Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-00 / 19. szám
6 BUDA ES VIDÉKÉ. Budapest, 1900. tétén kell nyugodnia. Azért a szeretet varázserejével vallás-erkölcsi alapon kívántuk a jókat a jóban megtartani és abban megerősíteni, a megtévedteket pedig javítani és önbeismerésre vezetni. Megbeszéltük továbbá a felmerült és a mai viszonyainkkal összefüggésben álló társadalmi és paedagogiai kérdéseket s kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte a növendékek túlterhelésének elhárítása, valamint a testi nevelés legfontosabb tényezőjének, a tornázásnak lehetőleg sokoldalú felkarolása. Tanítványainkat a szemléltető oktatásra és ismeretkörük intenzivebb fejlesztésére való tekintettel két ízben a Svábhegyre és Jánoshegyre, az egyetemi botanikus kertbe, valamint az Uránia színházba s több alkalommal a Nemzeti színház ifjúsági előadásaira vezettük, egy alkalommal pedig a IV. osztály növendékeivel Aquincum romjait tekintettük meg. A földrajz és történelem tanítását megfelelő képcsobortok vetítésével élénkítettük. Az állatkert és a képzőművészeti csarnok kiállításai megtekintésére állandólag szintén kedvezményes áru jegyeket tartottunk nemcsak a növendékek, de hozzátartozóik rendelkezésére is. A növendékek vallás-erkölcsi nevelése a tanári karnak ebben a tanévben is különös gondoskodását képezte. A róni. kath. vallásu növendékek a tanári kar tagjai kíséretében minden vasárnap és más ünnepnapokon — a téli hónapok kivételével — szent misére vezettettek mise után pedig az intézetben még külön exhortácziót is hallgattak, két ízben pedig a gyónás és áldozás szentségében részesültek. A más felekezetbelieket szintén buzdítottuk vallási szertartásaikban való részvételre és templomaik szorgalmas látogatására. Rendkívüli tantárgyként az idén is a franczia nyelv, tornajáték, zongorázás, gyorsírás, aquarell- festés és a táncz engedélyeztetett a tanácstól. Mindenik tanfolyam nagy látogatottságnak örvendett. A jövendőbeli zugligeti állomás és egy helytelen megállóhely. A közlekedés az általános haladás nagy versenyében favorit szerepet jstszik. Eszközeit fejlesztik, tökéletesbitik, a gyorsaságot fokozzák, teherviteli képességét emelik, s a közönséget hirdetmények, menetrendek, biztonsági rendszabályok, hallható és látható jelzésekkel önállóságra oktatják, hogy útbaigazításra nem szorulva mind tömegesebben igénybe vegyék. A mai utazó közönség már nem várja a háromszori csengetést, hogy a vonat elinduljon a pályaudvarról, a kocsi belsejében ólomzár alatt rejtett vészfékről mindenki tudja, hogy azzal veszély pillanatában segítséget kérhet és —- a zugligeti katasztrófa sem történik meg, ha akad egy, a helyzetet fölismerő, higgadt gondolkozáséi utas, ki a veszély pillanatában a féket megköti. De nem akadt ily nagy tudományéi eitas! Szinte hihetetlen, hogy két vasúti főhivatalnok, tehát szakember, meg nem akadályozta a szerencsétlenséget. Gyámoltalanságuk szörnyen megboszulta magát rajtuk, egyik életével fizetett, a másik saját énjét megmentendő, nejét a halál torkába engedte ragadtatni. Pedig előre látták a veszélyt, mert hisz menekülni iparkodtak ; és hogy az egyetlen mentőeszközhöz, a kocsifékhez is hozzáfértek, az bizonyos, mert tényleg menekültek a kocsiról, a mi teljes lehetetlen lett volna, ha a tolongó sokaságban a kocsi belsejébe szorulnak. S még sem ragadta meg egyik sem a féket, hogy egy lökéssel átcsapja s megkösse a kereket, miáltal a baleset vagy egészen elhárittatik, vagy jelentéktelen mérvűre szállitatik le. Sokfélekép kommentálják az esetet, mi volt a közvetlen oka s kik a hibásak ? Arról azonban még nem hallottam semmit, vájjon kutatták-e azt az egyént, ki a féket megeresztette, mi a legközvetlenebb oka volt a balesetnek. Pedig valaki kétségtelenül megcselekedte ezt. Azt az eshetőséget, hogy talán a nagy tolongásban véletlenül nyittatott meg a fék, kizártnak tartom; a féket csak kézi erővel, ügyes fogással lehet megereszteni. De hová lett az a valaki? Annyi ember közül nem ismerte senki ? Vagy nem tudták, hogy ez a valaki zúdította rájuk a halálos veszedelmet ? Mert ez a valaki is a fék mellett foglalt állást, s ő, ki tudta, hogyan kell azt megereszteni, elég szakértő lett volna arra is, hogy a veszélyt látva ismét megkösse s a balesetet meggátolja. De hát megtörtént a nagy szerencsétlenség s ha most azt mondjuk, hogy csak egy ügyes fogás, a fékrud átállítása elégséges lett volna arra, hogy a nagy szerencsétlenség elhárittassék, nem mondunk többet, mint mikor a gazdát, kinek a háza leégett, azzal vigasztaljuk, hogy csak egy szál gyufa okozta az óriási tűzvészt. A közúti vasúttársaságnak most szemére lobbantják, hogy a zugligeti állomást annak idején — valószínűleg költségkímélésből — nem fektette sík területre, hanem meghagyta a lejtőt a végállomáson, s hogy ebből, egyedül ebből származott volna a baleset. Tagadhatlan, hogy a lejtő megadta a lehetőséget a kocsinak a vontató erő nélkül való megindítására, s ez a lehetőség ott kisértett a végállomáson mindig, mióta egyátalán létezik, s ezt a lehetőséget nemcsak a szakember, nemcsak az engedélyező ministerium, hanem a laikus közönség is fölismerte, — hisz azért indult pünkösdkor 70—80 ember kocsivezető és villam- áram nélkül, — de e lehetőség megszüntetésének más módját, mint a lejtő megszüntetését még nem említette senki. Pedig van más módja is, sokkal egyszerűbb, biztosabb és . . . olcsóbb. A végállomásnak síkba való fektetése által a kocsik megiramodás ellen nincsenek még teljesen biztosítva, mert hiszen az egész zugligeti emelkedést, vagy lejtőt még sem lehet megszüntetni, s a majdani sík pályaudvaron kívül megmarad a régi lejtő egészen le a fogaskerekű vasúiig, sőt még tovább is. Nos tehát egy megeresztett fékkel veszteglő kocsit egy szelroham a sík területen is megindíthatja, s a lejtőre érve beállhat ugyanaz a veszedelem, a mi pünkösdkor történt. Hanem igenis a veszély elhárításának egyszerűbb és biztosabb módja az volna, ha a féknek olyan szerkezetet adnak, hogy a meg- szoritott helyzetből csak kulcs segélyével lehessen felnyitni, a mely kulcs kezelését csak a vasúti személyzet érti. Lehetne az egy kis szegecs, gomb vagy rugó — majd a szabadalom keresők föltalálják, s az eszméért illő tiszteletdijat juttatnak nekem — csak a közönség ne legyen hogy laikus létére ki tudja ereszteni a féket. Egy ilyen szabadalmazott fékkel megkötött kocsi meg nem indulhat sem a lejtőn, sem szélroham, de még vontató erő következtében sem. A fék megszorításának lehetőségét azonban okvetlenül meg kell hagyni, mindenki legyen képes segítséget nyújtani a veszéty pillanatában ! A forgalmi eszközöket tehát fejleszteni, tö- kéletesbiteni kell! A közönség értsen ahhoz, hogy szükség esetén önmagán segítsen, de ne férjen azokhoz az eszközökhöz, melyekkel szándékosan vagy öntudatlanul veszélyt előidézhetne ! A közlekedési eszközök fejlesztésénél a biztonsági szempont után az utazó közönség kényelme irányadó. így a fel- és leszállóhelyek megállapításánál szem előtt tartatott az az elv, hogy a széles utak keresztezésénél az ut mindkét szélén legyen megállóhely. A budai oldalon van azonban egy megállóhely, mely nem felel meg a közönség kényelmének, s ez a Zugliget —Ferencz József-hidi iránynak azon pontja, hol a Zugligetből jövet a déli vasút felé elágazik. Ez a megállóhely a váltó előtt úgy a Margit- hid, mint Ferencz József hid irányában tovább- menő kocsikra nézve egyaránt mérvadó, és gyakran megtörténik, hogy a déli vasútnál a Margithid felé, vagy viszont, átszálló utasok olyan kocsira szállnak föl mely visszaviszi őket oda, honnét elindultak. Ezt a megállóhelyet át kellene helyezni a széles ut másik felére vagy a váltót kellene feljebb helyezni úgy, hogy a zugligetből bármelyik irányba menő kocsi, a váltón való áthaladás után állapodna meg, a midőn is annak irányára nézve kétség többé nem merülhetne föl. Ezután az elhelyezés után téves felszállásért nem lehetne többé a közlekedési intézmény fogyatékos berendezését okozni — s az általános haladás kereke ezzel is végezne egv fordulatot. Kirándulás a Balatonra. Hogy a székesfőváros közönsége a Balatont és a balatonmenti fürdőket olcsón és egy- egy ünnepnapi kirándulás keretében is felkereshesse,^ a déli vaspálya-társaság julius és augusztus hónapokban minden vasár- és ünnepnapon Budapestről Boglárra és vissza különvonatokat járat, melyek I. II. és III. oszt. kocsikat visznek. E vonatok Budapest déli vaspályaudvarról minden vasár- és ünnepnapon d. e. 6 órakor indulnak, Siófokra d. e. 8 óra 50 perczkor és Boglárra 9 óra 45 perczkor érkeznek. A visszautazás Boglárról este 7 óra 35 perczkor és Siófokról este 8 óra 32 perczkor, a megérkezés Budapesten pedig (Déli vasút) este 11 óra 25 perczkor történik, úgy, hogy a kiránduló közönség majdnem az egész napot a Balaton kies partjain töltheti. E vonatokhoz rendkívül mérsékelt menettérti jegyek, egynapi érvényességgel adatik ki, és például egy menettérti jegy Budapestről Siófokra és vissza az I. osztályban 10.10, a II. osztályban 6.70 és a III. osztályban 4.20 koronába kerül. Déli vasút. Az idei fürdőévad tartama alatt, azaz f. évi május hó 1-től fogva szeptember hó végéig, Budapest keleti pályaudvarról, Budapest—Kelenföldről, Székesfehérvárról és Nagy-Kanizsáról rendkívül mérsékelt áru I., II. és III. osztályú, az 'egész évadra, azaz f. é. szeptember hó 30-ig érvényes menettértijegyek adatnak ki Siófokra, Szántódra, Balaton-Földvár m. h.-re, Boglárra, Fornyód-fürdőtelepre, Máriatelepre, Balaton-Berény m. h.-re és Balatori-Szt.-GyÖrgy- re, továbbá (Siótokon át) Balaton-Füredre, Almádiba, Kenésére és (Bogláron, illet. Fonyód-Fürdőtelepen át) Badacsonyba, Révfülöpre és vissza. Ezen menettértijegyek alapján az utipodgyász a fentnevezett vasúti és gőzhajozási állomásokra és viszont közvetlenül továbbittatik. Ezenkívül a fiirdőévad tartama alatt Budapest déli vasút—Siótok és Balaton-Földvár közti forgalomban időleges jegyek is adatnak ki, melynek árai a következők : a) Budapest d. v.—Siófok között: 1 hóra : I. osztály 10-f korona, II. osztály 76 kor. Az egész fürdőévadra : I. osztály 256 korona, II. osztály 188 korona. b) Budapest d. v.—Balaton-Földvár között: 1 hóra: I. osztály 118 korefna, II. osztály 86 kor az egész fürdőévadia : I.. osztály 290 korona, II. osztály 220 korona. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő mindszenti ERDÉLYI GYULA. szerkesztő: Jurisztovszky Ödön Nyilt-tér.*) Elsőrangú kénes hévvizii gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. A legszolidabb, kezelés. Prospektus kívánatra ingyen, és bérmentve. alatt közlöttekért nem vállal felelősséget Császárfürdő Budapesten. *) E rovat a szerkesztőség.
