Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-04-00 / 9. szám

kevesen tudnák megtenni. Nem vágja magát pose-ba, hogy prelegáljon az olvasónak. Sokkal jobb ízlése van, hogysem untatóvá válnék. Hanem a melegen érző szív lelkesedésével s a világosan gondolkodó fő affektálatlan tudásával elbeszélgeti Huber utazási tapasztalatait nekünk úgy, mintha együtt volna velünk valamely bi­zalmas társaságban, a hol tudja, hogy szívesen hallják a szavát. Ismertető, de e mellett épü­letes is akart lenni eme feljegyzések sorozata, mint szerző maga emlegeti ezt a könyv elő­szavában. Nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy czélt ért, a nélkül, hogy prüderiáról. vagy szenteskedésről vádolhatná őt az objektiv kritika. Mikor a zsidó nép és országa múltjának emlé­keinél időzik, ismereteink látókörét tágítja a szerző, higgadt tapasztalatokból leszüremkedétf állításaival. Mikor pedig elmereng az Üdvözítő életének beszédes emlékeinél, elfogódik a szi­vünk s a meghatottság érzelme vesz rajtunk erőt, annyira át tudja plántálni belénk a saját érzelmeit. Egy szó, mint száz, Huber messzire kiválik a tuczat-útirajzirók közül, mert az ő könyvét minél többször forgatjuk, annál jobban meggyőződünk igazi értékéről. Paur Géza sike­rült rajzai nagyon emelik e könyv becsét. A festőművész ott járt a szent tájakon, melyeket oly hangulatos képekben varázsol elén . Szöveg és illusztráczió igazán szépen fonódnak egybe, hogy minden tekintetben becsessé tegyék a Szentföldről Írott eme kiváló jegyzeteket. A könyv ára 3 korona. Kapható a Szent-Istváu- Társulat könyvkiadó-hivatalában, Szentkirályi- ntcza 28. szám. Hazafiui szavak. Lisznyay D. Endre »Néhány Szó« czim alatt gróf Széchenyi István emlékének ajánlva honfi tűzzel s magyarsággal telt röpiratot irt, melyből közöljük a lelkesítő előszót. Hazánkban vannak számosán, kik sovinisz­tának nevezik azt, aki hazája iránt melegen érez. érdeklődik és szivvel-lélekkel, szóval és gondolatban magyar. Ha végig tekintünk a történelem lapjain, visszavonást látunk, amely együtt él a magyar­ral. Kiveszett volna mar a lelkesedés tüze, a hit, a bizalom a hazaszeretet malasztja? A sivár önérdek üt tanyát és kiöl minden neme­sebb érzelmet. Csak hazafias érzelemben erős nemzetek emelkedhetnek fel, csak a melyekben a nemzeti érzés erősen lüktet s minden, egye­bet felülmúl, — mondom csak olyanok — re­mélhetnek szebb jövőt. A nemzeti erő, az erköcs, az Istenbe vetett szilárd hit s az egy nyelven beszélőknek és a rokon érzésüeknek összetar­tozósági érzete képezik a jobb jövő zálogát. Szükséges tehát, hogy e nemzet végre ébredjen fel kábultságábót, eszméljen fel dermedtségéből, rázza le magáról az önszerezte békókat, az önérdekhez való ragaszkodást s e kornak egyéb sajnálatos és káros terheit, hogy szabadabban, de egyúttal tisztultabb lélekkel, egyesült akarat­tal, szóval, írásban és tettel küzdhessen a netfízet magasztos eszméiért. Édes véreim! A hazáért semmi áldozat sem nagy, áldozzuk fel a hazáért nem magun­kat, csak a kornak divatos eszméit. Csak a kezdet nehéz, ha az első lépést megtettük előre, a többi könnyebben megy s azután csak előre mehetünk. Előre tehát! Tánczmulatság. Az idei farsangon kevés olyan kedves fesztelen bálacska zajlott le, mint a minőt a krisztinavárosi kaszinóban márczius 12-én a budai aranyifjuság rendezett. Aranyos jókedv, mely csak az ifjúság gond-felhőtLn egén tün­dököl, húzódott végig az egész estélyen, s vonta bűvös körébe mindazokat, a kik megjelentek rajta. A tánczmulatság 9 órakor este kezdődött, s Hajnal uram már rég kibújt a paplana alól, mikorra vége lett. Hogy mennyire népes volt e BUDA ÉS VIDÉKE bálocska; bizonyítja az a körülmény, hogy az első négyest 60 pár tánczolta. A rendezőség kitünően működött, s minden lehetőt megtett, hogy a közönség jól érezze magát. Figyelmességével különösen a szép hölgy közönséget halmozta el, a melynek minden egyes tagját igen csinos kiállítási tánczrenddel I lepte meg. Nem szabad végezetül Kovács Józsiról, s kitűnő bandájáról sem megfeledkeznem, a kik derekasan megállták helyüket, s jó részben : szintén hozzá járultak az est sikeréhez. A jelen volt hölgyek névsora a következő: A sszonyok: Gold Istvánné, Tár Istvánná Paál Józsefné. Jalits Dénesné, Grünwald Sarnuné, Kanizsav Gyuláné. Trettina Józsefné, özv. Nagy Ferenczné, Euith Lajosné. Matulay Istvánné, VVass Ferenczné. Lovas Mária. Huber Jánosné, Hu bér Antalné, Sztoikovits Józsefné, Hartmann Istvánné, Kohn Laura .Flügel Károlvné. Leányok: Gold Róza, Dilmann Anna, Chevaliier Cherbuer Frida baronesse (Drezda), Tár Margit, Paál Ilonka. Paál Bözsike, Jalits Matila, Grünwald Ilonka. Kanizsay Adél és Mariska, ^edelbauez Margit, Trettina Irmuska, Nagy Anna Fuith. Anna és Paula, Matulay Stefánia Wass Etel, Ledetczky Ilona, Ruff Irén, Huber Irma és Ilonka Huter Olga, Sadetzky Margit, Kohn Kornélin és Sturm Etelka. Á h i t a t szárnyain. Áhitat szánrnyain Himnuszok és egyéb vallásos költemények. Irta Bán Aladár. Budapest. 1900. Szent-István-Társulat kiadása. 8-adrét, 191 lap. Ára 3 korona. A magyar vallásos költészet jelentékeny gyarapodását jelenti Bán Aladár könyve: sőt azt is ki merjük mondani, hogy az igazi költé­szet ilyen magaslatára nagyon régóta emelke­dett katholikus verseskönyv. A Tárkányi, Mind­szenti é Kemenes neve mellé diadalmasan kerül Bán Aladáré, a ki, ha költészete mélysé­gével egyben-másban mögötte is marad elő­deinek, másrészt meg felülemelkedik rajtuk a verselés művészetével, érzése tiszta, szivbeli melegével. A tiszta költészet hangján szólalnak meg Bán Aladár versei, melyekben a költői egyéniség ereje is magasra törő. Szerző az újabb költői nemzedék egyik igen komolyan megbecsülendő talentuma. Költő, a kit megih­letnek kora nagy problémái, az Istenség, a vallás eszméi: a ki szerelemnél méltóbb, ma- gasztosabb tárgyat is ösmer arra, hogy fölajzza érte a lant idegeit. A szerelmi lírában, a haza­fias fölbuzdulásban éreztetni maga-magát: egy­szerű föladata a költőnek. De akkor láttatni egyéniségét, mikor a zsoltárok hangján szól, költői erő kell ahhoz. Ez meg van ebben a könyvben, melyet már gyönyörű külső meg­jelenése — Akantisz Viktor rajzai díszítik — első pillanatra is szívesen fogadtat. Kapható a Szent - István - Társulat könyvkiadóhivatalában, Szentkirályi-utcza 28. szám. BUDAI POLGÁRI KÖR. A »Budai Polgári Kör« (a budai vigadó­ban) választmánya a Rupp Zsigmond elnök távollétében Ludvigh János főrendiházi tag korelnöksége mellett egyhangúlag a következőket választotta meg tisztviselőivé: alelnökökké Ludvigh János és Kollár Lajost, igazgatóvá Frommann Istvánt, titkárrá D. Buday József-et, gazdává Depóid Lajost, jegyzőkké D. Bozóky Ádám és Szalay Győzőt, pénztárnokká Ott Lajost, ellenőrré Vater Józsefet, ügyészszé D. Kiss Károlyt, könyvtárnokká Debreczeny Istvát. Magyar nemzeti zarándoklat. A magyar nemzeti zarándoklat, mely a herczegprimás és a püspöki kar vezetésével április 24-én indul Rómába a déli vasút budai pályaudvaráról, mindenütt élénk érdeklődést Budapest 19t1') (5j kelt. Az 1900. szent esztendei a magyar katho- ! liczizmus 900 éves jubileuma egyformán vonzza az érdeklődőket. Mágnások, országos képviselők, kispapok. tudósok, ügyvédek, papok, orvosok, azonkívül egyszerű földmivesek is vesznek részt a zarándokmenetben a melynek kimagasló pontja lesz a Lateránban tartandó magyar ! istentisztelet, a hol II. Szilveszter pápa van eltemetve, a ki Szent István királynak küldötte 900 évvel ezelőtt a magyar szent ’koronát. Az istentiszteletet Vaszary bíboros prímás tartja a lateráni kanonokok segédletével, a kik megint első kanonokjai a világnak, mert a legtöbb templomhoz vannak beosztva. Az ünnepi be­szédet pedig Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát mondja, mint annak az Asztrik apátnak utódja, a ki Szent Istvánnak elhozta Rómából a koronát. Ezenkívül számos egyházi ünnepség vár a zarándokokra, a kiket a 90 éves agg XIII. Leo pápa ünnepi kihallgatáson fogad. A zarándok­latot a püspöki kar megbízásából rendezi a magyar kafholikusok római zarándoklatát ren­dező bizottság irodája, mely Budapesten, az 1. kerületben, a krisztinavárosi plébánia épületé­ben van. Ide küldendők a jelentkezések, vala­mint a tudakozódások: az iroda postafordul­tával felel s ad minden tekintetben felvilágo­sítást. Kívánatos, hogy a jelentkezés április hónap 10-ig befejeződjék, hogy az egész elő­munkálatot zavartalanul lehessen teljesíteni. A zarándoklat különben nápolyi kirándulással van egybekötve, kapcsolatban vele más nevezetes olasz városok is megtekinthelők. Ott lesznek a hazaitanitó rendek küldöttei is a zarándoklatban a melvnél érdekesebbet kevesett látott Róma, a mennyiben diszmagyar, modern szalonruha stb. mellet) nagy számban lesz látható magyar népviselet is A magyar nemzeti zarándoklat országos bizottságától. Budapest, I. kér., plébánia-épület Krisztinaváros. ÜNNEPÉLY. Az első kerületi (krisztinavárosi) leányis­kola növendékei az idén is megünnepelték igazgatójuk, Szabó József nevenapját. Az ünnepélyt, mely márczius 19-én délután az iskola torna termében folyt le, Spády Sán- dorné rendezte s ugyancsak ő állította össze az Ízléses műsort is. Nem volt hiány az érdeke­sebbnél érdekesebb látni valókban, s a meg­hívott közönség mindvégig a legjobb hangu­latban volt. A műsor első érdekesebb pontja a »Szek­rény rendezés« czimü monolog volt, Szigeti Vilma előadásában. Ezután néhány kardal majd egy nagyon érdekes párbeszéd követke­zett. melynek szereplői Kanizsai Etel s Grünwald Ilona voltak. Grünwald kis­asszony, mint »Doktor kisasszony« különösen kedves egyszerűséggel adta elő csinos szerepét, s valóban rászolgált arra a sok tapsra, amely ben a közönség részesítette. Móra István egy ez alkalomra irt apróságát »A gyürü«-t is dicséretre méltó buzgalommal I mutatták be. Traviczky Ilona,Zsák Erzsiké, B o h u s Vilma, Harmat h Janka, T o m a s k ó Vilma és Tar Erzsi kisasszonyok. Az ünnepélyt előképek zárták be, melyek közül a »Gyermek-bál« kapta meg legjobban érdeklődésünket, melyben Bűt ti Erzsiké tűnt ki i csinos s ízléses kosztümjével. Egy szó Rudnay főkapitány úrhoz. Egy buzgó olvasónk azt a kérdést intézi a Buda és Vidéke utján Rudnay főkapi­tány úrhoz nem e lehetne a magyar érzést sértő utczai házalók német kiabálását csendza­varás czimén is betiltani. Midőn ezt a kérdést közöljük kíváncsian várjuk a gyors intézkedést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom