Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-08-00 / 21. szám
4 fellebbezés folytán a nagyváradi kir. ítélő tábla előtt fekszik, s remélem miszerént a rajtam elkövetett rágalmazás megtorlása felől az egyesület tagjai nemsokára értesülni fognak, mert az ítéletnek az egyesületi értesítőben való közzététele az első bíróság által elrendeltetett. Most a dologban az a föltűnő előttem, hogy míg a múlt évben kiadott 5. sz. értesítőben az volt kiírva, hogy 27 koronát visszatartottam, a folyó 'évben legutóbb megjelent értesítőben pedig azt látom : hogy csupán a volt Il-od elnök és titkár neveik vannak meghurczolva, — az én személyem pedig teljesen el van hallgatva ; és csodálkozással vettem észre, hogy a terhemre észrevételezett és elkorcsmázottnak hi resztek 27 koronácska a „kiadások“ rovata 5 tétele alatt „Vidéki szervezési költségek“ czimen Véber Péter kiadása képen szerepel, és még ezen felül 2 korona 50 fillérrel is megvan toldva. Itten tehát az a kérdés merült fel: — el- korcsmáztam-e a 27 korona összeget és hogy mi az igazság ebben a dologban ? . . . (mert a kérdéses ügy miatt az egyesületből már ki is zártak). Részemről ezennel kinyilatkoztatom, hogy a Petzen János volt felügyelő-bizottsági tag és társai által észrevételezett, s a vezetőség részéről rajtam követelt 27 korona kérdését — aljas hazugság és rágalomnak nyilvánítom. Az egyesületből való kizáratásom tárgyában — pedig tudni fogom mi lessz a kötelességem. Az egyesület szabályainak 6. §-a értelmében czélul van kitűzve: „az állami altisztek és szolgák között való kartársi szeretet és kölcsönös bizalomnak érvényre juttatása“ stb. De ahol ilyen, és az ehhez hasonló dolgok uralják az egyesület beléletét, hogy annak ^megteremtői és és úttörői előbb megrágalmaztatnak azután a kebelből kimarják, s a tagok legjobbjait bizalmatlanná teszik — hogy egy év alatt — mint az értesítőből látható — 66 tagot kitöröltek, 50 tag pedig bizalmatlanság folytán nem fizet, — no már sajnálattal legyen mondva — ez a szép reményekre jogosított s kezdetben egész lelkesedéssel tömörült egyesület beteges szint öltött magára, s ilyen vezetés mellett a szabályokban kitűzött nemes czélok aligha fognak érvényesülhetni. Ugyan hol késik a Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úr haragja ? . . aki beleüssön nagy fáradsággal megteremtett — és sok ezer állami alkalmazott családi érdeke és jogos igényei előmozdításának képviseletét magára vállalt humánus czélu egyesület — egészséges bel- szervezetéből átalakult nyelveskedő és a munkást mire se becsülő darázsfészekbe; hogy azt szétrebhentse, -— s a tagok jogait egy hivatalból módosítandó alapszabály-tervezet értelmében megvédelmezze. Igen kívánatos: hogy a magas kormány kegyes tekintettel az állami altisztek és szolgák műveltségi foka és különösen nyomasztó anyagi helyzetére, az egyesület ügyeinek intézését szoros felügyelete alá helyeztetné, s az egyesületbe való belépése általában kötelezővé téve, a vezetőség élére csupán kiszemelt, képségüket okmányokkal igazolt oly alkalmazottakat állítana, akikben megvan a kellő biztosíték arra nézve, hogy az egyesület szellemét táplálni s ügyeinek intézését, a szabályok értelmében végezni képesek legyenek. Kívánatos az annál is inkább mert igen félő, hogy a már megszokott pártoskodás és személyeskedés folytán oly egyének jutnak esetről-esetre a vezetőség élére, akikben nincs meg a kívánt akarat, erő és tevékenység arra nézve, hogy ily „országos“ jellegű intézmény fejlesztését és igazgatását a kívánalmakhoz képest érvényesülésre helyezni képesek legyenek. A tagok köz- művelődése tekintetében kiadandó értesítő taralma pedig — ha még sokáig Így tart nevetségessé és teljesen értéktelenné fog válni. BUDA ÉS VIDÉKÉ. Ezt voltam bátor kijelenteni, s összes kartársaim irányában maratam Aradon, 1900. évi julius hó 17. Tisztelettel Wébcr Pétéi', m. hír. főreáliskolai alkalmazott, ’ volt bizalmi férfiú. | Görgey Arthurné. A szabadságharcz vitéz tábornokának Görgey Arthurnak felesége halt meg Lőcsén. Az elhunyt úrnő valódi nagy lélek volt, szerető hitves, példás anya. Egész létezése szeretet és nőiesség. Történetünk nagy korszakának részese és tanúja, még pedig korona-tanúja. Átélte és megfigyelte a nagy eseményeket, a végzetes napokat. Büszkén érintették homlokát férje hervadhatatlan babérjai, felemelt fővel viselte nélkülözéseit, szenvedéseit. Ritka szellemi tulajdonok diszesitették s ezek között egyik legszebb volt hogy tudott tűrni és várni. A szabadságharcz és férje internálásának s az azután következő idők megvilágításához naplója és levelei döntő adatok lesznek. Élete utolsó idejében fiával Görgey Kornéllal, lapunk munkatársával, rendezte naplóját és leveleit, a melyek fontos históriai okmányok, s valószínű, hogy a miért egész életében a hitvesi szeretet rajongásával epekedett, tisztázni fogják a helyzetet . . . Áldás emlékére. Hű-hó-hajsza. Visszafoglalván a töröktől Budavárát, a budai polgárok keresztényi emlékezésképpen Nép. Szent János szobrát állították a mai Szent-János térre ; az időknek mostanság rohamosan előre törő viszontagságai azonban felosztották e teret is, két felé nyesvén azt oly formán hogy a villamosnak kiczirkalmozott hely jussék. Á kétszáz esztendős szobrot pedig a, maradt szögelet sarkéba helyezték el — szemben az állami főgym- násium sarkával. Most egymáson csodálkozna — csodálkozik pedig a magyar iskola mert e szobrot valaki átfestette és egy kicsit kiigazította — a talapzatot képező eddig szűzies tisztaságú oszlop előlapjára aztán — hogy a világtörténelemmel e nagy esemény egybe kebeleztessék — ökölnyi betűkkel áll ez a véset : R. 1900. vSmidt B. Kovács M. Szives felvilágosítás czéljából kérdezzük: mit jelent ez — s hogy miről jó ez fura írás. Szerencse hogy a képet faragók még a lakásuk czimét oda nem metszették, talán nincs „saját ház“-uk! Az értéktőzsde pangásának okai és orvoslása. Kiváló szakférfiú, az európai értéktőzsdék alapos ismerője, Dr. Hódosi Lajos irt e czim- mel szakavatott tanulmányt az értéktőzsde pangásának okairól és a pangás orvoslásáról. A szerző nem foglalkozik a bajnak általános kútforrásával és értéktőzsdének éppen nem rózsás helyzetét hazai viszonyaink kedvezőtlen voltának tulajdonítja. — Úgy a szakközönséget, mint a laikust egyaránt fogja ez a munka érdekelni, melynek Budapest, 1900. érdekes tartalma nagy hatást fog kelteni ■ és mely egyúttal megmutatja a pangás orvoslásának módját. Főkép a részvénytársaságok eljárásával és a tőzsde szervezetével foglalkozik a zerző s a bajok orvoslását a kereskedelmi törvén}' revíziójától várja. Tizenkilencz rövid fejezetben dr. Hódosi a következőket követeli: A tőzsde törölje el azoknak a részvényeknek a folyó kamatait, melyek kisorsolásra nem kerülnek; zárja ki a tőzsdéről a káros elemeket; szállítsa le a tőzsdebiróság perköltségeit; korlátozza a tőzsde- ügynökök számát; állítsa vissza a jogosított tőzsde-ügynökök intézményét; gyakoroljon a tőzsdetanács ellenőrizést a részvények elhelyezésénél és tegye lehetetlenné a reportokban az uzsorakamatok szedését. Helyes továbbá dr. Hódosi Lajosnak az a követelő indítványa hogy a kereskedelmi törvény revíziójánál szabják meg a részvény-társaság alapításának módozatát akként, hogy a részvények csak a társaság két évi működésének igazolása és két évi mérlegének közzététele után legyenek jegyezhetők az érték-tőzsdén. Különösen figyelemreméltó eszméje van a szerzőnek, hogy a részvényeseknek ne csak az alakuló közgyűlésen legyen szavazati joguk, hanem minden közgyűlésen, ellenben az igazgató- sági és felügyelőbizottsági tagoknak ne legyen szavazatuk. Az uj. részvények kibocsájtási ázsiója akként szabályoztassék, hogy az ne lehessen nagyobb a névérték tiz zázalékánál s uj kereskedelmi fórum állitassék fel az ellenőrzésre. Végül azt követeli dr. Hódosi, hogy a tiszta jövedelem öt százalékánál többet ne szabadjon tartalék-alapba tenni, a mérlegeket kereskedelmi szakértelemmel biró bizottság vizsgálja meg és a vidéki pénzintézetek is köteleztessenek, hogy részvényeiket a budapesti tőzsdén jegyeztessék. Ha tekintetbe vesszük a budapesti értéktőzsde abszolút pangását, a nagyközönség tartózkodását és bizalmatlanságát minden tőzsdei ügylet és intézmény iránt, igazat kell adnunk a szerzőnek és ez utón is felhívjuk a mérvadó körök figyelmét dr. Hódosi kiváló észleleteire. Az ügyes hangon megirt érdemes munka a szerzőnél dr. Hódosi Lajosnál (IV., Kecske- méti-uteza 13.) kapható. Jurisztowszky Ödön Fürdői levél. Balaton-Almádi, 1900. júliusban. Látogassuk a magyar fürdőket! Igyuk a m agyar ásványvizeket! Pártoljuk a keresztény magyar ipart ! Ne vásároljunk idegenben, mert az idegenek már is nagyon visszaélnek birka türelmünkkel . . . Már városaink neveit is németesitik s nem akarják belátni, hogy törvényhozásunknak joga van a hazai városok, falvak neveit kötelezőleg meghatározni. A Flórián Ritschl cseh gombgyáros levelén melyet a „Pesti Hírlap“ közölt, — fürdővendégeink sokat élezeskedtek ... A jámbor deutsch-böhm, az igazi csehek helyett, a magyarokat kezdi falni . . . Midőn Jeruzsálemben laktam, a bazárokban franczia iparczikket vásároltunk. Hajón érkeztek Jaffába. Jöhetnek Fiúméba is . . . Midőn több év előtt, nehányan Prágában egy „Pivárna“-ba — sörházba — beléptünk, a pinezér német megszólalásunkra azt felelte: az urak magyarok, hazájukban tótul is beszélnék, inkább szóljanak tótul . . . Megtettük; s feltűnő örömmel szolgált . . \ Már két éve nem láttam Almádit. Azóta itt nagyon sok történt; van nagy sétatér a hajókikötőig, s uszoda is . . . Több nyaraló épült. A községháza is uj épület, épen e napokban avatták fel nagy ünnepléssel. Itt volt Fenyvessy Ferencz főispán is, dr. Ováry Ferencz képviselő igen talpraesett beszédet mondott. A régi vendéglő közelében uj vendéglő is nyílt ... Itt az ételek 4—-5 krajczárral olcsóbbak mint a régi
