Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-00 / 19. szám
Első sikerünk a párisi villágkiállitáson. Örömmel regisztráljuk á hirt, a mely a mágyar gépiparnak a sikeréről ad számot. A párisi világkiállításon egy óriási Worthington- szivattyu, a mely az utolsó szegig Magyarországon készült, aratta az első sikert. A főváros a káposztásmegyeri vizműtelep gépházába rendelte a gépet Rock István gépgyárosnál. A gép 'elkészült s a főváros megengedte, hogy Rock a maga neve alatt állítsa ki a gépóriást. A gép nagy feltűnést keltett a kiállításon megjelent szakértők között, s már három franczia város tett ajánlatot Röcknek a gép megvételére. Rock a fővároshoz fordult s kérte, hogy a gépet eladhassa. A fővárosi tanács a kérelmet nem teljesítette, mert attól tart, hogy az uj gép nem készül el a kellő időre. Budapest, 1900. Mattoni-féle sósfürdő vendégeinek névsora. Havasy Jolán, ügyvéd leánya Esztergom, Back Fülöpné, magánzó Budapest, Lendvai Sándorné, kereskedő neje, Szeged, Ózv. Rácz Lipótné, ügyvéd neje Győr, Réthi Károly nejével és fiával, kereskedő Budapest, Özv. Szent- mihályi Kálmánná, fölebirtokos Győr, Bochus Gyuláné, pénztárnok neje Pakracz, Förster J. Bernátné leányával, bérlő neje Mező-Eörs, Özv. VVattay Jusztina, földbirtokos Losoncz, Özv. Szeliga Albertné, magánzó Magyar-Gencs, Schaffer Miksa és neje, magántisztviselő Budapest, Vermes Judith, magánzó Budapest, Niernsee Józsefié, tanár neje Losoncz, Cseppen Jenőné, királyi n\]egyző neje Nezsider, Stern Samuné leányával, kereskedő neje Baja, Sziklai Sándorné, kereskedő neje Budapest, Gindrich Józsefié, igazgató neje Vácz, Panda Pálné, iparos neje Jász-Kis-Ér. Konkordia-szinház Budán. E lap 1899. számában azt javasoltam, hogy a Nemzeti Színházat (a királyi udvarra való tekintettel stb.) a budai Horváth-kertbe telepítsék át. Eszmémet azonban (félve a Pestiektől) nem merték felkarolni. Budának azonban állandó modern színházra, a m'omorgó épitő-iparosoknaÉ pedig munkára van szükségük. Színházat — még pedig elég nagyot és szépet ;—; 7 vagy nyolczszázezer koronáért most könnyen lehetne előállítani. „Konkordia“ - névre kellene azt a színházat keresztelni, mert október elejétől márczius végéig az állandó szövetségre lépett Nemzeti Színház, Operaház, Népszínház és Vígszínház személyzete hetenkint egy-égy napon Budán lépne föl. A Konkordiában nyáron valamely jobb vidéki színtársulat mutatná be magát. Változatosság tehát elég volna az új múzsa- templomban, főleg ha a téli évad le nem foglalt napjain hangversenyeknek, Uránia-féle előadások, finomabb bűvészi mutatványoknak stb. helyet engednének. A pénzkérdés a kormány vezető hozzájárulása nélkül nem oldható meg. A székes-főváros alkalmasint ingyen engedné át a szükséges területet. Domaniczky István. Buda emelkedése. Értesülésünk szerint egy főkép budai pénzemberekből álló bank van alakulóban, melynek czélja az lenne, hogy hitelképes, de a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán ideiglenes pénzzavarban szenvedő egyéneknek (főkép kereskedőknek és iparosoknak) életbiztosítási kötvényekre hitelt nyújtson. Az alakuló biztosítási banknak, —• hallomás szerint — külföldi tőke is áll rendelkezésére és mindenesetre dicséretre méltó az eszme és budai pénzembereink buzgólkodása, hogy tőkéikkel a megszorult ipar és kereskedelem segítségére sietnek. Mágnes győzelmére. (Emlékül Szemere Miklósnak, 1900. Jul. 8.) Hol a csömört gyomor — a sós vizet iszsza Sovány akar lenni, ki magát elhízta. Fürdő mulatságok többféle sorjában Lóversenyek folytak ottan mostanában. Mágnes a többi közt szintén versenyezett S erős társak között elsőnek helyezett. A valódi csikó azt jól tenni szokja Hogy a sárga csikót maga felé vonja. Magának jó nevet, a gazdának babért. Megfizetve bőven szénáért és zabért. Ha már emberekkel nincsen becsületünk, Lovak győzelmének szívből örülhetünk. Magyar ló magadat soha meg ne tagadd, Holmi rossz magyarhoz sülyedned nem szabad. A régi virtusból az ember kifogyott. Mindenben utolsó, az most az állapot. Ostor és sarkantyú mind hiába való Fajunknak nem használ, ép úgy mint a jó szó Mágnese már nincsen a sok magyarkának, Nem győzésnek örül, hanem abrakának. Erdélyi Gyula. _____________BUDA ÉS VIDÉKE. __ Mag yarság. A Reggeli Újság, mely olvasóinknak oly kedvelt lapja volt, Magyarság czimen jelenik meg ezután s ha valamivel drágább is, még mindig nagy megtakarítás. A csekély felemelést sok egyéb miatt azért is megéri, mert az ország egyik legnagyobb élő költőjét Bartók Lajost nyerték meg főszerkesztőnek. Bartók Lajos nem csak remek költeményeivel, drámáival gazdagította a magyar irodalmat, de mint a „Bolond Istók“ szerkesztője is népszerű. Bartók Lajos nem csak a meddő politikában, de társadalmi kérdésekben irt határozott keresztény szellemű hatásos czikkeket. A „Magyarság“ mellé ép ezért sorakoznak pártkülönbség nélkül a régibb költők és irók is. Mindjárt az első számban Dalmady, Concha, gróf Teleki Géza neveivel találkozunk. Bartók személye és költői értéke a közönség legmelegebb részvétére méltó. A „Magyarság“ nem csak az újságírók, de a legjobb hivatásos irók lapja lesz. Olvasóinkat kérjük,- hogy a Magyarságot, mint valódi keresztény lapot támogassák. Azokért a szellemi élvezetekért, melyben az olvasót és nézőt Bartók Lajos részesítette, megérdemli, hogy fent és lent a Magyarság a magyar családok legkedveltebb lapja legyen. — Megjelenik minden nap, hétfőn és ünnep után is. Előfizetési árak: Helyben egy hónapra 1 kor., negyedévre 3, fél évre 6, egész évre 12 kor. Vidéken : egy hónapra „ 1 kor. 20 fill., negyedévre 3 kor. 60 fill., félévre 7 kor., egy évre 14 korona. Egyes szám ára 4 fillér (2 kr.) Kiadóhivatal: Budapest, IV. Vár- megyeház-utcza 11 —13. Újságkiadók Lapja. Az Újságkiadók országos szövetséget alkottak s e szövetség érdekeinek megbeszélésére „ Újságkiadók Lapja“ czimen lapot is indítottak, mit Rabéi László, a szövetség titkára jól szerkeszt. A hirdetési ügy fellendítése, a hirdetési irodák szabályozása és a zuglapok kiirtása is a czélok között van. Az Újságkiadók Lapja 2-ik száma az érdekeknek megfelelő czikkeket hoz, közöttük egy ismertetést a párisi lapokról s a magyar újságok elárusitásáról Becsben. Megfigyelni való egy ungvári lapkiadó esete, mit saját maga beszél el. Mint nyomdász másra kirótt bírságot fizetett meg. Az Újságkiadók szövetkezetének ezzel a kérdéssel ép most a bél}-eg eltörlésénél foglalkozni kell. Hogy jön ahoz a nyomdász, hogy p. o. bélyegilletéket fizessen egy nála megjelent nyomdatermékért ? Sok nyomdászt sújtott ez a viszásság. Jó volna a pénzügyminiszternél kérvényezni, hogy ezeket a bírságokat engedjék el s ha a nyomdászok fizették azt, vag}^ visszatérítsék, vagy adójukba tudják be. . . 5 Piarista iskola Budán. A mi jó öregünk ismét ajánl valamit, a min gondolkodni lehetne. Budán még mindig nincsen elég gymnásium. A piaristáknak körülbelül 12.000 négyszögöl telkük van a Városmajor- utczában. Szép heh'. Egészséges levegő. Ezen a helyen még templomot is építhetnek s akármilyen nagy főiskola mellett is egész parkra marad helyük s az egész országból kapva-kap- nak azon a szülők, hogy gyermekeiket inter- natusokba adhassák. Nem lehetetlen. Helyök van, alkalmuk van. Gondolkozzanak rajta. Az ifjúságnak lesz elegendő játéktere. Nevezzék el az építendő gymnásiumot Szent István-főiskolá- nak. Legalább igy egy valódi nagy emléke lesz az apostoli szent királynak, kinek emlékünnepét a keresztény vallás minden vallásfelekezetének együtt kellene ünnepelni a katholikusok- kal és félő, hogy nem lesz az ünnep oly tekintélyes, mint Szent István emlékéhez illik. Közigazgatási Könyvtár. Dr. Kampis János havi folyóiratának legújabb füzete, a következő tartatommal jelent meg: Adókivetés a városokban és a községekben. A „Közigazgatási Könyvtár" ezúttal ismét a pénzügyi szakmából meríti tárgyát. A fogyasztási adók után most az egyenes adók szabályainak kiválóan gyakorlati összeállítását adja az összes vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási bírósági döntvények alapján. Az a súlyos felelősség, mely a községi tisztviselőket az adókivetés körül terheli, bőven indokolja a törekvést, hogy az eljárás közben figyelembe veendő rendelkezések a kivetéssel megbízott közegek részére a lehető legbiztosabban és legkönnyebben hozzáférhetőké tétessenek. Ezt a rendkívül hasznos munkát nagy szabatossággal és szakértelemmel Róka József, m. kir. pénzügyigazgatóhelyettes végezte, ki a pénzügyi szákirodalom terén már eddig is sok érdemet szerzett. Az ő neve teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az érdekeltek a „Közigazgatási Könyvtár“ legújabb (junius havi VI. sz.) füzetében kimerítő és megnyugtató útmutatót kapnak a kezükbe. Szükségtelen külön hangsúlyozni, hogy a füzetet nemcsak a kivetéssel foglalkozó, hanem az ezt ellenőrző pénzügyi tisztviselők és maguk az adófizetők is ugyanazzal az előnynyel használhatják. A füzet ára 1 korona 20 fillér, mely összeg beküldése ellenében portómentesen szállítja a „Közigazgatási Könyvtár“ kiadóhivatala (Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaság Budapest, VI., Váczi-körut 61). Második kerületi polgári leányiskola. Kozma Gyula kitűnő és szakavatott igazgatása alatt álló polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam értesítője méltó úgy a szakemberek, mint a családok figyelmére. Az intézet czélja a nőnevelés, de a nélkül, hogy a női proletárok számát szaporítaná. Az értesítő következő soraiból előnyösen ismerjük meg az iskola jó szellemét: „A sokféle személy változás daczára is tanítványainkkal sikerült a jó közepes mértéket megütő készültséget felmutatnunk. A tanítás a miniszteri tanitásterv szerint egész éven át akadálytalanul folyt. Tantestületi értekezleteinken úgy, mint magános érintkezéseinkben megbeszéltük a tanulók tanulmányi előmenetelét, szorgalmát és magaviseletét, megfigyeltük egyediségüket, tehetségeiket, bizalmasan közöltük egymással szerzett tapasztalatainkat, kölcsönös egyetértéssel megállapítottuk a növendékekkel szemben követendő eljárás módozatait, igyekeztünk felébreszteni bennök a rendszeretet és kötelesség érzetét, gondoskodtunk a nagy ritkán felmerült fegyelmi esetek humánus elintézéséről. Azt sem hagytuk figyelmen kívül, hogy a leányiskolái fegyelemnek nem annyira külső eszközökön, mint inkább a jó példán és szere-
