Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-07-21 / „A Magyar”

1900. évi julihs hó 21. szórakoztató lapja „A JVIAGYAp“ SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. A BUDA és VIDÉKE előfizetési ára : 12 korona egy évre. Szent István koronája. Budapest, márczius A A magyar királyi koronának kilencz- százéves emlékünnepére nem készül az ország. Ezelőtt kilenczszáz esztendővel, az üdvnek 1000-dik évében történt, hogy 11. Szilveszter pápa márczius 27-ik napján kelt bulláját kiadta s elküldte István fe­jedelemnek, Gejza fiának a koronát, a királyi czimet és apostolkodása jeléül a kettős keresztet. Asztrik püspök fényes magyar küldöttséggel ment Rómába István levelével és István nagy érdemeinek el­ismerése volt, hogy a római pápa őt ily különös kegyekben részesítette. István rá is szolgált erre a kitüntetésre, mert valóban csodás apostoli munkát vég­zett, midőn úgyszólván az egész magyar nemzetet nehány rövid esztendő alatt eltérítette ősi vallásától és kereszténynyé tette. Igaz ugyan, hogy már atyja, Gejza fejedelem, nejével, Saroltával Gyula vezér leányával együtt fölvette a keresztséget; de Gejza azért még az ősi hitnek is ál­dozott. A kereszténységnek pedig a nem­zetben még annyi erős ellensége volt, hogy Istvánnak mindjárt atyja halála után, fejedelemsége első évében Koppány lázadó hadával kellett harczot vívnia. Rendkívüli buzgósága és szerencséje lehetett tehát az apostoli férfiúnak, hogy alig három esztendei működés után a kereszténysé­get annyira elterjesztette, hogy a római pápa már méltónak találta őt a királyi koronára s az apostoli kettős keresztre. István az 1000-dik év augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján Esztergom­ban fölkenetvén és megkoronáztatván, megalapította a magyar királyságot s első királya lett a magyar nemzetnek. De ez az esztendő nem csupán a magyar királyságnak, hanem a magyar alkotmánynak is születési éve. És csodálatos, hogy a nevezetes ese­mény kilenczszázadik évfordulójának meg­ünneplésére sem szent István koronájá­nak mostani viselője, a király s vele a királyi udvar, sem a magyar alkotmány őre és letéteményese a törvényhozás nem készül. A magyar katholikos egyház ünnepi évnek nevezi és tartja 1900-at. A római pápa az egész világra kiterjedő ünneppé avatta ezt az esztendőt. De vájjon a Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kér., VáPpsrnajoR-uteza 28. sz. magyar királyság s a magyar alkotmány csak a katholikus egyház részéről érdemli meg a kegyeletes megemlékezést és a királyi udvarnak és az országgyűlésnek nem nagy nemzeti ünnepe-e ez az év? Vájjon 1900. augusztus 15-ödike, az első magyar király megkoronázásának, a ma­gyar királyság, a magyar alkotmány meg­alkotásának kilenczszázadik évforduló napja a katholikus egyházon kívül senki mást nem illet meg ebben az országban ? Szent István koronája, a kettős kereszt, a Gizella királyné szőtte palást: ma is szent ereklyéi a magyar nemzetnek és jelképezői a királyi hatalomnak. Hogyan lehetséges, hogy a törvényhozás, mely a képzelet homályába s a költőiség ködébe vesző bejövetel ezredik évét oly pazar pompával ünnepelte, most meg se moz­dul ? És miért nem hallunk hirt arról, hogy a magyar nemzet, a magyar ország­gyűlés, a magyar király milyen országos ünnepet fog ülni 1900. augusztus 15-én, amely napon, ezelőtt kilenczszáz évvel, a római pápa ajándékát először avatták a magyar királyság szimbólumává ? A katholikus egyház is csak múló emlékezést szentel az első magyar király­nak. A templomokban megkondulnak a harangok, száll az ének, a tömjénfüst és az imádság. De megmaradó nyoma nem lesz ennek a kereszténységre oly dicsőséges esztendőnek. A püspöki kar nem szövetkezett arra, hogy hatalmas könyvben megírássá, fényes illusztrácziók- kal kiadja szent István király történetét. Nem szövetkezett arra, hogy a budapesti lipótvárosi templomot szent István templo­mává fölszentelje vagy pedig az ország székesfővárosában szent István emlékére monumentális uj templomot emeljen. A Sz. István-Társulat sem gondoskodott arról, hogy a magyar keresztény állam meg­alapítójának, első szent királyunknak dicsőségét nagyobbszabásu epikai költe­mény s más költői és történelmi müvek zengjék. És a magyar nemzet? Én édes Iste­nem, hiszen amióta szent István napját nemzeti ünneppé tette a törvény, ez a nap is fakóvá lett, elvesztette piros szí­nét. S a hálátlanság még azt az össze­gyűjtött pénzt sem keresi, melyet az or­szág ezrei ezelőtt 15—20 évvel adtak össze szent István király szobrára. Ha jól tudjuk, már 15 évvel ezelőtt 160.000 A Buda és Vidéke kiadása ,,A ÍT1AGYAR“ egy évre 2 kor. 40 fill. korona volt együtt szent István szobrára. Hol“ van ez a pénz? Miért nem leplezik le az idén, augusztus 15-ik napján az első magyar király szobrát ? Avagy, ha él bennünk a kegyelet és szent István koronáját őszinte áhítattal övezzük, miért ne lehetett volna az uj országházat a magyar alkatmány kilencz­századik évfordulóján fölavatni ? Nem volna-e kötelessége az országgyűlésnek, a képviselőháznak a főrendiházzal együtt az uj országháza dísztermében, a király jelenlétében ünnepi ülést tartani 1900. augusztus 15-én szent István király s a magyar szent korona kilenczszázados emlékére ? Mindössze alig félesztendő választ el attól a naptól, melyen a malgyar királyság kilenczszáz esztendővel eze ott megszüle­tett és szent István koronája a magyar királyi hatalom szent jelképévé avatódott. Nem tartja-e a kormány igen sürgős feladatának, hogy e nap megünnepléséről a felséges királylyal beszéljen, terveit az országgyűlés elé terjeszsze és az orszá­gos ünnep előkészületeiről a magyar nem­zetet tájékoztassa? A legnagyobb magyar királynak, hol­lós Mátyásnak, messze Kolozsvárott az idén emelnek csodaszép szoboremléket; a magyar költők királya születésének századik évfordulóját országos ünneppel készül megörökíteni a hálás kegyelet: mire magyarázzuk, hogy éppen az első magyar király emlékének nem hódol az ország? Szent István koronája tette sérthetet­lenné s apostolivá I. Ferencz József ki­rályi személyét. Szent István alkotmánya volt gyökere, alapja, a mai magyar alkot­mánynak. Vájjon Magyarország főváro­sában lesz-e a magyar király 1900. augusztus 15-én, a magyar szent korona kilenczszázados emlékünnepén ? S vájjon a király, a törvényhozás és a nemzet szive együtt fog-e dobogni ezen a napon, oly országos emlékünnepen, mely szent István koronájának fényéhez és a magyar nemzet kegyeletéhez méltó ? * Ezt a czikket irta 1900. márczius 5-én a hazafias és valódi keresztény szel­lemű Hazánk, a magyar föld érdekeinek erélyes lapja. A kérdésre meg van a fe­lelet. Az ünnep nem nemzeti ünnep s Hazai ásványvizeket igyunk. — Pántoljak a hazai fürdőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom