Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-06-00 / 15. szám

Budapest, 1900 (2)

Allgemeine Verlags-Gesell- s c h a f t, hogy az általa kiadandó B u- dapest in Wort und Bild cimü nagy díszmunkát segélyezze, erre a közgyűlés nyakra főre megszavaz tízezer forintnyi segélyt.

Ha 20—40 filléres német útmutatóra szavaznak meg segélyt, ezt értjük. Azt mindenki zsebében viszi és olvassa is. De ki hihetné el, bogy egy csaknem ivrétü, 30 — 40 koronába kerülő nagy diszmü képes idegen forgalmat emelni! Az a néhány vagyonos könyvtártulajdonos, a ki ezt a drága művet könyvtára teljessége kedvéért megszerzi, nem hogy ide nem jön, de bele sem néz talán a nagy diszmübe, hacsak nem kiváncsi az összes fővárosi bizottsági tagok ott megjelenendő arczké- peire. Ez a mű sem kulturális, sem idegen forgalmi szempontból nem ér semmit, de azért mégis kapott vagy fog kapni, mert hiszen megszavazták,

20.000 korona roppant segélyt. És az egész közgyűlésen hang sem szólalt fel ellene.

Erre a lehetetlen és fejetlen viszonyokra vonatkozik mai felszólalásunk, A mai Magyarországban Semsey Andor az egyetlen, a ki akar is, tud is segíteni e bajokon. Változtassa nemes alapítványát arra át, hogy egész tudományágat felölelő absolut becsű munkákat jutalmazzon vele, a melyek készek és csupán kiadóra várnak. így is eléri hazafias fc czélj át, de nem lesznek meddő pályázatok. E. Gy.

Tessék.

ügy értesülök, hogy nem keresztény polgártársaim, több gebercscsel összeállva arra ösztönzik a közönséget, hogy a »Buda és Vidékére« ne fizessen elő. A »Buda és Vidéke« a Széchényi kultusz közlönye keresztény lap, tehát a keresztény szellem mellett harczol akár tetszik a kereszténység elleneinek akár nem s az izgatás ellen magát a keresztények védelmébe ajánlja.

A magyar Tudományos Akadémia Széchényi múzeuma.

A legnagyobb magyar gróf Széchényi István emlékét tárgyaló képeket, folyt iratokat, könyveket, lapokat szorgalmasan gyűjti a Magyar Tudományos Akadémia. Eddig 362 darab van együtt. A kimutatás azt bizonyitja, hogy a lapok legnagyobb része sem Széchényi emlékével, sem Széchényi szellemével nem foglalkozik eleget, de azért mégis örvendetes haladás, mert körülbelül egy év alatt nem tekintve a »Buda és Vidékét< a Széchényi kultusz közlönyét legalább 150 czikk enalékezik Széchényiről. Az idők mohától nem fél a derék kitör a koporsóból s eget kér. Széchényi ébred, szelleme győzni fog.

Pehringer Ferencz.

Bárhol született, bárhol éljen és haljon meg egy igazi polgár az az egész országot érdekeli. Mi budaiak egy igazi polgárt vesztettünk és temettünk el őszinte részvéttel. Nem csak a tisztelet a hála nyilatkozott megindultan, de a

BUDA ÉS VIDÉKE

szeretet és barátság könynyei is bőven hullottak gyászos koporsóján.

Pehringer Ferencz 67 éve daczára életerejében volt s ha betegség nem támadja meg hamar életét jóval magasabb korban fejezi be s későbben keserűi el a társaságot a veszteség

Született Kénesén 1833-ban, szorgalmával, becsületességével, sok küzdelemmel érte el, hogy vagyont szerezve polgártársait és a közügyet szolgálja. Erre rendelte minden idejét. Alig volt jótékony és közhasznú egyesület, melynek alapitó és működő tagja ne lett volna. Mindenütt tevékeny részt vett az egyesületek életében s mint a székesfővárosi törvényhatóság tagja, tekintélye, tapasztalata és buzgalmával támogatta, védte a közgyűlésen és bizottságokban az igaz ügyeket. Mig a betegség meg nem támadta a Mayerfi árvaház bizottsága alelnöki tisztét viselte s azt lelkiismerettel jó szive teljes kifejtésével töltötte be. Ravatalánál gyász zászló alatt jelentek meg az- árvák s megható gyászdalt énekeltek. A kit életében szerettek tiszteltek, azt ártatlan szivük egész melegivel siratták el. Ez a jelenet a legszebb gyászbeszéddel felért.

Nem lehet felsorolni, anynyi egyesületnek volt tagja, s azok az egyesületek, mind nagy veszteségnek érzik halálát. Egész életivel igazolta, hogy a polgári kötelességek magaslatán állt és sem idejét sem vagyonát nem tartotta a magáénak.

Sok szeretettel ápolta és vezette legutóbbi éveiben nem csak a Budai Polgári kaszinót, de a krisztinavárosi Korona Szövetkezetei Ez az ifjú szövetkezet szintén sokat vesztett az elhunyt valódi polgárban; kit székes Budapest főváros főpolgármestere, polgármestereivel élén nagy közönség kisért sírjába.

A „Budai népnevelési egylet“ 1900. évi május 6-án tartott „közgyűlésének“ jegyzőkönyve.

Jelenlevők : Dr. Országh Sándor. Weitstem József, Scheich Károly, Benkhnrdt Ágoston, Schachinger Mátyás, Kerntler Ferencz, Irányi Mihály, Hamischfeger József. Dr. Gombár Tivadar, Ostorits Mihály, Országh Sándorné, Szelestey Gézáné, Kümeter Antal, Scheich Annna.

Az összes jelenlevők elnökül egyhangúlag Dr. Országh Sándor, ny. miniszteri tanácsos és orsz. képviselőt választják meg.

II. Dr. Országh Sándor az elnöki széket elfoglalván, bemutatja a hivatalos »Budapesti közlöny« f. é. április 19-én 89 f-z. a. megjelent példányát alatt, továbbá bejelenti, hogy a 2. alatti jegyzék és 3. alatti kézbesítési ivek szerint, mindazok, kik az egylet tagjai közül még életben vannak, egyenként és személyesen meglettek hiva.

Ezek alapján a közgyűlést határozat képesnek és megnyitottnak jelenti ki.

III. Elnök ur javaslatára a mai közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Dr. Gombár Tivadar úr. annak hitelesítésére pedig Dr. Kerntler Ferencz és Osztorits Mihály urak kéretnek fel.

IV. Elnök felolvastatja a székesfővárosi tanácsnak 1897. április 13-án 13420,897. VII sz. a. kelt 4. alatt idezárt határozatai, melyben kijelenti, hogy készségesen fogja az egylet vagyonát népnevelési czélokra szolgáló örök alapitvány-ként véglegesen átvenni, ha az egylet szabályszerűen feloszlik s vagyonáról határozatiig rendelkezik.

Örvendetes tudomásul szolgál, annak kijelentése mellett, hogy éppen ennek folytán lett e mai közgyűlés, az erre vonatkozó tárgy- sorozat közzétele mellett egybehiva.

V. Elnök bemutatja a fővárosi számvevőségnek f. é. április 9-én kelt 5. alatt ide csatolt kimutatását, mely szerint az egylet vagyona:

Értékpapírokban . . . Kor. 30,500.—

készpénzben pedig , » 4630,22

Összesen tehát: kor. 35,130.22

azaz Harminczötezeregyszáz harmincz korona 20 fil l érre rúg.

Örvendetes tudomásul szolgál.

VI. Elnök felolvastatja a mai közgyűléshez intézett s b. alatt idezart jelentést, mely- részben a múltra vonatkozik, részben pedig a mai közgyűlés napirendjét foglalja magában.

A jelentés egyhangúlag tudomásul vétetik.

VII. Ennek alapján elnök a közgyűléshez azon kérdést intézi, vájjon annak feloszlatása kimondatik-e ?

Tekintetbe véve. hogy az egylet működését tényleg már 29 évvel ezelőtt beszüntette, tekintetbe véve, hogy annak tagjai legnagyobbrészt elhaltak s tekintve, hogy működése az időközben életbe lépett iskolaszékek működése folytán feleslegessé vált, a jelenlevők egy hangú határozatként kimondja, hogy a »Budai népnevelési egylet« ezennel »feloszlik».

Vili. Elnök áttérve a jelentésnek és a mai közgyűlés összehívásában foglalt azon javaslatra, hogy az egylet vagyona mint örök- alapitvány a székesfővárosnak átadassák, — kérdezi, vájjon a közgyűlés ezen javaslatot olfogadja-e ?

A közgyűlés ezen javaslatot egyhangúlag elfogadja s a következőket határozza:

a) Hogy az egyletnek fenn kimutatott 35,130 korona 22 fillér vagyona Budapest székesfővárosának véglegesen átadatván, arról egy alapítványi oklevél allittassék ki ;

b) hogy ezen alapítványi összeg évi kamataiból a fővárosi jobbparti iskolaszékeknek egyenként 200 — 200, azaz kettő száz korona kiadassák oly czélból, hogy azok a összeget a szegényebb sorsú iskolagyermekek könyvekkel és tanszerekkel való ellátására, jutalmazására vagy ruhákkal leendő megajándékozására saját belátásuk szerint felhasználják. A fennmaradó jövedelem ismét tőkésítendő leend;

c) hogy az ily’ értelemben kiállítandó alapítványi oklevél kiállításával és aláírásával Ribáry József volt alelnök, budavári Országh Sándor volt bizottsági tag és Scheich Károly volt pénztárnok bízattak meg.

IX. Dr. Kerntler Ferencz az alelnöknek és Scheich Károly volt pénztárnoknak az egylet ügyeinek buzgó és lelkiismeretes veaetéseert és a vagyon hü kezeléséért a közgyűlés köszönetét kimondatni indítványozza.

A közgyűlés örömmel csatlakozik Kerntler Ferencz úr indítványához és úgy Országh Sándor mint Scheich Károly urak irányában köszönetének és elismeréséuek ád kifejezést s ezt jegyzőkönyvbe vétetni rendeli.

X. Ézek után elnök Országh Sándor még egyszer megköszönve a szives megjelenést, a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja.

Kelt mint fent.

Dr. Országh Sándor s k. közgyűlési elnök, Dr. Gombár Tivadar s. k. közgyűlési jegyző, Scheich Károly s. k. pénztárnok.

Hiteléül Kerntler Ferencz s. k., Ostorits Mihály s. k.

KÖZGYŰLÉS.

A »Budapest jobbparti kor on a, takar ék és hitelszövetkezet* folyó hó 24-én délelőtt 11 órakor tartotta az évi közgyűlését. Frey Alajos ur elnöklete alatt a budai vigadóban. Elnök tekintettel gyöngélkedésére átadja ezen tisztet Stampfer Márton igazgató urnák ki a közgyűlést megnyitván, először is a szövetkezet mély fájdalmának adott kifejezést, kedves szeretett elnöke Puringer Ferencz elhunyta fölött, ki a szövetkezet megalakulta óta ápolta, támogatta; ezt az intézet, melyet úgymond nevével megalapított, és mely oly szépen fellendült, hogy bátran büszkék lehetünk az elért sikerre.

A közgyűlés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul és a számos jelen volt tag közül minden felszólaló köszönetét és elismerését fejezte ki, úgy az igazgatóságnak, mint különösen Schimmerlik Mór vezető igazgató