Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-01-00 / 3. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1900. (3) következő családok: Eszterházy, Splényi, Béldi, Batthyány, Pálffy, Orczy, Bánffy, Apponyi, Józsika, Andrássy, Szemere, Hunyady, Rádasdy, Csáky, Zichy, Révay, Török, Jankovich, Kiss, Vesselényi, Jaksy, Szirmay, Teleky, Ürményi, Vay, Kállay, Lcnyay, Festetics, Prónay, Bethlen, Apor. Károlyi, Szapáry, Keglevich stb, stb. Vannak-e ilyenek az egész világon : És mi mindent tettek volna ezek! És a magyar irodalom, nyelv, Akadémia; zenéje, táncza, viselete, szónoki tehetsége méltósága, nyugalma, erkölcse, sőt étkezése is, és pusztai élete . . . mind isteni. S ez mind ösz- szetörve szétszórva ! ... az én bűnöm, könyveim, erkölcstelen életem, izgatásom, csábitá- som s vállalataim által ! Almássy, Forray, Vécsey, Bernáth, Péchy, Mesko, Szentkirályi, Ráday, Patay, Kállay stb. s valamennyi Írónk — és minden megyében mennyi értelmiség! s az én föllépésem előtt mennyi méltóság, érdemesség, mily szónoki tehetség ! Hát a magyar föld népe ? A székelyek, a jászok, a kunok, a hajdúk s mindazon nagy ref. helyek, mint Hódmezővásárhely, Cson- grád stb. Es ha az arisztokráczia le nem tiportatik általam, akkor most Magyarország divatban van, hangadó, s az értelmiség s vagyonos osztály magyarrá lesz, mint Derra, Croy, — tótokról, rusznyákokról, ráczokról, oláhokról szó sincs. S Budán minden hely jól betöltve, s mily gazdagság a mi jó klérusunkban. Mennyi alapítványok, fejlődési képesség, s milyen katonáink! S most mindez megalázva, meg- becstelenitve, gyűlölve! Oh irgalom Istene ! Mennyi hatalmat, erőt kelle Ausztria s Oroszországnak kifejteni, hogy a készületlen s védtelenül meglepett magyart a síkon letiporja ! A magyar éppen föl virágzása közben gyilkoltatott le. Csak még egy pár éve lett volna a fejlődésre, s vasúthálózat borította volna egész területét, földi paradicsom lett volna belőle. S Erdély, ez a kies kert, most temető ! Az én örökös thémám : hogy a magyar mindenben hátramaradt, hogy a nemzetiség egjmdüli palládiumunk, a fiatal nemzedéket végre is megőrjité. Az öregebbek, az okosabbak belátták ezt, de az áramlatot föl nem tartóztathaták. S mily türelmes volt a magyar minden nemzetiség, minden vallás iránt! Es most mindenki leköpi a magyart, azt a magyart, a ki sohase volt béklyóban. Oh ez rettenetes ! Gazdagság, boldogság, mint sehol e világon, és most! Igen, a gondviselés engem mindennel megáldott, hogy ez országnak boldogítója legyek : születés, egészség, vagyon, pompás helyzet, szentséges szülők — s lett belőlem egy szívtelen csábitó, ki semmi szentséget nem ismert, csupán testi kívánságainak kielégítését. Kossuthot misericordiánusnak csuf- foltam, ez pedig a legszebb czim. Olyan emberek, mint Bezerédy. fölemelték volna ezt az országot^ ezek a jó, jámbor, könyörületes szivü emberek .... Mennyivel szívesebben s könnyebben haladtak volna mindezen az utón; s most, mikor Európa szédeleg, a magyaré volna a döntő szó, Olga hercegnő magyarul tanult, hogy mint palatinusné kedvünket keresse, az uralkodó család, még Zsófia főhercegnő is, sőt maga Metternich a magyarnál följebb nem esküdtek. És ez mind virágzásában eltiporva általam, a „nagy gróf“ által a „magyarok gyöngye“ által — a mint Becsben nevezték. — Oh, mennyi boldogság meggyilkolva.“ Az Ország És Fővárosunk Idegen Forgalma. Irta : Szerény. Szerény álnév alatt a magyar törvény- hozás egy tanult, tekintélyes, lelkes tagja Szmialovszky Valér, a hazai fürdő ügy erélyes vezére egy feltűnést keltett nagy szakavatottságra és hazafiságra valló könyvet irt: ,,Vfz Ország És Fővárosunk Idegen Forgalom11 czimen, melyből méltatásul és mutatóul lapunk első helyén közölünk egy fejezetet. Szerző kitűnő müvét a magyar kormány tagjainak ajánlja. Adja Isten, hogy meg is hallgassák és meghallgatás után cselekedjenek gyorsan a kormány tagjai. A fürdő ügyet elhanyagolja a kormány, a törvényhozás, a sajtó és a társadalom. Szmialovszky Valérrel élén balneologusaink évenkint meg bolygatják a fürdőügyet s azzal ismét egy évet nyug- hatik a fürdők kérdése. A nagy Széchenyi István már a század derekán figyelmeztette a magyar társadalmat a fürdőkben rejlő kincsre s szerette volna, hogy kitűnő fürdőink ne csak mulató helyek, de gyógyhelyek legyenek. Széchenyi István mutatott rá először az idegen forgalom fontosságára. Gróf Széchenyi István hagyományai illették a lelkes Szmialovszky Valért, midőn ki mondja, hogy a gazdag idegenek forgalmának kérdése felett napirendre nem térhetünk. Ugyanis nem nélkülözheti azt többé: a) sem az európai kiadásokra berendezett szék- és fővárosunk, b) sem a mindenkép forgaloméhes nagy vasúti hálózatunk, c) sem hazai fürdőink, nyaralótelepeink, turistikára utalt szép hegyvidékeink, vidéki városaink, d) sem iparunk építkezési, élelmezési s minden egyéb ágazata, é) sem mindezek hitelezői, a pénzintézetek és magánosok, végül : f) maga az uj adóalapokat kereső s a régieket erősíteni óhajtó kincstár sem. Meg kell tehát teremtenünk a gazdag idegenek forgalmát. Késedelem nélkül, alaposan, megfelelő terjedelemben és rendszerességgel. Az idegen forgalommal Svájcz 500 milliót keres évenkint, Olaszországot az idegenforgalom mentette meg tönkjétől, Berlin versenye óriási. Budapest szép, az idegenek szerelmesek belé, miért ne merjünk versenyre kelni akkor, midőn az áldozatot 90°/o-át megtettük? Írja Szm ialo o s zky. A magyar állam vasútra és a déli vasútra ró Szmialovszky kötelességeket s elitéli igen helyesen azt, hogy az ipartelepeket a fővárosba zsúfoltuk, s a személy forgalom tekintetében oly külső intézményeket nem teremtettünk, a minőket a külfö1 di nagy vasutak saját vonalaik mentén teremtenek. Bosznia és Dalmátia kormánya kiaknázza a személy forgalmat s ott, hol vállalkozó nem találkozott a vasutak mentén, kincstári szállodákat építettek. Hát még a kis Románia ! Ez az idegen forgalomról úgy látszik keveset beszélt, de határozottan többet tett, mint mi. Hogy mit? Arról egész sorozatot lehet összeállítani. Mert 1. Románia kiépítette a csernavodai Dunahidat a Bukarestről Konstanzára való akadálytalan vasúti összeköttetés megteremtésére, 2. a konstanzai kikötőt teljesen jó karba hozta, 3. onnan Konstantinápolyba az utazás idejét kitűnő hajójáratokkal a minimumra szállította. 4. az osztrák államvasutnak (velünk magyarokkal szemben kétszeresen dicséretes) támogatásával megteremtette a Berlinből Ga- liczián átvezető konstantinápolyi gyors-vonatot, amely már az idei tavasz óta közlekedik. 5. e vonat számára a legnagyobb luxussal és kényelemmel berendezett tizenhat darab vaggont építtetett, darabját 9Ü.OOO frankon. 6. gyártatott tizennégy darab olyan mozdonyt, ugyancsak e luxusvonat számára, melyek óránkint 125 kilométert képesek megtenni, 7. külön irodát nyit a berlin-bukarest- kairói utazások előmozdítására, 8. New-Yorkban ugyancsak irodát rendez be a new-york-berlin-bukarest-konstanti- nápolyi utazások propagálására. A M A. V. feladatainak keretén belül mik a teendők, azt a IV. fejezetben óhajtom kifejteni. Gyorsvonataink drágák, de drágák fő- kép azért, mert üresek. A feladat tehát az : azokat utasokkal megtölteni Ezzel vezeti be a hazai fürdőügy emelését czélozó munkáját Szmialovszky Valér s most a ha/.afiságtól függ, hogy lelkes szavai ne hangozzanak el a pusztában. Budai pogári kör. Hogy a budai Vigadó felépült, abban elvitázhatlan nagy érdeme van a Budai polgári körnek. Ennek a körnek elnöke nyil- hegyi ftupp Zsigmond, tisztikara választmánya és díszes tekintélyes tagjai át vannak hatva azoktól az eszméktől, melyeknek végrehajtását gróf Széchenyi István a társaskörökre bízta. A budai polgári kör magas színvonalon áll, s minden időben, minden tettével azt bizonyította, hogy rendeltetését komolyan veszi. A jó ízléssel épült Budai Vigadóban szép és előkelő hangulatú helyiségeit társasvacsorával nyitotta meg. Ez az ünnep méltó megnyitása volt a Vigadónak, s fényesen sikerült. A Budai polgári kör büszkén tekinthet vissza múltjára, melyben a közügyeknek sokat szolgált. Őszinte szívből kívánjuk, hogy története a nagy alkotásoknak, a társadalom élénkítésének és művelésének és a szép tetteknek hosszú sorozatából álljon a jövőben is. A Budai Vigadó jónevü vendéglőse Wild József is kitett magért. Első ellátásával, jó konyhájával, pinczéjével, pontos és előzőkeny kiszolgálásával bebizonyította, hogy hivatott arra a helyre, a hol van s a müveit közönség minden igényét kielégíteni képes. Adjuk étrendjét is, melylyel a diszes közönség megelégedését és dicséretét méltáu megérdemelte : Budapest, 1900. január 23. Budai Vigadó. Tok tartar mártással, Angol-Bélszin finoman körítve, Stíriai Kappan salátával és befőttel, Mogyoró cróme, Hideg gyümölcs, Rizs, Giardinetto sajt. Borok : fehér csopaki, vörös villányi. Pezsgők: Henriot et Comp. Heidsiek monopolé, Möet et Chando. Wild József vendéglős. A Budai Dalárda jelmezestélye. Készüljetek lányok ! Hazánk első dalosegyesülete a Budai Dalárda az idén is megtartja régi jóhirű jelmezestélyét, de már egészen uj kiadásban. A század utolsó évével, letűnik a budai hires vigalmak és mulatságok színterének, a Páczánnak dicsősége is, hogy az újnak a fiatalnak és erősnek, a budai „Vigadónak“ engedje át, évtizedeken gyakorolt s fényesen megoldott ama jogát, hogy a fiatal sziveket találkozásra hívja, őket Hymen rozsaiánczaival összekösse. A Budai Dalárda búcsút mond a har- minezöt éves kedves tanyának, s február hó 17-én nagy ünnepélylyel vonul be az uj vigadóban. Ekkor tartja u. i. „Szeczessiós Jelmezestélyét“ melyen a czimnek megfelelően, mindenféle képes és képtelen szeczessziós jelmez lesz látható, megfelelően az ebben a stílusban épített és berendezett budai vigadónak. A huszonöt tagból álló vigalmi bizottság lankadatlan buzgalommal igyekezik azon, hogy az estély minél fényesebb legyen. Sem időt, sem fáradságot nem kiméivé, törekszik I arra, hogy a Budai Dalárda jelmezestétyének i régi jó hírneve csorbát ne szenvedjen s remélhető, hogy az az aranyos jókedv, melylyel Buda szépei eddig is oly élvezetessé tették a a B. D. jelmezestólyeit hatványozott -mértékben vonul be az uj otthonba. Készüljetek lányok! A vigalmi bizottság mindent elkövet, hogy az estélyről kellemes emlékekkel távozzatok.
