Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-02-00 / 6. szám
Vezesse tetteinlcet Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme! Budapest, 1901. X. évfolyam 6. sz. Bőjt-elő hava (Február) vasárnap. BUDAísVIDEKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre (5 korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona. SZERKESZTŐSEG: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és küzlenlényeket ide kérjük küldeni Egressy Ákos. A halhatatlan Egressy Gábor fia, a valódi művész Egressy Ákos, kit születés és tehetség hivott a színpadra, művészi pályájának negyvenedik évfordulóját ünnepli. Egressy Ákos mint színész, mint ember, mint hazafi mindég becsülettel állta meg helyét. Nem pajtáskodott a hirosztogatókkal, nem hízelkedett, nem kereste senki kegyét. A színészi pályán is mindvégig megmaradt magyar nemesnek, ki kötelességét teljesiti és ennek jutalmát lelkiismeretének megelégedettségében látja. A bírálók, színházi tudósítók nem méltányolták eléggé, pedig megérdemelte volna, mert minden szerepében művész volt s mindég meglátszott, hogy átérzi és érti szerepét. Müveit modorában cs b-cnsc jcbcn. Igazi jó ember, a ki lelkét, kenyerét megosztotta barátaival sokszor a maga súlyos kárára. Negyvenkét év után ezt az érdemes és kitűnő művészt ki lehetne nevezni a Nemzeti szinház örökös tiszteletbeli tagjának és tanárnak az Országos szülészeti iskolában. Ajánljuk a kormány figyelmébe. Életrajzi adatait itt adjuk: Egressy Ákos színészi pályáját már a budapesti nemzeti szinház megnyitásának első éveiben — 1838—1842 — kezdette, mely időben gyermek-szerepekre használták fel, mint: „Norma (Schodelné) gyermeke'1, „Coriolan (Egressy Gábor) fia“, stb. sőt a nemzeti szinház akkori táncz- mestere, — a Kolozsánszky vezetése alatt állott s szinészgyermekekből alakított tánczkarral is közreműködött: az „angyalok“, „gnomok“, „szerecsenfiuk“ stb. csoportos tánczaiban, melyek az előadások egy-egy külön részletét képezték. E gyermek-tánczkart, a színész-szülőknek, mint a nemzeti szinház tagjainak ön- kénytes felajánlására szervezték, ez által is segítségére akarván lenni az Intézetnek, mely az akkori sanyarú anyagi viszonyok közepette, egy fizetéses tánczkar létesítésére képtelen volt. Majd mint serdülő ifjú lépett a nemzeti szinház szerződött tagjainak sorába: „Paris“ (Romeo és Julia), „a franczia király“ (Lear), „Antipholus“ (Tévedések játéka) s hasonló ifjúi szerepek képviselésével. Hazánk szabadságharczát, kezdettől fogva, végigküzdötte s mint honvéd- hadnagy fejezte be. Efnszonkét csatában vett részt s Budavár ostrománál, a 47-ik zászlóalj tisztjeivel együtt, kik elsők voltak a vár fokán, vitézségi éremmel lett kitüntetve. Világosnál foglyul esvén, közkatonai szolgálatra soroztatott az osztrák hadseregbe, honnan a kötelezett évek leteltével, mint- a 9-ik huszárezred főhadnagya tért haza. Visszanyervén önrendelkezési jogát,- - atyja: Egressy Gábor vezetése alatt,- nagyobb feladatokkal készült ismét a színi pályára, minők: Hamlet, Bánk, Essex, Walter Ferdinand, Macbeth; s miután ezeket, vendégfölléptei alkalmával, kedvező sikerrel mutatta be, újból a nemzeti szinház tagja Ion. Időközben, színészi tanulmányainak fejlesztése — s tapasztalatok szerzése czéljából, többször beutazta Franczia-, Nemet- és Oluszoiszugol, megismerkedvén a külföldi jelesebb szinésziskólák rendszerével, miről tüzetesebb adatokkal szolgált atyjának, a tervbevett budapesti szülészeti iskola felállításához, — tanulmányozván egyszersmind az európai hírű mesterek: Devnent, La Roche, Samson, Lemaitre, Daweison, Aldridge, Riston s mások művészi alkotásait. Utazásairól, — valamint „aesthetikai“- és „Shakspere-tanulmányok“ czimen irt terjedelmesebb dolgozatait több lapban közzétette. Elméleti tanulmányainak befejeztével, szoros gyakorlatra léven szüksége: készséggel fogadta a kolozsvári, debreczeni, aradi s más hazai színigazgató előnyös meghívását. A vidéki színpadokon folytatott változatos s csaknem mindennapi működése által szerezte meg a kellő routint, miközben, a közönség és kritika osztatlan elismerése mellett, ama városok kedvenezévé küzdötte fel magát. Majd a borsodmegyei szmügyi bizottság a miskolezi szinház igazgatásával bízta meg s ily minőségben három évig működött jól szervezett társulatával, közmegelégedésre, Felső-Magyarország nagyobb városaiban: Losonczon, Egerben, Gyöngyösön, Beszterczebányán, Miskolczon s más helyeken. Vidéki működését, Vadnay Károly felhívása folytán, Szigligeti Ede szerződési ajánlatára szakította félbe s ezzel állandóan a nemzeti szinház kötelékébe lépett, hol a legváltozatosabb szerepkörrel, immár színművészeti pályafutásának negyvenedik évfordulóját érte meg. Nevezetesebb és legtöbbször játszott szerepei, miket e negyven év folyamán az ország különböző színpadain sikerrel mutatott be, a következők: a shakspere-iek közül: Hamlet, Shylock, Othello, Jago, Macbeth, Coriolan, Julius Caesar, Lear, Petruchio, III. Richard, IV. Henrik; to- .vábbá: Wolsey, (VIII. Henrik-ben) és Eaulconbridge (János király-ban). E két utóbbi darabot, mindkettőt jutalomjátéka alkalmával, Egressy Ákos hozta színre magyar színpadon legelőször: „Vili. Henrikjét Miskolczon, „János király“-t Kolozsvárit; más idegen színművekből-. Uriel Acosta, Walter Ferdinand, Essex, Péter czár, II. Fülöp, Carlos, Kean, Mont- jny, Clavigo, Tiboger, Morte? ux, Beaumarchais, Nil. Károly, Vasálarczos, Bo- lingtroche, Bois Dóré, Mortcheauf, Lübe- nau, Tjälde, Moór Ferencz, Holofernes, Lesurques és Dubose, Fekete orvos, Cobridge, Valjean, 30 éves kártyás, Eberhardt, Krumm, Risoor, Alba, Rantzau, Don Caesar, Rochester, Chatam, Paul Johnes, Risler, Konrád, Morel, Szegény _ ifjú, Percival, Frerais marquis, Unatkozott, Sirchy, A púpos, Nareiss; az eredeti darabokból: Bánk, Petur, Brankovics, Pritti, Aezopus, Iskarioth, Mózes, Vid, Borics, Dózsa, Viola, Táray, Bandi, Tengerész, Sass, Poplavecz, Toldi, Mátyás, István király, Rákóczy, Bercsényi, Zrínyi, Szolimán, Jánus, Báró és bankár, IV. László. Atyja: Egressy Gábor, csaknem mind a fent elősorolt szerepeket játszta s szintén teljes negyven évet töltött a színészi pályán, melyet „Brankovics“ előadása közben ért halálával fejezett be. Széchenyi lakoma A legnagyobb magyar gróf Széchenyi István emlékének minden évben ünnepet szentel a Nemzeti Casinó. Az ünnepi lakomán a Széchenyi billikommal kezében pohárköszöntőt mond egy tag s kiüríti Széchenyi emlékéért. Ebben az évben Beöthy Ákos mondotta a köszöntőt. Beöthy beszédének a lényege az az óhajtás, hogy gróf Széchenyi István szelleme keltse fel végre a társadalom lelkiismeretét. A pohárköszöntőt lelkesen hallgaták és éljenezték. Tavaly Széchenyi Imre gróf Széchenyi Istvánt szép világításban és nagy hatással állította fel mintaképül s felébresztette a társadalomban Széchenyi István szellemét. Beszédit közölték a múlt évben.
