Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-03-00 / 10. szám
10. szám. adatni. Ezenkívül minden vasár- és ünnepnapon Budapestről (D. V.) az összes balatontavi fürdő- állomásokra és vissza, külön vonatok fognak 50 százalékos mérsékelt menetdijakkal forgalomba helyeztetni. A magyarországi káptalanok megalakulása és szent Chrodegang regulája. Ira Beließ Reniing dr. Budapest, 1901. 8-rét, 49 lap. Ez érdekes és nagybecsű történelmi tanulmány a Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának kiadásában látott napvilágot. A tudós szerző fölveti benne a kérdést, miként jöttek létre a magyarországi káptalanok 1 Fejtegetése szerint a káptalanok Európaszerte Chrodegang regulája szerint szervezkedtek. Ennek a forrása meg szent Benedek ■ regulája, a mely ennélfogva nemcsak a szerze- j tes, hanem a világi papság jórészének is törvénykönyve lett. Nálunk is már szent István idejében virágoznak a szerzetes életmódot követő kanonokok kolostorai. Szent Gellért kano- nokjai egy házban élnek, együtt éneklik a zsolozsmát s a püspök őket testvéreknek hívja, mint a szerzeteseknél az apát a rendtagokat. A káptalant eleinte konventnek nevezik. Szent László korában a kanonokuknak kolostorukban és a királyi Kúriában la'inul kell beszélniük. A káptalan viszonya a püspökhöz olyan, mint a szerzetes konventeké az apáthoz. Nincs akkor még külön birtoka a püspöknek és a káptalannak, hanem a birtok a püspökségé, az egyházé. Szent István nem alapított a püspökségek mellett még külön káptalanokat is; hanem megalapította a püspökséget s ezt látta el birtokkal. A püspök ezután a székhelyén élő papságot Chrodegang regulája szerint szervezte. így jöttek létre a székeskáptalanok közös életmóddal, ellátásukat a püspökségtől nyervén. Sőt királyaink nem püspöki egyházakat is megadományoztak nagyobb birtokkal. Itt azután nagyobb számú papságot lehetett tartani s létrejött a társaskáptalan vagy a prépostság, mint Székesfehérvárott, Pozsonyban, Aradon és Ó-Budán. A káptalanok csak később alakulnak a püspöktől külön testületté ; a birtokot a püspöktől kapjak. Ekkor a káptalanok szegények; Esztergomban még vacsorára valójuk sincs. Szegénységüknek több oka van: a püspöktől kevés birtokot kapnak; a IV. lateráni zsinat megtiltotta, hogy az egyes káplánok jövedelmét a kanonokok prebendáihoz csatolják; egyes hatalmasok nem egyszer lefoglalják a káptalan birtokát és jövedelmét. A püspök a XII. század végén még a kanonokokkal együtt zsolozsmáz. Osztalékot csak olyan kanonok kap, a ki helyben lakik és a zsolozsmázásra a templomban megjelenik. A dömösí prépostság tagjai 1138-ban még kolostorban laknak, egy hálószobában alusznak s együtt étkeznek. A XIII. század első tizedeiben a káptalanokat már nem találjuk közös életmódban; sőt a székesfehérvári kanonokoknak ekkor már a birtokaik is külön vannak. Csázmán már a káptalan alapításakor (1232) nein közös asztalnál étkezik. Szent Gellért ka- nonokjai talárban járták. A kóruson karinget, künn meg nagy kerek gallért öltöttek magukra. Lábbelijük a saru. A káptalanok szegénysége okozta, hogy a kanonokok létszámát megszabták. így Székesfehérvárott 1134 óta negyven kanonok lehetett, a kik között tizenhét misés- pap. A káptalanok szegény sorsán a királyok, püspökök és világiak adományokkal segítettek ; uj káptalanok alapításánál meg vigyáznak rá, hogy helyzetüket anyagi és jogi tekintetben is biztosítsák. Esperesekkel (archidiaconus) - a kiket ma főesperes néven ismerünk — már szent Gellért korában találkozunk. Ezek sokáig künn laktak a falun s itt lelkészkedtek. A házassági kérdések elbírálása az ő joguk; miért is az egyházjogban jártasnak kellett lenniük. Prépost, éneklőkanonok, grammatikus (tanár), őrkanonok, dékán, udvarbiró hivatalokról XII. századi okleveleink beszélnek. Van a kanonokok között ispán (comes) is, meg kiskorú gyermek is. A káptalanok kiváló közjogi szerepe a hiteles helyimüködés volt. Az egyszerű kanonokok a káptalan hivatalos kiadványát nem igen szokták aláírni, hanem csak a prépost, az olvasókanonok, éneklőkanonok, őrkanonok és a dékán. A kanonokokat a püspök szemelte ki. A kanonokok segítségére voltak a prebendások és a karbeli papok. Ezen utóbbiak kerültek ki az oltár- és kápolnaigazgatók. A füzet ára 1 korona 20 fillér. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatalában : Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám. Közgyűlés. A Danubitis-Schoenichen-Hartmann egyesült hajó- és gépgyár részvény-társaság Berzeviczy Albert dr. elnöklésével márczius 24-én tartotta közgyűlését. Az igazgatósági jelentés szerint a hajómegrendelésekben évek óta tapasztalt pangás javulására a kilátások nem kedvezők, miért is az igazgatóság javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy ez üzletág beruházását a részvénytőkének 25 százalékkal való leszálliása által egyszerre törleszti. A zárószámadás 239.149 korona 18 fillér brutónyereséggel zárul, melyből 202.37(5 kurona 50 fillér a beruházások értékcsökcentésére, 2000 korona a tartalékalap gyarapítására fordit- tatott, a maradvány pedig uj számlára vitetett át. Igazgatósági tagokul újból megválasztattak: Albert v. b. t. t., Tolnay Lajos, ministeri tanácsos, Baumgarten Henrik, Egyedi Lajos, Epperlcin Oszkár, Freiszleder Nándor, Freudenberg Rafael, Posch Gyula, Rosenberg Gyula, Dr. Schuler Imre, Szüts Béla, Ullmann Adolf, Walkó Lajos és YVeisz Manfréd. A felügyelő bizottságba: Mérő János, Auer Mór, Heltai Ferencz, Konyi Manó, Neumann Ödön és ifjú Pékár Imre dr. _____ BUDA ÉS VIDÉKE____________ Tö rténetek. Ó-Budán meggyilkolva találtak egy tizennégy esztendős fiút. Miért ölték meg még nem tudják, xá rendőri nyomozás folyik. A felvilágosodás századában fel sem merik tételezni, hogy talán valami babona áldozata lehetne a szegény gyermek? Ilyenkor husvét tájban évszázadok óta és ma is sajátságos módon tűnnek el keresztény gyermek fliuk és leányok, de a babona nyomát kutatni nem szabad. Az eltüntetést is megkísérlik példa rá a krisztinavárosi rejtélyes eset. Egy alkotás utczában lakó kis leányt kapott fel nem rég egy köpönyeges alak és száját bedugva a leányt köpenye alá dugva rohant vele. Az el- rejést ügyesen észrevétlenül végezte a’ „vörös szalúllos bácsi“ s meglehetős messzire vitte mikor valaki a köpeny alatt folyó mozgolódást észrevette s kiragadta a leánykát, mire az a „vörös szakállas bácsi“ elmenekült. Úgy tudjuk a kis leányt a rendőrség kihallgatta. E sorok Írója közvetlenül egy félóra múlva beszélt a kis leánynyal többek jelenlétében, kiknek azonnal Solymosy Eszter jutott az eszükbe. Uj várkapitány. A budai vár kapitányának Ő felsége Galle Antalt nevezte ki. Galle Antal eddig is udvari szolgálatban volt. Sok időt töltött Gödöllőn, mint udvari ellenőr és mindenki tiszteletét és becsületét vívta ki. Pontos, rendszerető tisztviselő, müveit derék ember és jó hazafi. Szívből üdvözöljük kinevezése alkalmával. Körút a Vérmező mellett. A Vérmező nyugati oldalán :— a déli vasút felé —- a Mikó-utczától egész a Maros-utczáig hatalmas 37 méter széles körút épül. Az uj ut a Krisztina-körut középső szakasza lesz. Egy része a beboltozott Ördögárok fölött vonul el, egy részét pedig a Vérmezőből hasítják ki. Az uj körúton széles sétautakat készítenek fasorral szegélyezve. Az ut rendezését a közmunkatanács és a főváros végzik 300.000 korona költséggel. Temető-válság. Az ó-budai temető egy idő óta nagy gondot ad a kerületnek. A tamető a Táborhegyen van, amelyről a vízmosástól meglazult talaj erősen csuszamlik. A talaj-csuszamlást eleinte nem vették komolyan, óvó intézkedésre nem gondoltak. Most azonban olyan repedések támadtak, hogy a sírboltok egy részét ki kellett üríteni. A jövő héten pedig a mérnöki hivatal a talajt megfuratja s annak eredményétől állapítja meg, hogy a temetőt az elcsuszamlástól hogyan mentse meg. Az Urlovasok Szövetkezete. Az Urlovasok Szövetkezete tavaszi mee- tingjét Alagon márczius 31., április 2., 4., 7., 8., 11. és 14. napjain, Pozsonyban május 2 és 3 napjain, első nyári meetingjét Alagon június (3., 8. és 9. napjain, a másodikat julius 4., (5. és 7. napjain. .Siófokon julius 12. és 14. napjain, Alagon a szeptemberi meetinget szeptember 8., 10., 12., 14. és 15., a novemberi meetinget november 3. és 5. napjain tartja meg. A meetingre szóló belépőjegyek láthatólag vise- lendők. Méhészek figyelmébe. A Székelyföld Gyergyó nevű vidékén a napokban egy értékes, Méhészkönyv czimü mü jelenik meg Józsa Sándor ismert jeles méhész tollából. Szerző hosszas kisérletezés utján fényesen bebizonyította, hogy a méhészkedés nemcsak hazánk enyhe égalju vidékein nyereséges, de a felvidék zord bérczei között is kitűnő, eddig nem is remélt szép sikert biztosit e kedves foglalkozás — ha a megfelelő szakismeret nem hiányzik. E fontos tapasztalatait állította össze szerző könyv alakjában. Addig is, míg alkalmunk leend e praktikus könyvvel bővebben foglalkozni, örömmel ajánljuk a méhészeknek megrendelésre. Megrendeléseket elfoganak a kiadók : Létz János és Társa Gyergyó-Szent-Miklóson (Csikmegye) A könyv ára 1 korona 60 fillér (80 krajczár). Hirdetmény. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye közigazg atás bizottsága részéről közhírré tétetik, hogy a Budapest—esztergomi törvényhatósági közút dunabogdányi szakasza mellett létesítendő párhuzamos utak czéljaira szükséges ingatlanok kisajátítási tervei Dunabogdány községházánál közszemlére kitétettek s a tárgyalás határnapja ugyanott 1901. évi április hó 27-ének d. e. 10 és fél órájára kitüzetett, mely alkalommal a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg fog határozni, ha a tárgyalásra a kisajátítást szenvedő birtokosok közül egy sem jelennék meg s hogy a megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Kelt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közig, bizottságának Budapesten, 1901. márczius hó 14-én tartott ülésén. Beniczky, főispán, mint elnök. 3. oldal. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő mindszenti ERDÉLYI GYULA szerkesztő: JurisztovszKy Ödön.
