínálatot van hivatva kelteni.“ Ily eljárás a kereskedelmi tisztességbe ütkö­zik és a versenytárs jogos érdekeit sérti, mert világos a czélzat, hogy ily üzletalapitások nem az iparilag termelt vagy forgalomba hozott áruk minőségével, hanem a használt név varázsával kívánják a versenytárs kárára a közönség hiszé­kenységét kihasználni. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő mindszenti ERDÉLYI GYULA Szerkesztő: Jurisztovszky Ödön Nyilttér.*) PpÓ07QTifÍÍdn Elsőran§u kénes hévvizü gyógyfürdő llOUu/iui 1 lil HU páratlan gőzfürdővel, legmodernebb —i= iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszo- dákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 ké­HlmnPUPn nyelmes lakószobával. A legszolidabb D U. U 0. p Uu l Ölli kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom