Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-01-00 / 1. szám

2. oldal. BUDA ES VIDÉKÉ . szám. jongást, de a hit többé nem aludt ki. A költők oly megdöbbenve tekintettek Széchenyire, mint maga a nemzet! Széchenyi kimondta, hogy Magyarország nem volt, hanem leszsz. Vörösmarty a múltat dicsőítve a nagy gróf eszméinek hódolva el­zengte, hogy: Még jönni kell, még jönni fog — a jobb kor. Eljön eljöhet, de a mostani korszellemet Széchenyi szellemének meg kell semmisíteni s Vörösmartynak minden magyar ember szivében állandóan viszhangozni. Széchenyi ébredése, Vörösmarty ébredése. Hunyadv János diadalünnepe. A Buda és Vidéke igen helyesen tette, hogy Hunyadv János emlékére figyelmeztette olvasóit. Hunyady diadalünnepe a következően folyt le : A legfényesebb ünnepély, melyet Buda fő­templomában ültek volt meg, a Hunyady János diadalaiért rendezett hálaünnep volt 1444-ben márczius 15-én. A győzedelmek szakadatlan lánczolatából álló hosszú hadjárata befejeztével tartotta diadalmas bevonulását Budavárába, a véres harezokban tizenhétezer emberrel meg­fogyatkozott seregével nagy nemzeti hősünk, a kit, a Balkánon tűiig űzvén a törököt s meg­törvén az egyre terjeszkedő Murád szultán hatal­mát, egész Európában dicsőítettek s a királyi udvarban fényesnél fényesebb kitüntetésekkel fogadtak. A mesés fénynyel tartott hálaadó isten- tisztelet volt a diadalmak ünnepének a leg­kimagaslóbb mozzanata. A Nagyboldogasszony templomát szemkápráztató díszbe öltöztetve, szí­nükig megtöltötte színe virága a magyar nemzet­nek. A lombfüzérekkel ékes, elfoglalt török zászlókkal teleaggatott hajók oszlopaira a hosszú hadjáratban hősiességükkel érdemekre szert tett vitézek czimerpaizsait függesztették fel kitüntetés­képen. A templom környékén a lánczra vert foglyokat, tevéket s egyébb hadizsákmányokat helyezték el; a vár piaczán, a templom felé vezető utczákon a budaiak tolongtak, lenn a várhegy alján Hunyady csatarendbe szedett se­rege leste a harangok szavát, hogy bálványozott vezérével egyszerre keljen fohászra, a miért a fényes napot megérhette. S midőn a harangok először megkondultak, fényes kíséretével a tem­plom kapujához érkezett a király és isten iránt való alázata jeleül levetette saruit s mezítelen lábakkal ment Hunyady oldalán a szentélyig, a hol a pápa követe Caesarini Julian olvasott éne­kes misét az arany ruhás magyar püspökök segédletévéi. A fény és pompa akkora ragyo­gással addig még soha sem töltötte be a Nagy­boldogasszony templomának csucsosivü csarno­kait. Csak maga a hős'Hunyady állott ott min­den csillogó ékességtől menten egyszerű köntö­sében, szerényen ifjú királya mögé húzódva. Azonban minden szem hálával tapadt rá, őt kereste csak; ott volt a szentély ma is meglevő oratóriumában felesége Szilágyi Erzsébet is, az ország legelőkelőbb úrnői társaságában. Két fiával Lázlóval, s ama bizonyos Mátyással. S ott voltak ellenségi is, a kik az események hatása alatt akkor maguk siettek elébe, többé- kevésbé őszintén békejobbjukat fölajánlván. Azt hiszem ez volt Hunyady János dicső mozzana­tokban gazdag életének a legboldogabb napja. E diadalmi ünnep emlékei élénk fényt vetnek Európa-szerte nagyra becsült, a magyar nem­zettől dicsőítve magasztalt, irigységből ellenséges honfitársainak félelmetes, a töröktől rettegett, egész valójában nemes és igazságos természe­ténél fogva lángeszű egyéniségére. Ennek az ünnepnek emléke csak fokozza a történeti hangulatot és történeti érzést. Nem szabad engedni, hogy egyben központosuljon minden és egyebekről elfelejtkezzünk. Hol van például a honfoglaló Árpád szobra ? Erre talán akkor kerül a sor, ha Salamonnak és Jákobnak emeltünk. A zsidó történetírók^ úgy is azt kezdik bizonyítgatni, hogy Árpád zsidó volt. Salamon és Jákob pedig előbb éltek Árpádnál, tehát őket Ó-Budán előbb illeti szobor, mint Árpádot. Különben Árpád először foglalta el a hazát, ők pedig másodszor. Az . . De hát csak ők hitegetnek ezzel. A törté­net mást beszél. Ennek a valódi magyar törté­netnek szellemét a gyerekkel már a bölcsőben közölni anyák kötelessége. A történet szellemét csepegtessék az ifjúságba és a népbe. A törté­net ne legyen száraz adathalmaz, hanem élő csoportosítása a tényeknek, mely igy beszélhet megint; „Én művészet vagyok, a megtörtént dolgok alakitó és rendező művésze, a ki előállítva az emberi dolgok okait az emberi szenvedélyekben, festem a korokat és a nemzeteket s építem az emberi haladás nagy csarnokát, melynek oszlop­sorai között végtelenbe rejlik a kilátás.“ Én a szépet keresem az igazban. Gróf Széchenyi István szelleméért. Nem lehet közönyös az a művelt magyar közönségre, hogy gróf Széchenyi István szelleme és hagyományai ébresztését és követését tűzte zászlajára a Buda és Vidéke, mely a Széchenyi- tisztelet bátor és keresztény szellemű közlönye. Miután a magyar faj védelméért harczol leplezetlenül, őszintén, durvaságok és izgatások elkerülésével foglalkozik a zsidó kérdéssel. A keresztény szellem felekezeti megbontás nélkül való erősítése közelről érdekli az anyákat, a magyar hölgyeket, tehát ezekhez is fordulunk, hogy a Buda és Vidékét terjeszszék, arra elő­fizessenek és előfizetőket gyűjtsenek. A Buda és Vidéke olvasható legtöbb hazai és külföldi fürdőhelyen s az előkelőbb nyilvános helyeken. Nem hajlik meg divat előtt s köz­lönye a magyarosodásnak, keresztény szellemnek, az igazságnak. Önérzettel kéri a keresztény közönséget, hogy támogassák előfizetéssel és hirdetéssel. Előfizetési ára: Egy évre .... 12.— kor. Félévre .... 6.— kor. Évnegyedre . . . 3.— kor. Küzdünk minden oly fogyasztási czikk el­len, mi az egészségnek ártalmas, vagy a mivel a közönséget rászedik és megrövidítik. Kérjük a közönséget, hogy saját érdekeinek lapjára a Buda és Vidékére előfizetni szíves­kedjék. Bizalmasan kérjük a földbirtokosokat, tör­vényhatóságokat, községeket, gyárosokat, válla­latok tulajdonosait, iparkamarákat, képviselőket, közlekedési vállalatokat, gazdasági egyesületeket, stb., hogy ezt a jó szolgálatot tevő újságot al­kalmazottainak és a lakosságnak több példány­ban rendeljék meg. A kiadóhivatal I., Város májor-uteza 28. A közmunkatanácsból. A fővárosi közmunkák tanácsa azt java­solja, hogy a Gellért-szobor az eredetileg terve­zett 3 méter helyett 6 méter magassággal ké­szüljön, mert művészi érvényesüléséhez ez a méret az adott körülmények között múlhatat­lanul megkivántatik. A rendezési művelet keresz­tülvitelét illetőleg a tanács úgy óhajt intézkedni, hogy mire a hid 1902-ben a forgalomnak át- adatik, addig a környék teljesen rendezve, a vég­leges állapotba jusson. E czél elérése végett a tanács a további tárgyalások bevárása nélkül egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a munkák minél előbb vállalatba adhatók s kora tavaszszal megkezdhetők legyenek. Az orbánhegyi vizek levezetésére vonatko­zólag a székesfőváros megújítja azt a javaslatát, mely szerint a svábhegyi műárok kiépítése iránt az 1875-iki katasztrófa alkalmából létrejött egyet­értő megállapodás mellőzésével, az orbánhegyi árok vonalán a Lágymányos felé tereitessenek a Dunába. Ezzel szemben a tanács az 1875-iki katasztrófához hasonló szerencsétlenségek meg­előzése végett továbbra is ragaszkodik a sváb­hegyi műárok kiépítéséhez, mert a beszerzett adatokból igazolva látja, hogy az ördögárok na­gyobb megterheltetését kerülni leéli. Ami pedig az orbánhegyi árkot illeti, elvileg helyes ugyan, hogy ennek vize a lakott terület elkerülésével a Lágymányoson át jusson a Dunába. De ennek az a feltétele, hogy a vizlevezetés a Dunától kezdve felfelé, a természetes sorrend szerint rendeztessék. E nélkül a vizek levezetésének mai állapotát nem szabad felforgatni, mert a Lágymányos nagyobb esőzések alkalmával külön­ben is az elöntés veszélyének van kitéve és ezt a veszélyt az orbánhegyi vizek odatere- lése természetesen csak növelné. Ezért a tanács a természetes sorrendhez annál is inkább ragasz­kodik, mert a főváros ettől eltérő javaslatának alkalmi oka most már egészen elesett, el lévén döntve, hogy a farkasréti temetői vasút nem a németvölgyi utón, hanem a külső körúton épít­tessék. A székesfőváros érdeklődik a Sárosfürdő forrásának és uj telkének megvétele iránt. A pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások ered­ménye alapján a tanács értesíteni fogja a fővá­rost, hogy a kincstár kész az eladásba belemenni. Az ár az önköltségek alapján 885.870 kor. 22 fillérben van megállapítva, úgy hogy ehhez még az időközi kamatok is hozzászámitandók lesznek 4 százalékkal. A pénzügyminiszter hajlandó a fővárosnak • azt a kedvezményt megadni, hogy a vételárat hosszabb idő alatt részletekben tör- leszthesse. A tanács a székesfőváros elvi elhatá­rozására 3 hónapi határidőt tűz ki, mert a rend­kívüli adómentesség határideje csak 1903. aug. 1-ig terjed, következőleg az értékesítést halogatni nem lehet. Építési kötelezettség a főváros irá­nyában kikötve nem volt. A kereskedelmi miniszter döntését, mely szerint a farkasréti temetői vasút a budai külső körúton lesz vezetendő, a tanács tudomásul ve- vén, elhatározta, hogy a körúton szükséges ki­sajátításokat is sürgősen foganatba veszi. A kőr­útból való kiágazáshoz szükséges kisajátításokat a vasúti társulat vállalta magára. Ezek iránt az elnökség fog a társulattal érintkezésbe lépni. Budapest jövője. Tavaly történt, hogy egy indítvány alapján elhatározták a Mester-utcza kiszélesítését, hogy villamos mehessen a Ferenczvárosi pályaházhoz. A mikor a kisajátításokra került a sor, a köz­gyűlés megsokallotta a költséget s hogy hasonló bajba ne kerüljön, utasította a tanácsot, hogy tanulmányozza azt a kérdést, nem lehetne-e uj általános szabályozási tervet és városfejlesztési programot csinálni. Az illetékes tanácsi ügy­osztály azt jelentette, hogy a városszabályozási terv készítése most nem időszerű, mert pénzbe kerül, leköti a szakerőket, mert az örökösen változó szabályozás változtatja az ingatlan állagát és értékét. A külerjes fejlődés megakadályozásá­val pedig már úgyis megkéstünk. A középitési bizottság javaslatára azonban a közgyűlés nem n}uigodott meg az ügyosztály előterjesztésében, hanem elhatározta a városfejlesztési program s az uj szabályozási terv megcsinálását. Föliratot küldött a kormánynak, hogy egy vegyes bizot- ságba küldjön ki valamennyi miniszter képviselőt, hogy megállapítsák, hogy a közel jövőben milyen nagyobb szabású középitkezések lesznek. A miniszterek megnevezték kiküldötteiket s az ügyosztály kidolgozta a programot, a men­nek alapján a vegyes bizottság tárgyalásait meg­kezdheti. A memorandum a leghatározottabban ki­jelenti, hogy a kormánynak világos képet kell adnia a 10—15 évi terveiről, első sorban a nagy vasutak rendezésének terveiről. Enélkül nem le­het csinálni szabályozási tervet, nem lehet meg­állapítani a városfejlesztési rajotokat. Az elő­terjesztés azután fölsorolja a tennivalókat, külön csoportosítva az általános érdeküeket és az egyes kerületek ügyeit. Végül megjelöli, hogy milyen irányban lehet és kell fejleszteni a külterületeket. Az általános érdekű szabályozásban első helyen van a Hungária-körut megépítése. A körút folytatásában hid kötné össze Pestet Ó-Budával. Szükséges a Rákospatak környéké­nek a szabályozása, a határutak rendezése, hogy szervesebb összeköttetés legyen a szomszédos községekkel. Határozni kell a város körüli be- fásitás dolgában. Alkalmas területeket kell ki­jelölni családi házaknak, hogy ne a spekuláció

Next

/
Oldalképek
Tartalom