Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-03-21 / „A Magyar”
A MAGYAR Budapest, 1900 (3) vetette labait. Keletkezésére nézve *z még' régibb a pálosoknál; hiteles okmányok igazolják, hogy III. Béla király 1184. május 27-én alapította a czisztercziták pilis-szt.-kereszti apátságát, a burgundiai Aceyből beköltözött szerzetesek részére. Az uj rend tagjai csakhamar meghonosodtak hazánkban, s megerősödve, hazafias kulturális missziójukat nagy buzgalommid teljesítették úgy itt, mint az innen telepitett pásztói, bél-háromkuti és ábra- hámi apátságban. Már 1230 körül épült a »fehér papok« (mint nálunk a cziBzterczitákat nevezik) itteni kolostora és temploma, melyeknek nagyságáról még ma is tanúskodnak a mexikói út melletti u. n. Klastromkert sűrű bokrozata között felismerhető falmaradványok. Hányán haladtunk már el e hely mellett a nélkül, hogy csak gyanítottuk volna, mily történelmileg nevezetes, mondhatnók klasszikus talajon járunk, melynek minden rögéhez a történelem emlékei kapcsolhatódnak. Maga a templom sem lehetett valami jelentéktelen épület, erről alapfalainak terjedelme tanúskodik. és ha tekintetbe veszsziik, hogy be van bizonyítva, miszerint a templomot ugyanaz az ismeretlen egyén építette, ki a zsámbéki egyházat. hazánk középkori építészetének ezen művészi remekét alkotta, úgy meg lehetünk róla győzőzdve, hogy a szt.-kereszti egyházban is ugyanoly építészeti remeket csudál- hatnánk. ha az épségben maradt volna reánk. A pilis-szt. -kereszti cziszterczita apátság felvirágzását leginkább királyaink kegyének köszönhette, kik közül 111. Béla és Ii. Endre dús jvadalmakkal látták el; II. Endre oly nagy tiszteletben tartotta az apátságot, hogy nemcsak gyakran kereste fel személyesen, de midőn neje, Gertrud királyné 1214-ben Petur bán tőrétől elvérzett, nagy fénynyel és pompával a pilis-szt.-kereizti apátság templomába temettette el. Ily nagy megtiszteltetés érte az apátságot fennállásának alig harminczadik évében. De a fény és virágzás korát megakasztotta a tatárok betörése, kik 1242-ben, Budáról Esztergomba vezető utjokban az akkor fénykorát élő Pilist is felgyújtották ég kifosztották, a kolostort és templomot azonban szerencsére nem rombolták le. IV. Béla nagylelkű adományai folytán a pilisi apátság hamar kiheverte a tatár pusztítás nyomait a ezután változó viszonyok közt fentartotta magát egészen 11. Lajos koráig. A mohácsi vész után a Pilis vidéke sem kerülhette el keserves sorsát; a török már 9 nappal a mohácsi csata után, 1526 szeptember 7-éu a kolostor előtt termettek, azt mindenestül felperzselték é# romokba döntötték; a hajléktalanná vált szerzetesek Normann János apátjukkal az osztrák heiligenkreuzi kolostorba menekültek; a feldúlt kolostor faragott köveit a törökök Esztergom várának erősítésére használták fel. a mi pedig helyben maradt, az utóbb a pilis-szt.- kereszti templom és parasztházak falaiba kererült. így pusztult el a szt.-kereszti cziszterczita apátság és vele együtt a pálos-kolostor is a föld színével tétetett egyenlővé. A pálosrend le is mondott kolostorának újjáalakításáról, a czisztercziták azonban 1712-ben, a midőn III. Károly Nezorin Flórián velehrádi fmorvaországi) apátot ismét pilisi apáttá nevezte ki, lépéseket tettek régi birtokaik visszaszerzése iránt. De a rend összes birtokai idegen kéiben voltak; pedig e birtokok nagy kiterjedésüek voltak; ezek közé tartozott már IV. Béla idejében, tehát a XIII század első felében: Bethil (a mai Huta Szt-Lélek), Békafalu (a mai Békásmegyer), Boron (a mai Csobánka), Borosjenő, Csév, Dömös, Jászfalu, Kaláz, Kovácsi (ma puszta), Körtvélytó (a mai Körtvélyes-puszta), Pilis-Szántó, Pomáz, Sikátos (a mai Sikáros), Szent-Endre, Szt.-Márton (egy ma már ismeretlen község). Tótfalu és Viseg- rád. Birtokainak jó része magánkézre került, de egy részüket, nevezetesen a szt.-kereszti birtoktestet, a pesti pálosok foglalták el, azt állitván, hogy a klastromkerti romok az ő kolostoruk maradványai, a pilisi apátok évtizedeken át fáradoztak régi jogos tulajdonuk visszaszerzése körül, de sem békés egyezkedés, sem pör utján nem birtak czélt érni. Midőn azután 1876-ban 11. József a pálosrendet eltörülte, ezeknek birtokával együtt, a cziszterczitáknak régi birtokai s nevezetesen a pilis-szt.-kereszti apátság területe is a vallásalap tulajdonába ment ár, mely mai is bírja; 1814 óta pedig a pilisi apátság csak puszta czim, melyet a zirczi apát visel. Az apátságnak legújabban feltalált levéltára alapján Irta meg dr. Békefi Rémig a pilis-szent-kereszti apátság történetéről szóló nagybecsű munkáját. A mely helyhez annyi történelmi esemény emléke fűződik, arról bátran feltehetjük, hogy lakossága ma is órai ez események emlékét mondáiban s regéiben; de természetes, hogy a nemzedékről nemzedékre átszálló szájhagyomány mindinkább elejtette az események rideg történelmi valóját s inkább azt tartotta fenn az utókornak, a mi abban pompás fényes, ragyogó volt. A hol hajdan dús javadalmakkal ellátott egyházak voltak, melyekben koronás fők fordultak meg és temetkeztek: ott sok vagyonnak, rengeteg kincsnek is kellett len- niök. A földhöz ragadt nép nem sokat törődött a szájhagyomány történelmi alapjával, s lassankint csak arról regélt, hogy a Pilis gyomrában mérhetlen mennyiségű kincsek vannak elrejtve. És megkezdődött a kincs- kereBés rideg és visszataszító kora, mely felturkálta a Pilis lejtőit, árkait, sziklaüregeit, persze eredménytelenül, mert kincset ott nem találtak, legfeljebb elpusztitották azt a keveset, a mi a régi építészeti emlékekből még fen- maradt. A kincsekről szóló regék pedig nemzedékről nemzedékre regényesebbekké, fantasz- tikusabbakká váltak s még ma is — annyi csalódás és kiábrándulás után — élnek a szegény nép ajkán. Ezek a regék össze vannak gyűjtve, egy egyesületünk tulajdonában levő régi kéziratban, melyben pontosan meg van Írva, hogy a Pilis vidékén hol lehet megtalálni Béla király kincseit, de sőt még Darius kincsét is. Sajnos, hogy az ezen füzethez tartozó térkép, melyen a kincslelöhelyek fel voltak tüntetve, nem maradt reánk. Az utasítással azonban szivesen szolgálunk bárkinek ; kisértse meg a hely szinén, igazat mond-e a kézirat! Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye gazdasági «gyesü- letótöl (Budapest vármegyeház). 1. Együsületíink által a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr támogatásával Halason és Czegléden rendezett állandó mezőgazdasági tanfolyam Halason február 21-én, Czegléden február 25-éu ért véget, s mind két helyen igen jól sikerült. Részletes adatokat a következők közöljük : Halason a tanfolyam január 21-én kezdődött s február 21-én ért véget. A házi ipari tanfolyamnak (kosár és kefe- kötés) 55 tanulója volt, kiknek nagyrésze állandóan munkában volt és készítettek : 43 drb. egyfülü, 111 kétfülü kosarat, 3 csirke szálitó | kosarat. 9 fehér kosarat, 11 kocsikast, 4 drb. fedeles kosarat, 3 drb. polyva hordót, 14 drb. kefét, összesen 198 tárgyat. A tanulókat a kézi munkára Horváth József halasi iparos oktatta. A tanfolyam zártával a szorgalmasabb tanulóknak a halasi gazd. bank által felajánlott 20 korona osztatott ki jutalmul. Eszközöket s anyagot az egysület szerzett be, a készített tárgyak a készitők tulajdonáka bocsáj- tattak. Az elméleti előadások 33 napon át tartattak, mely idő alat a hallgatok összes száma 3047 férfi (gazda emberek és ezek fiai) s 50 nő volt. Előadók voltak : Franki Bódog íöldmives iskolai tanár a növény termelés, állattennyészté s baromfi tenyésztési szaknál Cseuz Imre városi állatorvos az állategészségügyi szaknál Vass Elek egyleti kertész a kertészet s méhészeti szaknál, Tóth Károly m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelő a szőlőmüvelési Bzaknál, Dr. Babó Mihály városi főjegyző a munkás és cseléd törvényt ismertette. Serfőző Géza egyl. titkár a mezőgazdasági törvényt egyesületi és szövetkezeti ügyeket adta elő. Mindkét tanfolyamot Frank Bódog íöldmives iskolai tanár vezette, kinek a tanfolyam sikeres vezetésében Kovács Antal halasi néptanító tevékeny segédje volt. Czegléden a tanfolyam január 19-én kezdődött s február 25-én ért véget. Vezetője Grass el y Miklós a kereskedelmi füld- mives iskola tevekeny igazgatója volt. A tanfolyamot állandóan, napról napra, 54 beiratkozott fiatal gazda hallgatta. A házi ipari tanfolyam a fenti módon tartatott s a fenthez hasonló jó sikerrel végződött. A tanfolyamon, a fentismertett mező- gazdasági szakokat, a kecskeméti földmives iskola tanszemélyzete adta elő és pedig: Grase Ily M.. Ludány B., Nádas F., V e 1 c s e i F., Máté L. urak, Polyánszky J. ur pedig a tanfolyam állandó felügyelője volt. A tanfolyam tanulói kétszer voltak tanulmányi kiránduláson és pedig Poeztaczky helybeli bérlő bérgazdaságában és a kecskeméti földmives iskola gazdaságában A tanfolyamon résztvevő tanulók közül igen szorgalmas osztályzatot nyert 15, szorgalmas osztályzatot 20 tanuló. 2. A márczius hó 5-ón tartott igazgató választmányi gyűlésen az egyesület rendes tagjául Gróf Dezsewffy Emil, kedvezményes tagjául Csajághy Imre vétettek fel. 3. Az országos magyar gazdasági egyesület f. évi julius 1—8-ig terjedő kirándulást rendez a párisi világkiállitás meg szemlélése czóljából; részt vehetnek egyesületünk tagjai is. A költség 400 koronára tehető, Jelentkezési határidő április 1. Felvilágosítást ád titkári kivatalunk. 4. A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa határozata szerint, mindaddig mig ezen ügyben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr végérvényesen nem intézkedik; a gabonára nézve az eddig érvényben volt 100 kgos súly egyBÓg helyett 50 kgr. súly egység jegyeztetik. Ezen intézkedés a kötelező korona számítással egyidőben lépvén életbe, igen jó lesz ha gazdatársaink erre kellő figyelmet fordítanak, nehogy az esetleges zavarból kárunk legyen Az 50 kilo Búlyegység megállapitása még- teljesen nem befejezett dolog; mert ha a gyakorlatban nem válik be (mihez remény alig van.) más intézkedést szükséges tenni s a régi súly egységet vissza állítani. 4. A sertés vész terjedése csökkenőben van Első sorban a gazdák érdeke, hogy ezen veszedelmes bajnak teljesen nyoma vesszen. Ez azonban csakis úgy érhető el ha a gazdák a sertések megbetegedését nem titkolják hanem úgy ezt mint az elhullást azonnal bejelentik, a házaló kupeczektől nem vásárolnak s ha sertést vesz valaki ne bocsássa saját sertései közé vagy a közös nyájra minddadig mig egészségesnek nem bizonyol, mert a ragály az érintkezés által terjed. Ha pedig betegség furdulna elő úgy a betegtől az egésséges állatok azonnal elválasztandók s az ol fertőtlenítendő. 5. A magyarország területén fekvő cs. és kir. katonai élemezési raktáraknál f. évben előállitott korpát közvetlenül ób szabadkézből adják el a gazdáknak, ezek hiányában más vevőknek. Az ár Bpesten 7 k. 54 f. Szegeden 5 k. 80 f. részletes értesítést az egyesület titkára nyújt. 6. Korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricza és malomkonkoly takarmányzási czélból való szállítására s szőlőkarók kedvezményes szállítására vasúti igazolványok az egyesület tagjai részére a titkári hivatalban szerezhetők be. 7. A vármegye gan. egyesülete állami és vármegyei ttámogatás mellett, kedvezményes czimü és részletfizetésre eddig 43 drb. simenthali jellegű pirostarka s 8 drb. magyarfajta bikát osztott ki. Az állattenyésztési felügyelőségnél pedig eddig mintegy 60 drb. tény ész kan kedvezményes áron való kiosztását közve- t i t e 11 e.
