Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-21 / „A Magyar”
1900. évi julihs hó 21. szórakoztató lapja „A JVIAGYAp“ SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. A BUDA és VIDÉKE előfizetési ára : 12 korona egy évre. Szent István koronája. Budapest, márczius A A magyar királyi koronának kilencz- százéves emlékünnepére nem készül az ország. Ezelőtt kilenczszáz esztendővel, az üdvnek 1000-dik évében történt, hogy 11. Szilveszter pápa márczius 27-ik napján kelt bulláját kiadta s elküldte István fejedelemnek, Gejza fiának a koronát, a királyi czimet és apostolkodása jeléül a kettős keresztet. Asztrik püspök fényes magyar küldöttséggel ment Rómába István levelével és István nagy érdemeinek elismerése volt, hogy a római pápa őt ily különös kegyekben részesítette. István rá is szolgált erre a kitüntetésre, mert valóban csodás apostoli munkát végzett, midőn úgyszólván az egész magyar nemzetet nehány rövid esztendő alatt eltérítette ősi vallásától és kereszténynyé tette. Igaz ugyan, hogy már atyja, Gejza fejedelem, nejével, Saroltával Gyula vezér leányával együtt fölvette a keresztséget; de Gejza azért még az ősi hitnek is áldozott. A kereszténységnek pedig a nemzetben még annyi erős ellensége volt, hogy Istvánnak mindjárt atyja halála után, fejedelemsége első évében Koppány lázadó hadával kellett harczot vívnia. Rendkívüli buzgósága és szerencséje lehetett tehát az apostoli férfiúnak, hogy alig három esztendei működés után a kereszténységet annyira elterjesztette, hogy a római pápa már méltónak találta őt a királyi koronára s az apostoli kettős keresztre. István az 1000-dik év augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján Esztergomban fölkenetvén és megkoronáztatván, megalapította a magyar királyságot s első királya lett a magyar nemzetnek. De ez az esztendő nem csupán a magyar királyságnak, hanem a magyar alkotmánynak is születési éve. És csodálatos, hogy a nevezetes esemény kilenczszázadik évfordulójának megünneplésére sem szent István koronájának mostani viselője, a király s vele a királyi udvar, sem a magyar alkotmány őre és letéteményese a törvényhozás nem készül. A magyar katholikos egyház ünnepi évnek nevezi és tartja 1900-at. A római pápa az egész világra kiterjedő ünneppé avatta ezt az esztendőt. De vájjon a Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kér., VáPpsrnajoR-uteza 28. sz. magyar királyság s a magyar alkotmány csak a katholikus egyház részéről érdemli meg a kegyeletes megemlékezést és a királyi udvarnak és az országgyűlésnek nem nagy nemzeti ünnepe-e ez az év? Vájjon 1900. augusztus 15-ödike, az első magyar király megkoronázásának, a magyar királyság, a magyar alkotmány megalkotásának kilenczszázadik évforduló napja a katholikus egyházon kívül senki mást nem illet meg ebben az országban ? Szent István koronája, a kettős kereszt, a Gizella királyné szőtte palást: ma is szent ereklyéi a magyar nemzetnek és jelképezői a királyi hatalomnak. Hogyan lehetséges, hogy a törvényhozás, mely a képzelet homályába s a költőiség ködébe vesző bejövetel ezredik évét oly pazar pompával ünnepelte, most meg se mozdul ? És miért nem hallunk hirt arról, hogy a magyar nemzet, a magyar országgyűlés, a magyar király milyen országos ünnepet fog ülni 1900. augusztus 15-én, amely napon, ezelőtt kilenczszáz évvel, a római pápa ajándékát először avatták a magyar királyság szimbólumává ? A katholikus egyház is csak múló emlékezést szentel az első magyar királynak. A templomokban megkondulnak a harangok, száll az ének, a tömjénfüst és az imádság. De megmaradó nyoma nem lesz ennek a kereszténységre oly dicsőséges esztendőnek. A püspöki kar nem szövetkezett arra, hogy hatalmas könyvben megírássá, fényes illusztrácziók- kal kiadja szent István király történetét. Nem szövetkezett arra, hogy a budapesti lipótvárosi templomot szent István templomává fölszentelje vagy pedig az ország székesfővárosában szent István emlékére monumentális uj templomot emeljen. A Sz. István-Társulat sem gondoskodott arról, hogy a magyar keresztény állam megalapítójának, első szent királyunknak dicsőségét nagyobbszabásu epikai költemény s más költői és történelmi müvek zengjék. És a magyar nemzet? Én édes Istenem, hiszen amióta szent István napját nemzeti ünneppé tette a törvény, ez a nap is fakóvá lett, elvesztette piros színét. S a hálátlanság még azt az összegyűjtött pénzt sem keresi, melyet az ország ezrei ezelőtt 15—20 évvel adtak össze szent István király szobrára. Ha jól tudjuk, már 15 évvel ezelőtt 160.000 A Buda és Vidéke kiadása ,,A ÍT1AGYAR“ egy évre 2 kor. 40 fill. korona volt együtt szent István szobrára. Hol“ van ez a pénz? Miért nem leplezik le az idén, augusztus 15-ik napján az első magyar király szobrát ? Avagy, ha él bennünk a kegyelet és szent István koronáját őszinte áhítattal övezzük, miért ne lehetett volna az uj országházat a magyar alkatmány kilenczszázadik évfordulóján fölavatni ? Nem volna-e kötelessége az országgyűlésnek, a képviselőháznak a főrendiházzal együtt az uj országháza dísztermében, a király jelenlétében ünnepi ülést tartani 1900. augusztus 15-én szent István király s a magyar szent korona kilenczszázados emlékére ? Mindössze alig félesztendő választ el attól a naptól, melyen a malgyar királyság kilenczszáz esztendővel eze ott megszületett és szent István koronája a magyar királyi hatalom szent jelképévé avatódott. Nem tartja-e a kormány igen sürgős feladatának, hogy e nap megünnepléséről a felséges királylyal beszéljen, terveit az országgyűlés elé terjeszsze és az országos ünnep előkészületeiről a magyar nemzetet tájékoztassa? A legnagyobb magyar királynak, hollós Mátyásnak, messze Kolozsvárott az idén emelnek csodaszép szoboremléket; a magyar költők királya születésének századik évfordulóját országos ünneppel készül megörökíteni a hálás kegyelet: mire magyarázzuk, hogy éppen az első magyar király emlékének nem hódol az ország? Szent István koronája tette sérthetetlenné s apostolivá I. Ferencz József királyi személyét. Szent István alkotmánya volt gyökere, alapja, a mai magyar alkotmánynak. Vájjon Magyarország fővárosában lesz-e a magyar király 1900. augusztus 15-én, a magyar szent korona kilenczszázados emlékünnepén ? S vájjon a király, a törvényhozás és a nemzet szive együtt fog-e dobogni ezen a napon, oly országos emlékünnepen, mely szent István koronájának fényéhez és a magyar nemzet kegyeletéhez méltó ? * Ezt a czikket irta 1900. márczius 5-én a hazafias és valódi keresztény szellemű Hazánk, a magyar föld érdekeinek erélyes lapja. A kérdésre meg van a felelet. Az ünnep nem nemzeti ünnep s Hazai ásványvizeket igyunk. — Pántoljak a hazai fürdőket.
