Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-04-00 / 9. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest 1900 (3) seliol sem, ott ne beszéljünk töténet- irásróí, A zsidók 1848 március elején nem vettek részt a magyar szabadságharcai mozgalomban, mert még nem tudták, hová dől az. Mikor látták, hogy a többség, a nádor, sőt az uralkodó is ez oldalon van, csatlakoztak a többséghez. Midőn a liarcz kitör, megoszlanak: nagyobb részük a császárhoz szit, a kisebb híven megmarad a nemzeti ügy mellett. Némelyik mindakettöt szolgálja, mig fel nem akasztják. Az osztrákok győzedelmével nagyobb részük újra hü alattvaló lesz (érdekes példa erre a pozsonyi hitközség vérlázitó átokformulája, melyet a magyarok ellen kibocsát), a jobban kompromittált rész pedig kibúj dosik. Egyszóval a zsidóság hü marad önmagához e válságos időben és és faji jellemét, a megalkuvást, a többséggel tartást és az erre vonatkozó vallásos tantételeket ekkor sem tagadja meg. Ez az igazság, Jmelyet elcsavarni semmiféle pártiratnak nem sikerült. “ Feltételezem, hogy ha Vészi József s hozzá hasonlók 1849-ben éltek volna vagy bármikor bajba jönne a haza ott lennének a küzdők legelső soraiban. Béke idején azonban felesleges megbolygatni olyan kérdést, mely nem előnyös a zsidókra. Hiszen folytonosan és mindenben a magyarság rovására előnyben részesíti őket a sajtó, tehát az ilyen előlegezés a kiontott és vérszerzödésről még korán . . . Erdélyi Gyula. Az Örök imádás temploma. Az Erzsébet királyné emlékezetére szánt Örökimádás temploma ügyében a templom építési bizottsága felkereste Márkus József főpol- gálrmes'ert és Halmos János polgármestert. A küldöttséget Zichy János gróf vezette és tagjai voltak: Pallavicini Ede őrgrófnő, vWenckheim Frigyesné és Korniss Czirákv Lujza grófnék. A küldöttség a polgármesterektől az Örökimá- dás temploma számára a főváros részéről tá- I mogatást és telket kért. A főpolgármester ki- I fejtette a főúri küldöttség előtt, hogy legtet- szetőbbnek tartaná azt, ha az Erzsébet királyné emlékére szánt templomot az Eskü-téri hid pesti feljárójánál a belvárosi plébánia-templom helyére építenék Ebben az esetben a templom annál hivebben és magasztosabban szolgálhatná az elhunyt királyné emlékezetét, mivel azon a helyen emejkodnék, a hol a kiegyezés után a király a magyar alkotmányra az esküt letette. Az Örökimádás temploma a fényes palotákból környezett és újonnan szabályozott vidéken méltó helyet találna s a főváros közönsége a tervet igaz örömmel fogadná. A lelkes tervezők az ajánlat elfogadásával magának az örökimádás templomának felépítését is hathatósan meg- könnyitenék, mivel a főváros a Belvárosban építendő uj templom létesítéséhez a legnagyobb mértékű támogatását szives készséggel ajánlaná fel, minthogy ebben az esetben megszabadulna azoktól az előreláthatólag igen tetemes kiadásoktól, a mit az uj belvárosi plébánia-templom építése okozni fog. A küldöttség vezetője, gróf Zichy János, a polgármesterek előtt azonban kifejtette, hogy a készséges ajánlatot nem fogadhatják el, mivel az Erzsébet királyné emlékére tervezett templomot kizárólag a megjelölt czélra szánták, szigorúan zárdái jelleggel. Az Örökimádás templomát e rendeltetése megfosztja attól a szereptől, hogy nyilvános plébánia- templom legyen A küldöttség arra kérte a polgármestereket, hogy az uj Eskü-téri hid budai feljárójánál alakítandó tér valamelyik részét engedjék át az Örökimádás temploma számára. Azon a helyen megfelelő csendes, zárkózottabb környezetben szolgálná mindenkor azt a nemes és magasztos czélt, melyre alkottatott. Hogy az Örökimádás templomát Budán építsék, azt legelőször a Buda és Vidéke indítványozta és pedig azzal, hogy a templomnak leghivatottabb helye az 0 r b á n h e g y. Itt találja fel a természet adta kincsünknél fogva a bizottság mindazokat a kellékeket melyet keres. Mégegyszer ajánljuk ezt az Orbánhegyet a bizottság figyelmébe. Ennél jobbat keresve nem talál, arról is megvagyunk győződve, hogy a telektulajdonosok a viszonyokhoz képest a leg- méltányosabbak lesznek. Nyilvános nyugtázás. A Budapesti (budai) tanitó egyesület f. é. február hó 14-ón tartotta meg szokásos farsangi tánczestélyét a »Budai Polgári Casinó termeiben, melynek sikeres lefolyásáról e lap utján is hirt adtunk Ez alkalommal azután a felül fizetésekről kívánunk nyilvánosan elszámolni, a melyek jótékony segélyalapunk növelése czéljából a mai napig hozzánk befolytak. Estélyünk jövedelmét a következők növelték szivéé adományaikkal: 100 koronával: Dr. Kertész Abáné úrhölgy Önagysága. 22 koronával: Dr. Darányi Ignácz földtn. magy. kir. miniszter. 20 koronával: Dr. Fáik Miksa orsz. képviselő. 10 koronával: Dulovics Béla, Forster Gyula, Goldberger Sámuel, Keller Ignácz, Kertész Aba dr., Nagy Jenő, Or bay Antal dr., Katonáné Tlniránszky Irén, Weinek József dr., Zsák Hugó dr., Tichtl János. 8 koronával: Kanócz István. 6 koronával: Axaméthy Lajos dr., Eisner Albert, Fehérváry Géza báró, Kertscher István, Kollár Lajos, Lenz Ferencz, Czike Imi e 5 koronával: Benedek Sándor, Gathry Szaléz, Déri Izidor, Eckermann Ede, Frey Alajos, Hartmann István, Hauszmann Alajos, Hegedűs János dr., Kutlánya János, Toldi Lajos, Kemény X. Ferencz dr., Jankovics János dr. 4 koronával: Csorba Ferencz dr., Duma György, Ernyei Mór dr., Göőz József dr., Gärtner Rezső. Grigoli nővérek, Heinrich Kálmán dr., Héráid Ferencz dr, Herein Károly. Kovács János dr., Lakner János, Léderer Ábrahám, Madarassy Gábor, Nieder- mayer Ádám, Pethő Miklós, Péter János, Petri Ottó, Pogány Ferencz, Rajkai Mihály, Rácz Károly dr., Sártory Béla, Szekula Gyula, Szalay nővérek, Schőnreiter nővérek, Wettstein Gyula. 3 koronával: Bagó Alajos, Bozóky István, Éberling István, Halász Gyula, Havpál Benő, Kozma Gyula. 2 koronával: Aim Károly, Appl Lajos dr., Bachler Károly, Balonyi Imre, Biscara Endre, Bosnvák Jakab, Bozóky Ádám dr., Buday József dr., Bursics Antal, Cavalloni Pál, Csorba Sándor, Del-Medicó Ágoston, Depóid Lajos, Dorogsághy Dénes, Eiser állítása, hogy ez a vár a Pilisi hegyen állott. Ezt a téves magyarázatot a későbbi írók is átvették és csak legújabban mutatták ki, hogy a Pilisi vár Visegráddal azonos. A királynő ezen birtokából fejlődött ki utóbb a kis Pilis vármegye, melyről mint önálló vármegyéről a XIV. száz d folyamán is többször olyformán történik említés, hogy főispánja egyúttal visegrádi várnagy is volt. E vármegye a mai két (felső és alsó) pilisi járás területét ölelte fel (Buda város és a szt.-endrei sziget nélkül) és valószínűleg Nagy Lajos uralkodása alatt, a mid^n Visegrád már megszűnt állandó királyi lakhely lenni, Pestmegyével egyesittetett, mely czimében még ma is megörökiti a régi Pilis vármegye emlékét. Valószínű, hogy a visegrádi fellegvárral egy időben, de kétségtelenül a XIII. század folyamán épült a Duna partján a ma Salamon- torony név alatt ismeretes torony, a mely soha sem szolgáltatott Salamon király börtönéül, mint a hagyomány regéli, s csak jóval később nyerte mai népies elnevezését. Visegrád Robert Karoly idejeben élte fénykorát. E királyunk szívesen tartózkodott a visegrádi várban. Itt ünnepelte háromszori menyegzőjét (Máriával, Beatrixszel és Erzsébettel), s itt született 1326. márczius 5 én fia. Lajos, a későbbi nagy király. Visegrád országra szóló ünnepélyek színhelyévé lön. Egymásután, látogattak el ide koronás fők: Káz r.ér lengyel király, János cseh király fia. a későbbi IV. Károly császár és István bosnyák király. Fogadtatások mesés fénynyei és pompával történt, s az ünnepélyek hire az ország határain is messze túlszárnyalt. De Visegrád látta Zách Klára szörnyű tragédiáját is. Az udvarhölgyek közé tartozott gyönyörű leány áldozatul esett a királyné öcscse, lengyel Kázmér ármányának. Az atya, Zách Felicián, előbb Csák Máté nádora, azt vélvén, hogy maga a királyné is részes a gaz tettben, fegyveresen a visegrádi alsó várban levő királyi palotába rohant, hol a királyt családjával együtt épen asztalnál találta (1330. április 18.) Vak dühében karddal | támadt a királynéra, kinek védekezésre emelt jobb kezéről négy ujját levágta; majd a királyi gyermekek ellen fordult, de azoknak csak két nevelőjét, sebezte meg, kik a gyermeket testükkel oltalmazták. E közben a lármára összefutott az udvari nép s a dühöngő támadót darabokra konczolta. Ezt a borzasztó vérengzést még szörnyűbb bosszú követte. Az országnagyok a római jog kegyetlen szellemében az apa támadásáért rémitő halállal lakoltatták gyermekeit, sőt mint Arany történeti alapon, de költői alakban oly meghatóan énekli, »egész nemzetségét« is. Róbert Károly e rá homályt vető gyászos eset után is jóltevője maradt Visegrádnak, melynek lakói, mikor 1342-ben meghalt, úgy siratták, mint atyjukat, Nagy Lajos alatt sem szűnt meg a vár fénye. O ugyan 1350-ben Budát tette székhelyévé; de azért sok időt töltött e várban, a hova hadjáratai után pihenni tért. Az ő halálával Visegrád fénykora is sírba szállt. Zsigmond alatt annyira Hanyatlott, hogy 1412-ben királyi rendelettel kellett a romba dőlt házak fölépítését, megparancsolni. 1440-ben Erzsébet, királyné innen lopatta el Kottaner Ilona udvarhö jgye által a magyar koronát, melyet Frigyes 1 császárnak zálogosított el, s mely azután csak húszon három év múlva került vissza a hazába. Mátyás király alatt uj életre ébredt Visegrád vára. A magyar koronát ismét itt őrizték s a király itt gyakran és szívesen mulatott, a várban. A visegrádi királyi palota ekkor u^ra európai hirü volt. Oláh Miklós érsek leírása szerint Visegrád város akkor három részből: a magyar városból, német városból és a fellegvárból állott. A fellegvár a hegy csúcsán uralkodott, alatta a királyi palota és a német város terült el, mig a magyar város távolabb fekvő külváros volt. A palota melléképületeivel együtt a Salamon-toronytól a mai erdészeti hivatal épületéig terjedt. Följárata a Duna felől volt s tágas udvarra szolgált, melyet gyönyörű 'drágos kert, alabástrom kávájú kút és márványoszlopokon nyugvó kupula díszített; innen márványlépcsők vezettek a felső udvarra, mely az előbbinél még diszesebb vala.. Maga a palota épen a várhegy tövében állott s összesen 350 termet foglalt magában aranynyal és j ritka szép faragványokkal ékítve, oly pompával. minőt azon időben sehol másutt nem ismertek. A palotától a Salamon-torony fejé függőkertek, fürdők és halastavak voltak, m e lyekhez a várfalon kívül vadaskertek, tornázó terek és sétahelyek csatlakoztak. A német városban az előkelő családok (Drugeth, Roz- gonyi) palotái sorakoztak; ugyanott volt a 8züz Mária tiszteletére emelt gót Ízlésű ple
