Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-10-00 / 28. szám
28. szám. Béla, Molnár Gyula dr., Móra István, Némáty Kálmán, Papp Kálmán, Pásztor Árpád, Perényi József dr., Lórándy István, Sárosi Árpád, Ste- phány Nándor, Szabó József, Szabó Lajos, Szabolcska Mihály, Szathmáry Zoltán, Szecső j Vilmos, Szentessy Gyula, Színi Péter, Szomor Dezső, Terms Tivadar, Tolna}' Lajos dr., Zom- bory Gyula. Elnökhöz intézendő minden levél. Lakik II. kerület Margit-körut 8. II. em. Keresztény ruha-szövetkezet. A Lord Albert által szerkesztett Honi iparban Kunz József a keresztény ruha-szövetkezetek ellen jajdul fel. Kunz József ur balul ítéli meg ezeket a szövetkezeteket, melyek nem akarnak felekezeti gyűlölet és türelmetlenség szitásával zavaros czélokat elérni. Sőt inkább keresztény felekezetek között az egyetértést növeli. Értsük meg már egyszer, hogy más a vallás, más a faj. A mig a kereskedés és ipar a magyar faj kezében volt, senkinek sem jutott eszébe szövetkezetei alkotni. Hát Kunz József ur nem ismeri a ruha-ipart. Szegény keresztény darabszámra dolgozó szabók véres munkáját árulják a szabóságot nagy részt nem tanult zsidó kereskedők. Olcsó és rossz áruczikkekkel árasztják el a jóhiszemű keresztény közönséget. A keresztény-szövetkezetekkel való védekezésre rá vagyunk utalva s Budának sem ártana, ha keresztény ruha- és fogyasztási szövetkezeteket alkotnának . . . Kisfaludy színház. A sok gazdag gyáros és kereskedő nem tud fenntartani egy színházat O-Budán. Ha valahol, itt van szükség arra, hogy a magyar nyelvet és a hazafias szellemet ápolják, mert sok a Gold és egyéb stein. Leghelyesebb lenne, ha a fővárosi művészek magyar vígjátékokat, regényes színmüveket és népszínműveket játszanának az operette kiküszöbölésével, mert ez a szinfaj valósággal túlteng. A Kisfaludy színház lehetne a főállomás s innen rajt lehetne ereszteni az Istenhegyre, Margitszigetre, Szent-Endrére, Budafokra sth. Ne hagyjuk elaludni az ó-budai színészetet. Hangverseny. A budai könyvtár-egyesület javára a Grün- feld-féle vonós-négyes társulat 8 népszerű hangversenyt rendez a budai vigadó nagytermében. A hangverseny napjai: I. hangvers. 1900. nov. 4. II. hangv. nov. 18. III. hangv. decz. 2. TV. hangv. decz. 23. V. hangv. decz. 30-án. VI. hangv. 1901. jan. 13. VII. hangv. jan. 27. VIII. hangv. febr. 10. Kezdetük mindenkor vasárnap d. u. 4 órakor, végük 6 óra előtt. Bérletjegyek válthatók a budapesti könyvtáregyesület helyiségeiben (II. kér. Corvintéri vigadó- épület, II. emelet) naponta délután 5—7 óra között f. é. október 31-ig. Anyósok könyve. Sirisaka Andor jó nevű iró, ki a magyar közmondások összegyűjtésével és egyéb müveivel gazdagította irodalmunkat „Anyósok könyve11 czim alatt jó izü anyós-adomákat gyűjtött össze. Az adomákban rejlik nemzetünk legbiztosabb fajképe, ezeket összegyűjteni mindig érdem. Sirisaka jól irta meg ezeket az adomákat. Az „Anyósok könyve“ ára 2 korona s megrendelhető a szerzőnél Bogdásán, Baranya vármegyében. Ajándék. Zimándy Ignácz annak emlékére, hogy nyugalomba vonulása alkalmával a község olyan meghatóan és szívből fakadóban búcsúzott el tőle, az általa alapított kisdedóvónak 200 koronát ajándékozott. BUDA ES VIDÉKE Vértanuk emléke. Az aradi vértanuk halálának évfordulójáról a budapesti „ Jókai Kör“ díszes ünnepéi}' keretében emlékezett meg. Szilágyi Károly megnyitó beszéde után Krumpholz Gyula nagyobb szabású értekezést olvasott fel a nap történetéről vonatkozólag, mig Bankó Lajos és Vágó János szavalataikkal járultak hozzá az ünnepéi}' sikeréhez. A hazafias dalokat a „Blaha Lujza“ dalkör énekelte. Közgyűlés. A budapesti-jobbparti Korona takarék- és hitel szövetkezet f. hó 21-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az elhunyt két igazgatósági tag- helyébe választottak uj igazgatókat. Meleg hangon emlékeztek meg az elhunyt elnökről, a kitűnő polgárról, Beringer Ferenczről, kinek emléke sokáig fog élni polgártársai szivében. Örvendetes tudomásul vettél-: a jelentésből az egyesület mindinkább fokozódó emelkedését, mely az igazgatóság és főként Sehimerlik vezető igazgató odaadó buzgalmának, a tiszta kezelésnek és jogos méltányosságnak köszönhető. Megválasztattak igazgatókká Walter Ernő várbeli kereskedő 485 és Bartha Oszkár birtokos 258 szavazattal. Természet. A „ Természet“ czimü folyóirat (szerkeszti Lendl, II., Donáti-utcza 7. sz.) legújabb számának gazdag és élvezetes tartalmával igazán meglepi olvasóit. Kézdi Kovács László, Gárdonyi Géza, Bársony István hangulatosabbnál hangulatosabb közleményekkel gazdagítják a nagy „Természet“ mesebirodalmáról szóló irodalmat. — De nemcsak a szív, az elme is épül e jeles folyóirat olvasásakor a sok hasznos dolgon, melyet a vadászat, halászat, (külön melléklet) a faunao és flóra köréből felölel. A díszes folyóirat a „Halászat“ czimü melléklappal egy évre csak 6 korona. U Egy érdekes budai ház. A várban Dísztér 6. számú egy emeletes házról szól jelen czikkecskénk. A napokban ugyanis egy kis német nyelven megirt könyvecske került kezünkbe, amelynek szerzője Lechner Tassiló Páter, tanár, a kremsmünsteri rendház tagja, ésczime: Reisebilder ans dem XVII. Jahrhundert. (Utiképek a XVII. századból.) A könyvecskében szerző a többek között leírja a fent említett ház építésének történetét, amelyet elég érdekesnek tartunk a következőkben ismertetni. Amidőn sikerült Magyarországot az 1686. évben a török járom alól felszabadítani, I. Lipót királynak az volt volt első gondja, hogy a kereszténység részére Magyaroszágot hozzáférhetővé tegye s e czélból az akkori győri püspököt Kollonics Károly Lipót gróf bíborost, később Magyarország prímását, egy bizottság élére állította, amely bizottságnak az volt feladata, hogy tanácskozzon a fölött, vájjon hogy lehetne Magyar- országot a legrövidebb idő alatt keresztény állammá fejleszteni s tanácskozásuk eredményéről tegyenek javaslatot a királynak. A bizottság elnöke küldetése teljesítésében nem feledkezett meg Buda városáról, amely akkor teljesen elpusztítva állott; körlevéllel fölszólította az összes rendházakat, hogy Budán telket szerezve építkezzenek. Egy ilyen fölszólító levelet kapott a kremsmünsteri apátság Schrevogl Erembert nevű apátja is, aki a felszólító püspök kívánságát a legszi- vélyesebben fogadta s készséggel intézkedett, hogy az apátság udvari kőmivesmestere (Hof- mauermeister) Grinczenberger Kristóf Budára menjen, hogy ottan egy építésre alkalmas telket kiválaszszon. E küldetésnek C rinczenberger mégis felelt, mint ezt egy 1687. május 6-án keltezett okirat bizonyítja. A kiválasztott telkeken akkor 7 különféle apró házikó állt s alattuk 3 óriási pincze volt, amelynek egyikében 170 fogoly törököt találtak. A telkekhez nagy szőlő is tartozott, a melyet a rend még ma is bir. Az udvari kőművesmester kérésére az apát is elhatározta magát, hogy Budára utazik, hogy a helyszínén a szükséges rendelkezéseket az építésre megtehesse. Az apát 1687. május 25-én kellő számú szolgaszemélyzettel eg}- az akkori időnek megfelelő járművön egy nagy csónakon a Dunán Linczből elutazott s sok viszontagság és 7 napi csónakázás után június 2-án este szerencsésen megérkezett Budára. Az előbb említett kis könyvecske szerzője erről az utazásról, valamint a tiszteletteljes fogadtatásról „Utazás a Dunán“ „Lincztől Budáig“ czimü külön fejezetben kétségkívül érdekes dolgokat ir. Mint a följegyzés mondja, a telkeket megnézte s az építési terveket több építőmesterrel megbeszélte. Budát akkor kezdették újra építeni, a rengeteg sok építkezés, az építési anyagot, valamint a munkáskézhiány a napszámot hallatlan magasságra növelte, ugv annyira, hogy az apát, aki úgy látszik jó gazda volt, elhatározta, hogy úgy a mesterembereket, napszámosokat, sőt mi több, az építéshez szükséges összes anyagot Krems- münsterből szállíttatja Budára. S ezt annál is könnyebben megtehette, mert a fa, mész, tégla stb. mind kikerült az apátság erdejéből, kőbányája, mész- és téglaégetőjéből stb. A munkásokat kocsin, az anyagot csónakokon szállították Budára, mint papi tulajdont vámmentesen. így épült 213 évvel ezelőtt a várban a Disztér 6. számú ház, amely valósággal Krems- münsterből került. Háztulajdonosok Lapja. 3. oldal. _ Stilisztika és poétika felsőbb leányiskolák és tanitó-képzők számára. Irta Dr. Kiss Ernő. Budapest, 1900. 8-rét, 276 lap. E munkára nézve csak annyit jegyzünk meg, hogy a Szent-István-Társulat pályázatán díjat nyert tankönyv. A ki tudja, hogy a T ár- sulat mily szigorú a pályamunkálatokkal szemben, az a jelen munka kitűnőségét illetőleg már eleve meg lehet nyugodva. Szerző főképen arra törekedett, hogy az anyag kellő csoportosítása mellett a szükséges tudnivalókat világosan és köny- nyen érthetően adja elő. Nem bonyolódik tudományos fejtegetésekbe, de e helyett minden gondját az ismeretek szabatos közlése képezi. Módszere abban áll, hogy rövid, világos szabályokat ád úgy, hogy a közben elhelyezett olvasmányokból a tanuló már anyagot gyűjthet azok megértésére s azoknak részint a megelőzőleg tanultak ismétlésénél, részint a következő uj ismeretek szerzésénél hasznát veheti. Azt talán mondani sem kell, hogy az olvasmányok mindegyikét vallásos és hazafias szellem hatja át. — Szóval Dr. Kiss Ernő stilisztikáját és poétikáját az e nemű tankönyvek között az első hely illeti meg. Ára fűzve 2 korona 40 fillér, kötve 2 korona 80 fillér. Megrendelhető a Szent-István- Társulat könyvkiadóhivatalában: Budapest, MII., Szentkirályi-utcza 28. sz. Ennek a könyvnek az á hibája, hogy több középszerű és pongyola tollú napi divatra tolt iró munkáját közli, mint példát. Ezektől inkább riasztani kellene az ifjúságot. Pajtáskodjanak a zsidók, de ne a Szent- István társaság. Magyar nemesség. Ha valaha, most van értelme annak, hogy mindenki, a ki nemes ember, tüntesse ki nemesi előnevét és a kinek homályos nemessége, vagy igazolni nem tudja, az igazolja. Mindenféle nemességi ügyekben, ősi próbák, kamarásság, máltailovag, csillagkeresztes hölgy, nemesi alapítványok, kihirdetések, czime- rek felkutatása, családfák összeállítása, lelkiismeretesen és pontosan eljár Lovag Tichtl Károly IV., Muzeum-körut 17. Hivatalos órák 12—2-ig. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy a legbonyolultabb esetekben is pontosan és biztosan végezte el a megbízásokat. Ajánljuk olvasóinknak; bővebb felvilágosítás szerkesztőségünkben szerezhető. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő mindszenti ERDÉLYI GYULA Szerkesztő: JyirisztO'VSzLlJ7' Ödön.
