Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-12-00 / 35. szám
Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magya% szelleme^ Budapest, 1900. X; évfolyam. 35. sz. Vasárnap, Szt. Karácsony hava (Deczember). ,M Magyar“. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre (» korona, évnegyedre íj korona. — Egy szám 1 korona. SZERKESZTOSEG: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni Budapest, 1900 deczember hó. Nem térközünk el a zsidókérdés elül A Buda és Vidéke tizedik évfolyamát kezdi. Tíz év egy lap életében már számot tesz. Tíz éve próbaköve annak, hogy joga van élni. A Buda és Vidéke él, sem meg nem fogyva, sem meg néni törve, s hogy éljen és pedig még erősebben, kevesebb küzdelemmel, még szélesebb körben, az a Budáért érdeklődő keresztény szellemű közönségtől függ. Budát nem lehet, nem szabad csakis a budaiak buzgalmára, sokszor árván hagyott jóakaratára bízni. Buda az ország szive, Buda az ország figyelmére méltó. Iti van a király otthona. Itt lesz a magyar ifjúság Athénije. Ez a legnagyobb fürdőváros a világon. Buda van hivatva arra, hogy a szellem itt telepedjék le. Mint az ország egyik legreme- kebb vidéke, az idegenforgalom érdeklődésének központja. Az ország prímásának székhelye, tehát a keresztény szellem bástyája, mit megerősít Szent István jobb keze s e Szent Jobb tiszteletének országos ünnepe. Buda emelkedése, rendezése, viszonyai, állapota az egész országot érintik. Buda jövője, a nemzet jövője ... Az ősi városra ma már városrészre várakozással néz egész hazánk. Mi tehát küzdünk Budáért, Buda és vidéke magyarosodásáért, a magyar szellem és gondolkodás ébresztéséért, a a magyar jellem erősítéséért. Küzdöttünk tiz évig, küzdünk tovább s munkánkhoz meghívunk minden jó magyart. Minden igyekezetünk az, hogy úgy Buda, mint az egész ország legyen keresztény magyar s a kereszténység uralkodjon minden Aonalon a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István hagyományai szerint. Mindent elkövetünk, hogy gróf Széchenyi István szelleme fényesen és hatással éljen a jó magyarok szivében. Ismertetjük életét, Írásait s igyekezünk azon, hogy tetteinket vezesse a legnagyobb magyar gróf Széchenyi Istyán szelleme. Legyünk őszinték és becsületesek. sem, rámutatunk hibáikra, bűneikre s addig is, mig a' keresztény szellemnek teljesen meghódolnának, vagy oly hazát keresnének, hova jobban illenek, feljegyezzük --ha vannak — olyan tetteiket is, melyekkel a nemzet érzéseivel ellenkezésbe nem jönnek s melyekkel az alkalmazkodást megkísértik. Teszünk, a mit teszünk azért, hogy alkalmuk lehessen nemcsak áttérni, hanem megtérni, s ha lehetséges, az önbeismerés erényét átérezve, magukat javítani. Teszünk, a. mit teszünk higgadtan, izgatások kerülésével s minden erőszakra való ösztönzés nélkül komolyan, haza- fiúi és keresztény lelkesedéssel. , Az igazság az, a mit mi hirdetünk. A keresztény igazságnak győzni kell és folytatni diadalmenetét a századok utján, ha sárral dobálják is. A keresztények bátorságát soha nem hívjuk utczai lázadásra, hanem csak nyílt egyenes szóra és törvényes cselekedetekre. Kívánjuk a keresztény hit bevallását és fejlesztését az életben. Ez a magyar hazafiság. így értették ezt őseink és igy éltek . . . Ha a keresztény vallás erős, úgy gyenge minden áruczikk elmélet. Ha vallásunkat, a Jézus vallását szigorúan követjük, ezzel biztosítjuk függetlenségünket. Azok a korszakok, melyekben a keresztény vallás és vallásosság uralkodott, tündöklők, szivemelők, gyümölcshozók. Élesztjük a keresztény vallásosságot annál is inkább, mert a vallástalan nép szolgaságra érett s féktelen indulatainak rabja. A keresztény vallásban fegyelmezett lelklismeretre és ennek alapján megszilárdult jellemre van szükség, hogy a mi I életre adatott, halált ne hozzon a népekre. Nem lehet el a keresztény vallás nélkül a műveletlen nép, mert ez indítja szellemét cselekedetekre, még kevésbbé lehet el a keresztény vallás nélkül a műveltebb osztály, hogy eleven mozgalmaiban, merész kezdéseiben czélt ne té- veszszen. Ha közönyösek vagyunk a keresztény kötelességek teljesítésében, úgy már a kisdedektől elkobozzák Jézus Krisztust és az államtól a keresztény jelleget. Keresztény szellem nélkül nincsen valódi erkölcs, tartós becsületesség. Ez adja a földi életnek az egészséges fenntartó erőt. Ahol nincs keresztény szellem, ott beteges az élet. A kereszté^vség a lelkikincseket keresi. A zsidóság makacsul löki ezeket el magától s elmerült a földi, anyagi kincsekbe s az önszeretetbe. Az önszeretet ejti pedig a legnagyobb sérelmet a halandón. A kik magukat túlságosan szeretik, azok pusztítói a közboldogságnakAzért olyan elégedetlen az emberi, ség, hogy maga-magától akart kivándorolni, mert inog a keresztény szellemben, a keresztény vallásban. Emeljetek bár szerencséből és boldogságból aranyhegyeket a nemzet számára, a társadalmat a keresztény vallás nélkül meg nem javítjátok, mert a baj, a melyben a társadalom sinylik, erkölcsi betegség. Keressétek a Jézus nevében Isten országát, a többi mind hozzáada- tik néktek. Ezzel az elmélkedéssel lépünk át lapunk pályafutása tizedik évébe, s minden erőnkkel arra törekedünk, hogy minden kérdést a kereszténység érdekében tárgyaljunk és világosítsunk1 meg . . . Emelkedjünk érzéseinkben, tisztuljunk tetteinkben a keresztény szeretet nevében. A tettekben nyilatkozó szeretet meggyógyít minden sebet, a puszta szavak nevelik a fájdalmat. Erdélyi Gyula, J? költő sorsa. Népeknek éíiekelt Bű báj as danát, Feltárva előttük Az élet színpadát. Daloltad a vágyak Tündért álmait, Jel nélkül porladnak A sírban hamvaid! ifj. Hatala Péter. Vásároljunk a Keresztény Ruhaszövetkezetnél!
