Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-10-00 / 28. szám
2 BUDA ES VIDÉKÉ. 28. szám. nemes nem tartotta magát sohasem parasztnak és lenézte még tiszteletes uramat, jegyőuramát is, ha nem voltak nemesek. Ennek az elgatyásodott magyar nemes embernek a leszármazása mindvégig nemes, soha lemenőben nem paraszt, felmenőben nem gentry. Gentry az úri módra élő gyáros, földbérlő, iparos, ügyvéd stb. Valami uj osztály, melynek nemes ősei nincsenek, tehát a gentryhez a magyar nemes nem tartozhatik. Vadnay Andor régi nemes ember sem nem paraszt, sem nem gentry. Különben a magyar faj akár nemés, akár nem nemes, nemes faj. Őrizzük meg e fajt, hogy ne zsiduljunk. Tartson össze minden magyar ember és őrizze meg tisztán a faját. Ébredjen fel minden magyarban a magyar. Ne keressük ki milyen osztásában él a társadalomnak, de igyekezzünk, hogy legyünk igaz magyarok s akkor nem zsidulunk. Erdélyi Gyula. Gróf Pálffy János alapítványa. Gróf Pálffy János egy uradalmat, mint alapítványt ajándékozott a nemzetnek, hogy a jövedelemből a szegény emberek gyermekeit neveljék s a kastélyt mint nyaralót használják tanulók és tanárok. Ez a nagylelkű alapítvány méltó a nemes emberhez és méltóan őrzi meg az alapitó emlékét. A magyar ifjúság nevelésé fontos kérdés s a grófnak, mint magyar nemes embernek az alapítvány szövegezésénél nem szabad magát semmi úgynevezett szabadelvüséggel befolyásoltatok Ez az alapítvány ne legyen felekezeti, de keresztény, tisztán minden keresztény vallása ifjúság számára. A gróf nagylelkűségét fokozná azzal, ha Vöröskőn egy főiskolát létesittetne s itt keresztény magyar tanárok tanítanák a keresztény magyar ifjúságot keresztény- szellemben. Nekünk a zsidók neveléséhez semmi közünk nincs. Nem lesz semmi ebből a hazából, ha meg nem erősítjük a keresztény szellemet s a keresztények a zsidóktól teljesen el nem válnak. Ha a gróf egy kicsit körülnéz úgy meg fog győződni arról, hogy alapítványának igazi hatása csak akkor lesz, ha ebben csakis keresztények részesülnek . . . Fontolja meg a gróf jól, mielőtt az alapítványt végérvénvnyel megtenné, hogy hazánk ifjúsága csak akkor lesz igazán magyar, hazánk csak akkor boldog és nagy, ha a zsidóktól különválunk és jó keresztények maradunk . . . A zsidók tegyenek a magok részére alapítványt, a keresztények a keresztények részére. Gróf Pálffy János, ha keresztény szellemben teszi alapítványát annak nagyobb és jótékonyabb lesz a hatása. Társadalmi életünk. Itt az ősz. Körökben, törzsasztaloknál megkezdődik az élénkebb élet. A küszöbön álló községi választások még élénkebbé teszik azt. Bizonyára sokan pályáznak a törvényhatósági bizottsági tagságra. Régiek és újak. Budán nagyon meg kell gondolni, kiket választunk. Buda jövője, fejlődése attól függ, hogy viselik érdekeinket szivükön a bizottsági tag urak s le tudják-e küzdeni saját érdekeiket? Mi nem csatlakozunk a pártokhoz, de azt követeljük, hogy a ki törvényhatósági bizottsági tag, az tegyen és beszéljen Budáért. Buda elrendezése országos érdek, itt van a király székhelye s a város- rendezés helyes vagy helytelen irányaiból a vidék is okul. Társadalmi életünkbe több szellemet kellene bevinni. A körökben alig tartanak felolvasásokat. Széchenyi úgy képzelte a társasköröket, hogy kicsiben országgyűlések, hol a fontosabb kérdéseket megbeszélik. A nyelvmivelésben buzgó „ Garay János tudományos és szépirodalmi társaság“ meg fogja keresni az összes budai köröket, hogy a körökben felolvasásokat tarthasson. Azt hiszszük, hogy a társaság ajánlatát a társaskörök nagyon szívesen fogadják. A budai vigadó és a budai korona vigadó helyiségei is azért vannak, hogy itt is pezsdül- jön az élet s a szórakozás mellett a szellem is épüljön. Egy kis képkiállitás is ránk férne, hiszen Buda az ország szive, arra van hivatva, hogy a szellem központja legyen. Rajtunk áll, hogy azzá legyen s példát adjunk a vidéki városoknak mindenben s foglalkozzunk azok megerősítésével is. Válasz Zarándy Gáspárnak. Súlyos bajomból némikép szerencsésen felocsúdva, nem kis megdöbbenéssel értesültem, hogy Zarándy Gáspár ur engem a sajtó utján nyilvánosan avval vádol, hogy én azt az 1000 koronát, melyet annak számára kitűztem volt, a ki az én Kossuth-ellenes öt könyvem bármely adatát megczáfolja, Zarándy urnák — noha, mint mondja nem csak egy, hanem több adatot czáfolt meg, — kifizetni vonakodom. Zarándy ur engem említett czikkében csalónak nevez s azt mondja rólam, hogy engem ismer, noha én vele, mint jól emlékezem, életemben soha sem érintkeztem, de nem is láttam. Csalónak nevez engem, a ki minden irodalmi termékemet, különösen a Kossuth-ellenes öt vaskos könyvemet legnagyobb részben ingyen osztottam ki abból a czélból, hogy derüljön ki az igazság, corrigáltassék a félrevezetett közvélemény. Azt is állítja Zarándy ur, hogy ő az én Kossuth-ellenes munkámat 6 forint árán szerezte. Ez egyszerűen nem igaz, mert az én említett munkáim ára nem 6, hanem 5 forint és csak is nálam kapható még pedig ingyen s az árát csakis az fizeti, ki akarja, hogy Zarándy ur neve nálam a megrendelők lajstromában elő nem fordul, jele annak, hogy ő nevezett munkámat tőlem sem ingyen, sem hat forintért nem kapta. Valótlanságot állít Zarándy ur akkor is, midőn azt mondja, hogy én mindenkit támadok, holott én nevezett munkámban egy részt száraz idézeteket hortam össze, részben pedig az ellenem intézett idétlen és méltatlan támadások ellen védtem magam. Ezek mind megdöbbentő dolgok, a melyek Zarándy ur lelkületére nagyon furcsa fényt vetnek, de a mi mindezeknél megdöbbentőbb az az, hogy Zarándy ur a bíróság által akarja eldöntetni azt, vajjom a műveimben idézett történeti adatok hitelesek-e vagy nem ? Uram Isten ! Mit gondol Zarándy ur, hisz erre széles e világon semmiféle bíróság nem lehet illetékes, hanem csak a tudósok valamely egyesülete. Nálunk teszem: A Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemi történet tanárok vagy a Magyar történelmi társaság. Ezeket vegye fontolóra és szívlelje meg Zarándy ur és állítsa bíróság elé én helyettem .azokat a történetírókat és kortársakat, kiknek hiteles nyilatkozatait Kossuthról én egyszerűen idéztem. De még abban az esetben is, ha csakugyan talált volna említett könyveimben Za- rándy ur oly téves adatot, melyért az általam kitűzött 1000 koronát méltán igénybe vehette volna, még az esetben is nem ügyvéd által s a bírósággal fenyegetődzve, hanem a koventioná- lis tisztesség szabályai szerint egyenesen én hozzám kell vala fordulnia. Isten velünk. Zimándy Ignácz. * Ezzel a nyilatkozattal az ügynek személyi részét befejeztük. Mint már megírtuk, Zimándy Ignácz felgyógyult s tollat fogott és nem csak ezt a levelet küldte be, hanem egy hosszabb értekezést is e czimen : Jó hazafi volt-e Kossuth Lajos? A történet-bölcsészeten alapuló, tárgyilagos és senki érzését nem sértő tanulmányt lapunkban egész terjedelmében fogjuk közölni. Szerkesztő. A zsidók múltjából. Ma 200.000-nél több zsidó van Budapesten. 1725-ben a helytartótanács elrendelte, hogy Pesten, ha ki nem űzik őket, 100 zsidó családnál többet el ne tűrjenek. 1780-ban csak két kereskedő zsidónak volt szabad Pest vásárán megjelenni. Ha közülök valakinek az éjét a városban kellett tölteni erre 24 pengő krajczár lefizetése mellett kaptak engedelmet. Ünnep és vasárnapon az utczára nem volt szabad nekik kimenni. Kijátszották a legszigorúbb törvényeket s már 1790-ben a pesti Kereskedelmi testület lépett fel ellenök, a következő panasszal: „A zsidók hamisítják az árukat. Mértékűk rossz. Orgazdák, uzsorások, kik a nemes ifjakat megrontják. Összetartanak polgártársaik megrontására. Naponként lát az ember szegény zsidót a gazdagok házában megfordulni. Kitanulják a nemesek dolgait, megveszik termését, de nem készpénzzel, hanem áruval, ékszerrel fizetik ki a megszorult gazdát. El kell tiltani őket a házalástól. Nagy kereskedők lehetnek, ha a biztosítékot letették, de benn a városban ne lakjanak legfelebb Ó-Budán. Alkalmat kell adni, hogy szántó-vető nép legyen belőlük. Adjanak nekik telkeket, s egy családból csak egy lehessen kereskedő, akkor nincs veszedelem.“ Jellemző ez a panasz s hallatlan mértéke a magyar birkatürelemnek. A zsidó faj szeret hazafiságára hivatkozni. A hazafiatlanságnak számosabb példáját találjuk. Kell-e sötétebb adat a hazafiatlanSágból annál, hogy Budavár visszafoglalásánál a törökök mellett tehát a kereszt ellen tízezer zsidó harczolt. Ez az a bizonyos zsidó vér, mely a magyaréval össze folyt (?). Hogy nyakunkra nőttek annak az a balfelfogás az oka, hogy zsidó nélkül megélni nem lehet! Pedig meglehet, azt nem csak hazánknak legfényesebb lapjai bizonyítják p. o. Nagy Lajos és Mátyás kora, de a jelenben p. o. Budaörs községe is. Évforduló. A Magyar Athletikai Klub (bajnok kör) megtartotta fennállásának 25 éves évfordulóját. Ez a kör nemcsak a testedzésben kiváló, hanem abban.is, hogy a jellemet képezi és erősiti. Gróf Széchenyi István ahoz kötötte a nemzet jövőjét, ha az ifjúság testben, lélekben és jellemben erős. Hosszú és tartós virulást kívánunk e körnek, melynek tagjai mind keresztények. Mint értesülünk Budán is alakult Bajnok-Kör (Athletikai- Klub). ,,Garay János Társaság“ tagjainak jegyzéke. (Az 1900. Október 16-iki nagygyűlésen megejtett főtitkári jelentés szerint.) Tiszteletbeli elnök: Garay Antal nyug. tiszttartó. (Garay János testvéröcscse.) Elnök: Százvárosi V. Jenő. Alelnök: Ponori Théwrewk Árpád. Főtitkár : Dévay József. Titkár: betöltetlen. Pénztárnok: Garamszeghi Géczy István, Ellenőr : Pán falvi Juhász Ödön. Igazgató választmányi tagok: Boránd János, Dura Máté, End- rey Zalán, Körösi Albin, Kövér Vilma, mindszenti Erdélyi Gyula, Viz Zoltán, egy hely betöltetlen. Tiszteletbeli tag: Hoffer Károly kir. főigazgató, főreáliskolai igazgató. Rendes tagok: Ábrahám Ernő, Ajtay K. József, Alpáry Lajos, Balogh Imre dr., Bán Aladár, ifi. Bokor József, Bállá Miklós, Czenner Lajos, Császár Imre, Erdélyi Zoltán, Gara József, Gergely Zoltán, Gerőné Cserhalmi Irén, Hegyháti Albert István, Hutkay Lipót, Kador Sándor, Kalmár József, Kovács Zsigmond, Kupcsayné Molnár Julia, Ladányi Béla, Láng József, Leskó József, Lévay Mihály, Matkovich (Maroshalmi) Gyula, Minke
