Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-07-00 / 18. szám

BUDA ES VIDÉKÉ. Budapest, 1900. 6 fekvését, érinti Békás-Megyeri és Buda Kalászt és igy jut Pomázra. X vidékre nézve csak is előnyös lehet, ha oly olvasott és a szép tájékokat széles körben ismertető régi újság, mint a Fővárosi Lapok, ha csak röptében is emlékezik meg róla. Fáj­dalom a sajtó, különösen a napi sajtó nem ér rá, hogy 'ezt a szép vidéket felfedezze, méltá­nyolja és ismertesse. Bünpörök, bünkrónikák, politikai ferdeségek miatt erre nem jut tér. A fürdői levelek is elmaradtak, csak hirdetésekben foglalkoznak a leghazafiasabb ügygycl, a fürdő- ügygyeb Buda és vidéke közigazgatása, a vár­megye kevés ügyet vetnek a vidék emelésére. Értéktelenül vesz el az ismeretlenség homá­lyába, turisták és kerékpárosok tesznek érte csak. Pomáz a főszolgabíró székhelye. Csapó Lóránt müveit, lelkes, Ízléses ember, s a mit tehet, mindent elkövet s hiszszük, hogy a köz- igazgatás egyszerűsítése után csodákat fog mű­velni. A kerület országgyűlési képviselője Luppa Péter és testvére Vazul, Kontra Kálmán, Tregele Jakab, Laszlovszky Béla, Dr. Martin Sándor, a község jegyzője Martinyi Dezső s az egész értelmiség olyan anyag, mely alkothat sokat. A Laszlovszky telep lassan halad, alig is­merik, legfeljebb a Kis Hirdetőből, pedig nagyra hivatott. A tulajdonos áldozatkészsége megte­remtette az alapot, melyből nag}^ dolog fejlőd­hetik s ma is szorgalmasan törekedik arra, hogy a telep benépesüljön. Ajánljuk a közön­ségnek. A Margitliget szanatóriuma, melynek élén Dr. Martin Sándor az ideggyógyitó orvosok egyik legkitűnőbb tekintélye áll, már is messze földön ismeretes. Most ott van Beniczky Lajos Pestvármegye tisztelt alispánja s gyógyul is. Az alispán ott időzéséből az egész vidéknek haszna lesz, mert hosszabb időn közvetlen benyomás­ból győződik meg, hogy mire hivatott ez a vidék ? Mi csak azt óhajtjuk, hogy a sajtó végre kötelességéhez híven, komolyan fordítsa figyelmét erre a vidékre, mely a szépségnek kincses háza, s arra rendelte az Isten, hogy az emberiség hasznát vegye. Vízvezetékünk. Megnyugtató véleményt adtak a szakértők Budapest székes főváros vízvezetékéről. Ezek­nek a véleményeknek összege ez : 1898-ban, a mikor a budai újlaki vízműnél állandó üzemzavarok voltak, a káposztásmegyeri végleges vízműveket pedig tovább kellett volna fejleszteni, a főváros törvényhatósága elhatá­rozta, hogy meghívott szakértők utján szerez meggyőződést arról, alkalmasak-e a káposztás­megyeri és buda-ujlaki vízművek a kibővítésre, helyes-e a káposztásmegyeri és budaujlaki víz­művek berendezése és rendszere s ha nem he­lyesek, miképpen lehet Budapest vízszükségletét hosszabb időre biztosítani. Mansorgh mindenek­előtt azt mondja, hogy a főváros változtassa meg a vizdij rendszert, mert a mai nagyon elő­segíti a vízpazarlást. A fővárosban fejenként 250 liter viz napi fogyasztása van számba véve. Ez a mennyiség 55 angol galonnak felel meg, s igy túl sok, mert Londonban egy-egy lakosra csak 35 gallon esik, de ebben is 8—9 gallon ipari czélokra van szánva. De ha meghagyják ezt a mennyiséget, a vizdijkivetés akkor is az ingatlan tulajdonosokon kívül a bérlőkre is ki­terjesztendő, mert csakis igy akadályozhatja meg a vízpazarlást. A kérdésekre kivétel nélkül igen­nel felel, vagyis helyesli úgy a buda-ujlaki, mint a káposztásmegyeri vizmütelep rendszerét és mind a kettőt kibővítésre alkalmasnak tartja. A kibővített vízművek akkor is meg fognak felelni, ha Pest népessége egy millióra, Budáé pedig 170 ezerre szaporodik. A szakvéleményekre Kajlinger Mihály víz­vezetéki igazgató helyettes tesz végül megjegy­zéseket. Ezekben a legfontosabb az, hogy köz­egészségügyi szempontból a vízvezetéki csapokra alkalmazott házisziirők a legszigorúbb hatósági eljárással kiküszöbölendők, mert a házi szűrők a vízvezetéki vizet elrontják. A szűrők ugyanis a vízvezetékeknek vehemens vizkieresztéssel tör­ténő öblítését és mosását akadályozzák, a veze­tékek szünetelése alkalmával okvetlenül leüllepedő csőrozsdát, vagy homokot a vízvétel helyén meg­akasztják s igy mesterségesen rontják a víz­vezeték vizét. Tessék hát szódavizet inni, mit szintén mes­terségesen szűrnek. P^lotild^telsp. (Levél a szerkesztőhöz.) József főherczeg tündérkertje czlmií czlkk arra indított, hogy kimenjek Pilis-Csabára, — hova a közlekedés menet-jövet kényelmes — és meggyőződjek, vájjon a leírás nem-e csak költői ábránd ? Úgy találtam, hogy a való messze túlszár­nyalja a leírást. Ezt elképzelni nem lehet, ezt látni kell. A közönséget valóban lekötelezte a Buda és Vidéke, hogy erre a bájos kiránduló helyre figyelmeztette. Elbarangoltam a tündér­erdőben s bámultam milyen olcsón és kedvező feltételekkel adják a telkeket. Én mint kerékpáros mindjárt arra gondol­tam, hog}^ milyen nagyszerű kerékpár-versenye­ket lehetne itt rendezni a huszonkét kilométeres nagyszerű utón, árnyas erdőben. Az összes kerékpáros egyletek szövetkezhetnének, hogy egy kerékpáros házat építsenek s itt szép na­pokat tölthetnének, gyakorolva magokat. Ugyan­ezt tehetnék az athléták és testgyakorlók is, mert nekik is alkalmas a hely. Ajánlom ezt a tervet s kérem őket lépje: nek összeköttetésbe a Buda és Vidéke szerkesz­tőségével, hol minden felvilágosítást megkap­nak, mert itt úgy értesültem, hogy a Buda és Vidéke még a telkek közvetítésére is vállalko­zott, csakhogy ez a tündérerdő azzá lehessen, -a minőnek lenni kell. Meg kell említenem, hogy Kaszinót szer­veznek a telepesek, kik közül Dr. Gallovich Zoltán és Dezsőfi József buzgólkodnak fárad- hatlanul a felvirágozásért. Katonatisztek családjai itt a tábor közelé­ben igen alkalmasan nyaralhatnak, ha építené­nek, a mi nem drága és lehet ízléssel egysze­rűen építkezni a telep térvei szerint . . . Kiránduló társaság jó ellátást kap Stephany vasúti vendéglőjében, hol ízletes ételek és valódi italokat jutányosán és pontosan szolgál a ven­déglős, kinél néhány vendégszoba kapható. Kiránduló. Eljegyzés Hets Ödön ügyvéd, a kiváló védőt s a keresztény szellem vezető férfiát és nejét az anyák legjobbját az'igazi nőtTunkl Berta úrnőt ismét családi öröm érte. Szépreményü fiuk a „Buda és Vidéke“ munkatársa, Ödön eljegyezte a müveit és minden szép tulajdonokban gazdag Weinberger Aranka kisasszonyt. Legyenek bol­dogok, kívánjuk az ifjú párnak s szerezzenek családi örömet példás h ázass ágiikkal az öröm­szülőknek. Szivünkből kívánjuk annak az apának és anyának, kik minden bánatunkban, örömünk­ben s bajainkban őszinte barátsággal vettek részt. Az épülő fészek legyen a boldogság, a házastársi hűség, a hazafiság, emberszeretet, keresztény vallásosság viruló otthona.. . JVIeghivó. A budapesti iparossegédek egyesülete 1900. évi julius hó 8-án, (vasárnap) a „Fáczán“ ven­déglő összes helyiségeiben délután 3 órától esti 8 óráig kerti-ünnepélyt és este 8 órától reggelig tánczmulatságot rendez. Dijtekedobás: kezdete d. u. 3 órakor. Confetti parfumeu ! Világposta ! Szerpentin! Tombola! Tekedijak: 1. dij: 10 korona, 2. dij : 5 korona, 3. dij: 1 rúd szalámi. A zenét katonazenekar szolgáltatja. A kerti ünnepélyre érdekes műsor van összeállítva. A tánczterem szellőztetéséről gondoskodva van. Jegyek előre váltva a kerti-ünnepélyre 30 kr., a pénztárnál 40 kr. Este a tánczteremben sze­mélyjegy 50 kr., este a pénztárnál 60 kr. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartatik a vendéglő fedett helyiségeiben. Jegyek kapha­tók: özv. Culman Rezsőné virágüzletében (II., Fő-utcza 10. sz.), Leimstädter Károly fodrász­üzletében (II. Szegényház-utcza 12. sz.), Anton A. fodrászüzletében (II. Irma-tér), Lorencz Er­zsébet virágüzletében (II. Fő-utcza 70. sz.), Keller Dániel nyomdatulajdonosnál (I., Alagút-, utcza 1. sz.), továbbá a rendező-bizottsági ta­goknál. Uránia. Az Uránia színházban Salamon Ödön érdé-, késén ismerteti Párisi. Élénk és élvezetes elő­adása igazi útmutatója Párisnak. A ki oda készül, nem nélkülözheti ezt az előadást. El kell menni oda annak is, kinek nincsen annyi módja, hogy Párisi meglássa. Az Uránia úgy mutatja be, hogy a ki látja, Párisi látta. Hamarjában a tudo­mánynak és ismeretterjesztésnek semmi nem tett annyi szolgálatot, mint az Uránia, melynek Párisa valóban Páris és a ki végig nézi, az meg­takarította az útiköltséget s meglepheti ismerőseit, kik onnan visszatérnek azzal, hogy többet látott az Urániában Párizsból, mint ők. Ne mulaszsza el senki, hogy az Urániában fokozza ismereteit. Mindég változatos a műsor, ma Magyarország s holnap a nagy világ, a természet csodái, a haza és föld népei, körutazás a föld körül. Égy élő könyvtár, gyönyörűség és tanúság.' A mit mások egész életen keresztül tanultak azt köz­kézre adják. Mióta az Uránia előadásai vannak, a műveltség gyors lépéssel halad. Az Urániával, mint élő emlékével, halhatatlanságát biztosította s a nemzetet hálára kötelezte a magyar műve­lődés vezérkari főnöke, a nagyérdemű Molnár Viktor. Üzletáthelyezés. Richtarszky Willibald előnyösen ismert- mészáros és hentes üzletét, mely eddig a Krisz- tina-köruton levő Krantz-féle házban állt fenn, áthelyezte a Roham-utczába, s azt újonnan és., fényesen rendezte be. Itt is abban az előzékeny és pontos kiszolgálásban részesül a közönség, mint a régi helyen. Főtörekvése, hogy minden igényt kielégítsen első minőségű áruczikkeivel. Vöpösvátn szapvasmapha-dijazás. A vármegyei gazdasági egyesület a rendes évi díjazásokon kívül a két pilisi járás egy alkal­mas központján — Vörösváron — állandó díja­zásokat is szokott tartani, hogy egy tenyészállat-., vásár alapját megvesse. Ez idén a díjazás nem sikerült oly jól, mint a múlt évben — bár az intéző körök mindent elkövetek, hogy a díjazás sikerüljön — mert a folytonos esőzések a hegyi utakat annyira meg­rongálták, hogy rajtuk a közlekedés úgyszólván lehetetlen volt. Az anyág minősége ellen azonban ez évben sem lehetett kifogásunk s az összesen 780 koro­nát. kitevő dijak egyike sem jutott érdemtelenül senkinek a birtokába. A díjazáson ez idén is Csobánka község tűnt ki szép szarvasmarha anyagával. A díjazásokon jelen voltak Tahy István, az állatteny. sz. o. elnöke, Baross Pál járási mezőg. biz. elnök, Dr. Csapó Lóránt főszolgabíró, Ber- zeviczy Zsigmond m. kir. állattenyésztési fel­ügyelő, Nyáry Józse járási mezőg. biz. elnök és Szemere Huba, kik a monori járásból jöttek el, fáradságot nem kiméivé, állattenyésztésünk haladásáról meggyőződést szerezni. A díjazásokra egybegyült gazdák Tahy Ist­ván indítványára a földmivelésügyi magy. kirv miniszter urat táviratilag üdvözölték. A díjazásokról részletesen a jövő számunk­ban számiunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom