Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-03-00 / 7. szám
in DA LS VIDÉKE. Budapest, 11)00 (5) értői szerint ez a hid a főváros egyik legszebb műtárgya. Visszajőve!, a bizottság megnézte a kocsiszínt, a hol Papp Árpád elnök a kereskedelmi miniszter nevében a vonalat meg- nyitottnak jelentette ki Jelűnek Henrik vezér- igazgató pedig kijelentette, hogy a forgalmat azonnal megkezdi. A hűvösvölgyi vasút a központi városházától indul s a Perencz József- hidou, budai belső körúton át, a fogaskerekű vasút állomása és a Szent Ilona mellett a budai hegyek között megy a Hüvösvölgyig. A közönség valósággal ostromolta Írásban és szóval szerkesztőségünket, hogy ezt a vasutat, melynek indítványozása legelőször a Buda es Vidékében jelent meg érdes hangon sürgessük. Mi a körúti vaspálya igazgatóságával érintkeztünk s megnyugodtunk a kijelentésben- Haraszti Jetiinek Henrit: szivén hordoza a budai érdekeket s elismerést érdemei a hűvösvölgyi vasutért is Nagyon sok akadálylyal kell küzdeni mig egy egy tervet végrehajtanak. Sokszor gát a közönség önzése is. Budai hangulat. Ez alatt a czitn alatt szoktuk közölni a budai fiatalság költeményeit, most azonban egy igaz történetet közlünk, mely felháborította a csendes krisztinavárosi hangulatot. Itt megszoktuk azt, hogy lakók és háziurak békés és méltányos egyetértésben élnek és sokszor félszázadot tölt a lakó egy lakásban. Háziúr és lakója barátságosan félmeszelyeznek s még a politikai kérdésekben is többnyire egy párton vannak. A felmondások csakugyan ritkaságok különösen az üzleti világban. A Krisztina-körut 36 ik számú ház tulajdonosnője Özvegy Krantz Edéné felmondott Záborszky I s t v á n n é mészáros üzletének. Az üzlet már évek óta ott van, a vevőközönség oda szokott és most egy öt gyermekes anya szenved ezáltal üzleti kárt és szenvednek nevelendő gyermekei. Különösebb oka a felmondásnak nincsen, s azt mondják nem méltányos. Ez nem egészen magánügy (azért kSzöltük', hanem egy rossz hangulatott keltő eset s eloárnyéka annak a háziuri divatnak, a mi a másik parton is csak ritkább példa. Mit tegyünk az idegen forgalomért? *) Az általános pangás, a gazdasági válságos állapot, a majdnem tűrhetetlen nyomom ságos anyagi helyzet vészkiáltásaira fel kell mindnyájunknak ocsúdnunk, s meg kell erősen ragadni minden fontos eszközt és módot, melyek az adófizető polgárok nagyobb köreit nagyobb, keresethez juttatni hivatták. Ily nem eléggé méltányolható kereset- forrás, az idegen forgalom. És hogy mennyire vannak meg előfeltételei úgy igazán szép székesfővárosunkban, mint gyönyörű fürdőinkben, hegyvidékeinkben és közlekedési eszközeinkben, azt már fentiekben kifejtettük. A mikor a teendők programjára tértünk át, maradjunk első sorban és íőkép a főváros eseténél, lévén az ország szive mindenek felett központja e fontos kérdésnek. 8 itt a fővárosi törvényhatóságára hárul a kötelességek nagy része. Évek előtt — úgy tudom — nagy actió indult ki a város atyái köréből. Mindenek felett szép program készült, melyről érdekes részletességgel számolt be nemrég egy hírlapi czikkünk. A teljesség szempontjából és az ügy érdekében a következőket idézem belőle: 1888-ban, midőn a Balkán-félsziget csatlakozási vonalai kiépültek, a főváros törvény- hatósága egy bizottságot küldött ki azoknak a módoknak a tanulmányozása végett, hogy miként fokozható a főváros idegenforgalma. *) „Az Ország, És Fővárosunk Idegen Forgalma" czimii nagy hatású könyvből,irta S/mialovszkyValér képviselő. A bizottság a következő programot dolgozta 1 ki és fogadta el. 1. Budapest leírása több nyelven; 2. a főváros ismertetése hírlapok utján; 3 Budapest fölvétele a Baedekerbe; 4. a városról fölvett fényképek kitétele külföldi városokban; 5. előnyös menetjegyek kieszközlése a keleti vonalakra; 6. ezen kedvezmények köztudomásra juttatása; 7. útmutatók szerkesztése; 8 ai ítélni közlekedési és szállodai viszonyok czél- szerü átálakitása; 9 Budapest helysziuraj- zának elkészítése; 10. a fogadó szobaárak szabályozása; 11. idegen nyelvű múzeumi kalauzok szerkesztése; 12. jobb igényeknek megfelelő mulatóhelyek létesítése; 13. közünnepek rendezése és 14. egy fővárosi múzeum létesítése. A bizottság egyúttal szükebb albizottságot küldött ki Liptay Béla báró elnöklete alatt, melynek tagjai dr. Vámbéry Ármin, Körösi József, dr. Radnai Jenő tanácsjegyző voltak. Körösi József ritka és fáradhatatlan buzgalommal látott a propagandához. 1888. május 25-ről kelt levelében fölhívja a Cook & Son világczég figyelmét fővárosunkra és a Kárpátokra. A fölki vasnak a czég készséggel tesz eleget, fióküzletet nyit fővárosunkban. Ugyancsak Körösi kezdeményezésére a Fuhrmann- féle berlini Kaiser-Panorama Budapestről 60 sztereoskop-képet vesz föl sorozatába. Orell Fiisli & Co. zürichi czég a „Journalistische Besprechungen“-ben a fővárosról értekezik. Sasváry Ármin a Revue d’ Orient“ - ben közöl czikksorozatot. Ezen ismertetésekre a bizottság 1888. május havában 180 frtot szavaz meg; a fővárosi kalauzra pedig, mely 13.000 példányban készült, 352 frtot költj“^ Kozmatáuál 50 látképet rendel 5 fiijával és Morelli Gusztáv tanár által fametszeteket készíttet, klichéjét 50 írtjával. Ugyanezen ülésben a bizottság a külföldi lapokban való nagyobb hírlapi czikkek és tárczák díjazására 300 frtot szavaz meg. Körösi jutányosán, sok helyütt ingyen eszközli ki a hirdetések kifüggesztését, igy a hálókocsi (Wagons Lits) társulatnál, a duna- gőzhajózási társulatnál, az osztrák Lloydnál, a Messagerie Maritimenél, a Compagnie Generale Transatlantique, a Compagnie Marseiileise- a Cunard Line, a Norddeutscher Lloyd, a Ham. burg amerikanische Paquetfahrt Act. Ges, hajózási vállalatoknál és a külömböző külföldi fürdőigazgatóságoknál. Ezenkívül a főváros idegenforgalmáról Körösi a statisztikai havifüzetekben kimutatásokat is tett közzé. Ezzel az ügynek komoly tudományos alapot is adott. Csodálkoznak azon, hogy a statisztikai kimutatásoknak elmaradása sem a főváros törvényhatóságánál, sem az idegenforgalom által közvetlenül érdekelt ipari és kereskedelmi feleknél, sem az ipar és kereskedelmi kamaráknál feltűnést nem keltett, s nem köve- t .lék ezeknek további közlését. Pedig ezek ■ statisztikai kimutatások egészen specziális udományos pertraktálásban részesülnek a külföldön. A mily lelkesedéssel karolták fel az eszmét és bár Körösi nem fogyott ki a praktikusnál- praktikusabb, újabb ötletekből, épp oly gyorsan csökkent az érdeklődés, a bizottsági ülések ritkábbak lettek, mig végül egészen feloszlott. Felsoroltam a költségeket is: nehogy azt gondolhassák, hogy a program kivitele a főváros oly financziális megterheltetését vonta volna maga után, mely sem a fennálló viszonyoknak, sem az esetleg elvárható morális és tényleges haszonnak nem felel meg. Bármely jobbforgalmu sajtkereskedésnek évi reklám költsége több fővárosunk idegen forgalmának emelésére szükséges összegnél. Az ügyet ezután a fővárosi egyesület vette kezébe, itt azonban nem történt semmi. A fővárosnak ott kell folytatnia, a hol elhagyta, nem kell sajnálnia a költségeket már a saját jól felfogott érdekében sem. A társadalomnak pedig kötelessége támogatni a fővárost e munkájában. Itt nyílik alkalom általános érdekessége thémák megbeszélésére, esetleg külön e czólra rendezendő összejöveteleknél. Az érdeklődés ez ügy iránt a legszélesebb körben felkeltendő és minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni. hogy leküzdjük a bizalmatlanságot, melyet e kérdéssel szemben tanúsítanak. A főváros költségvetésében e czélra tetemes öszszegnek kell szerepelnie, a melyhez az egyesületek saját adományaikkal járulnának, melyeket társadalmi utón adakozásokból, rendezendő ünnepélyek, bálok, mulatságok stb. jövedelmeiből fedeznének. Ily czélra pl. Pécsben évente tekintélyes összegeket gyűjtenek s állandó szubvenczióként az osztrák belügyminisztérium, a, bécsi városi tanács, a Südbahn, a Kaiser Ferdinánd-Nordbahn, a Nordwestbahn, a Wagons-Lits-társaság, a takarékpénztárak, bankok, közlekedési és hajózási vállalatok, utazási irodák, szállodák, kereskedői és'jparos- czégekmagánszemélyek adakozásai szerepelnek Az ily módon befolyt pénzből első sorban reklámot kell csinálni a fővárosnak, még pedig a legszélesebb alapon. Hogy idegen forgalmunk annyira a világvárosok forgalma alatt ál, annak egyedül tulszerénységünk az oka, mert azt hittük, hogy nem szükséges reklámot csinálni fővárosunknak. Svajcz daczára, hogy természeti szépségei eléggé ismertek és vonzók, nem szűnik meg unott-untalan az utasok figyelmét a legmesszebbmenő reklámokkal magára vonni. A külföld egyrészt nem bir tudomással arról, hogy mi jóval bir a mi fővárosunk másrészt mi nem értjük a módját, hogy saját kincseinket előnyösen kihasználjuk. Budapestet a külföldiek előtt minduntalan mint előnyös utazási irányt kell hangoztatni és viszont Budapestet magát az idegenekre való tekintettel a mennyire csak lehet érdekes és kellemes tartózkodási helylyé tenni. Figyelembe kell vennünk e helyütt az idegenekre való tekintetből korunk kozmo- politikus tendencziáját. Ezzel számos szokásuk ellenzik, a/mit az idegenek neveletlenségnek és félszegségnek tartanak. Ezek miatt esetleg kerülnek, vagy el is maradnak egészen tőlünk. A forgalmi viszonyok, a borravaló, a zárórának későbbre tétele, a köztiztaság, az utczasöprés és világítás kérdéseinek tanulmá- nyozésa és módosítása mind fölveendők a programba. A table d’hote és az u. n. penzió meghonositandók, a kapupénz törlendő. Idegen iroda állítandó föl, mely az utazóknak a szükséges fölvilágositásokkal szolgálnia, hites és megbízható vezetőket állítania. Ez irodára a vasúti indóházakban. szállodákban és a városi hirdetési oszlopokon kifüggesztett fölhívásokkal kell az idegenek figyelmét fölhívni és újságokban az uj berendezést figyelmükbe ajánlani. Az irodában panaszkönyvet kell elhelyezni, a melyeknek utján számos ajánlat vagy utbaigazites kerülne köztudomásra, a melyek reális és praktikus értéke elvitázhatatlan' Az idegen irodában készítendő ezután újból az idegenforgalmi statisztika is. Ha Budapestnél sokkal nagyobb városok hatósági és társadalmai megtesznek minden lehetőt idegen forgalmuk fejlesztésére, foglalkozhatunk azzal mi is. így sikerült talán az idegeneket hozzánk vonzani, csak tegye meg mindenki a magáét; de legalább tegyünk már valamit. ===== Nyilatkozat. Egyes alaptalan híresztelésekkel szemben tartozom kijelenteni, hogy a «Buda és Vidéke* legutóbbi számában «Az iskolaszékekről* czimü s Nemo aláírással megjelent czikkelyt nem én Írtam. — Budapesten, 1900. márcz. hó 1-én. Koncsek Lajos.
