Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-01-00 / 2. szám
Budapest, 1900. (4) BUDA ÉS VIDÉKE mint közgazdasági téren fontos cultus missiót teljesít, — csak nemes feladatának tesz eleget, ha a mezőgazdasági érdekeknek is buzgó harczqsa lesz Mert a vidéki sajtó ismeri legközvetlenebbül a magyar gazdaközönség, de különösen a kis gazdák bajait, érdekeit, méltányos kívánságát s igy a vidéki sajtó a legilletékesebb szószólója épen annak a gazdaközönségnek, melynek körében a kultusát, a haladás és hazafias tömörülés eszméjét terjeszteni hivatott! Vármegyénk gazdasági egyesületének pedig feladatát képezi a mezőgazdasági társadalmi tevékenység felköltése és irányítása, a tapasztalt mezőgazdasági bajok orvoslása s a mezőgazdasági közigazgatás támogatása. Ha tehát vármegyénk gazdasági egyesülete a mezőgazdasági érdekek előmozdításában a vidéki sajtóban buzgó támogatót nyer, teljes meggyőződésem, hogy ezen jóakaratu együttműködés a közügyre csak előnyős, üdvös lehet. Szabad legyen reméllenem, hogy t. szerkesztő ur vármegyénk gazdasági egyesületét, — mely sok oldalán tevékenysége által e vár- megye gazdasági érdekeit előmozdítani törekszik, — az által, hogy közleményeinek b. lapjában tért nyit, s ezzel a mezőgazdasági ismeretek terjesztése s a társadalmi tevékenység iránti érdeklődés felköltése körül kifejtendő nehéz munkájában lámogatni fogja s kérem a közérdek szempontjából szives méltánylásra talál. Hazafias üdvözlettel vagyok T. Szerkesztő urnák Budapesten, (Megyeház) 1899. decz. 16-án tisztelője Gróf Kegler ich Gábor, egyesületi elnök. A legnagyobb készséggel foglalkoztunk és foglalkozunk a vármegyei gazdasági ügyekkel és bármikor szivesen helyet adunk a gazdasági egylet közleményeinek. S z er k e sztő. Az Erzsébet szobor helye. Dicsőült Erzsébet királynénk szobrának elhelyezése iránt folyt tárgyalások arra az eredményre vezettek, hogy a szobor a királyi palota éjszaki szárnya és a lovarda utcza tengelyeinek metszési pontjára állitassék. Ez a megoldás szabadra hagyja az egyenes irányú közlekedést a királyi palotába, nem zárja el e palota éjszaki homlokzatának látvonalát, czél- szerü átmenetül szolgál a honvédelmi minisztérium magas épülete és a mélyebben álló s egyúttal alacsonyabb királyi palota között; a sikló oldalán alkalmazott parkocskával módot nyújt a szent G-yörgy-tér formásabb alakítására és oly nyugpont létesítésére, melyről a szobormű zavartalanul élvezhető lesz. Ugyanezen squere szépészeti hatásának fokozására architectonicus diszilések vannak czélba véve. A lánczhid s illetve az alagút tengelyében egy lépcsőzetről gondoskodtak, mely az Elyps sétányra vezet, és mindenesetre emelőleg fog hatni a tér ezen exponált oldalának kiképzésére. A szobor emez elhelyezésének és a szent G-yörgy-tér kapcsolatos rendezésének következményét képezi, hogy az uj miniszterelnöki palota déli homlokzatával. Éhez képest a miniszterelnöki palota a hadtestparancsnokság telkét is igénybe vevén, az utóbbi középület számára a palota-ut, Szent György - utcza és a Bánffy-utcza által határolt telektömb van kijelölve. Ezek figyelembe vételével a műszaki osztály elkészítette a szobor elhelyezésének és a környék kapcsolatos rendezésének tervét, mely a mondottakon felül még a következőket öleli fel : 1. a szinház-utcza szabályozását lb mtr. szélességben és az uj miniszterelnöki palota elhelyezését : 2. a Főherczeg Albrecht-ut betorkolásának szabályozási módosítását: 3. a Bánfíy-utcza kiszélesitését 8 ölre, figyelemmel a hadtest parancsnokság uj épületére, mely a bástya felől 5 méteres élőkért hagyásával van kilátásba véve ; 4. a környék uj fekszineit. A fekszinek tervezésénél irányadó volt a királyi palota által adott tényleges helyzet és az a szempont, hogy a szobor minél ezél- szerübb elhelyezést nyerjen. Éhez képest a disztér fekszinei érintetlenül maradván a szinház-utcza déli fele és a Szent György- utcza is a tér közepéig közel vízszintes lesz és ennek folyományaképen a honvédminisz- terium déli homlokzata mentén a járda ()’70 méterrel sülyesztve lesz; mintegy lőO méternyi sülyesztést szenved a járda József főherczeg palotája előtt is. Maga a Szent György- tér a szobortól kezdve a királyi palota felé részint 3°/o, részint 2,4°/o-ot lejtéssel esik, mig a szinház-utcza északi fele körülbelül a mai fekszinében csatlakozik a Főherczeg Albrecht úthoz. A tanács örömmel fogadta, hoyy a Szent György-tér és környékének szabályozására ezt a legszerencsésebb megoldást érvényesíteni lehetett, s a műszaki osztály tervét összes diszpositióiban magáévá tevén, azt hozzájárulás végett a székeslővároshoz küldte át, kérve, hogy a hadtestparancsnoksági épület sürgős építése miatt azt soron kívül, minél előbb tárgyalja le. Boldogult királynőnk szobrára rendezett országos gyűjtés eddig mintegy egy millió ■454 ezer koronát eredményezett, nem számítva hozzá e nagy összeg kamatait. Mint értesülünk, a bizottság, melynek élén a miniszterelnök áll, már ki is hirdette a szoborra a pályázatot, s igj^ valószínű, hogj^ egy-két év lefolytéval már állani fog legforróbban szeretett nagy asszonyunk szobra. Széchényi önképző kör. Az I kerületi állami főgymna,sium ön- képző köre, melynek vezető-tanára Dr. Gyulai Jlkos ur, a múlt héten alakult meg. Az önképző kört, a melynek elnevezése iránt a tanulók tettek indítványt, csaknem egyhangúlag a legnagyobb magyarról, Széchényi István grófról .Széchényi ön képző körLÍ- nek nevezték el. Az indítványozó legfelsőbb osztályú tanuló midőn inditványában Széchényi nagy érdemeiről szólott s az esetleges ellenvetéseket megczáfolta, áttért arra, váljon miért óhajtja a körnek Széchénjdről való elnevezését. „A nagy, a jótett — úgymond — mint tapasztalhattuk, jutalmazatlanul ritkán marad. Egyesek hálátlanok csak ritka esetben lesznek, s ha egy egész nemzet a hálára kötelezett, a hálátlanságnak még csak árnya sem tűnik fel soha, s a hála a legfönségesebben mutatkozik. Nemzetek jótevőit a késő utókor nemzedéke is ünnepli, dicsfénynyel körn}rezi, mintha az alkotásokban, melyeket az ünnepelt létre hozott, önmaga volna közöttük. A magyar nemzet sem volt hálátlan nagyjaihoz soha. Ott élnek, igen élnek ezek még máig is a nép mondáiban, közmondásaiban, ott élnek a költő dalaiban, ott vannak fényes betűkkel feljegyezve a történelem lapjain, s ott állanak dicsfénynyel koszoruzottan az egész nemzet előtt, mely hódolattal hajtja meg fejét a „nagyok“ előtt. De Széchényire nézne „hidegen hagyja a dicsfény a mai nemzedéket.“ De van reményünk rá, hogy nem örökké. „Lesz idő, a mikor az utódok szivét heviteni fogja. Es akkoron elmondhatjuk. Magyarország nem volt, hanem lesz ! Az ő dicső emléke pedig felviruland százados álma felett“ . . . A Széchényi kultusz napról-napra terjed, napról-napra többen látják be, mennyit köszönhet a nemzet fenkölt szellemének, alkotó erejének. „Barátaim ! Ne maradjunk érzéketlenek e kultusz iránt, s szerény tehetségünkhöz mérten mutassuk ki ezt abban, hogy e szerény kört, irodalmi szárnypróbálgatásaink színhelyét, Széchényiről nevezzük el. Járuljunk legalább ezzel az egy kővel ahoz a templomhoz, a mely — kétségtelen — nem sokára felépül, s a legnagyobb magyar pantheonja lesz !u Az indítványt a derék ifjúság lelkesen fogadta, s ezáltal mintegy bebizonyította, hogy Széchényi szereplése, példája a fiatal sziveket is heviteni tudja. Mint a Széchényi kultusz lelkes hívei, örömmel vettük e hirt, s óhajtjuk az egész ország ifjúsága átlátva mennyit köszönhet a nemzet a legnagyobb magyarnak, tisztelet és hódolat dolgában, bárcsak követné az I. kerületi főgymnásium felsőbb osztályú derék tanulóinak példáját. Szükséges könyv kellő időben. Valóban ilyen könyv a Prohászka Ottokár dr. munkája, mely épen most jelent meg a Szent-István-Társulat kiadásában. Teljes czim : Gondolatok a századvégi hódolatnak és magyar katholiczizmus 900. jubileumának ünnepére, 8-rét, 8ő lap. Prohászka müve mint a czim mutatja, gondolatokkal szolgál a századvégi hódolatnak s a magyar katholiczizmus kilenczszázados jubileumának ünnepén. Hol ünnepről van tehát benne szó : a századvégi hódolatról mely a XIX. század utolsó napján, vagyis lhOU deczember 31-én délután tartandó hálaadó és a XX. század első napján, 1901 januárius 1 én tartandó könyörgö-istentiszteletből áll ; azután a magyar katholiczizmus kilenczszázados jubileumi évéröj mely 1 9CK'. január 1-től 1901. januárius 1-ig tart. Szerző megjelöli azokat a fönséges nézőpontokat, melyekről a századokat s a századot a kellő nagy távlatokban, láthatjuk, felöleti azokat az eszméket, melyek megtestesülése és kínszenvedése nyomja az időkre a sajátos bélyeget. Apolasztikus irányban halad s bőséges anyagot nyújt úgy egyházi, mint profán ünnepi beszédekhez. A ju biláris ünnepségek bizonyára nem fognak kizárólag a templomra szorítkozni, de ilyeneket az egyletekben, a társadalom kebelében is fognak tartani. Szerző előre figyelemmel volt azokra s az ő megszokott alaposságával, ragyogó nyelven értekezik müvében a század életéről, az Egyház helyzetéről, a hitről, a nemzeti és keresztényi eseményekről. Nem nyújt kész beszédeket, de a szónak tömérdek szebbnél-szebb gondolatot használhat föl Prohászka müvéből. Néhol az egyes fejezetekhez oda is van Írva, hogy erre vagy arra az alkalomra volna való a tárgy. Igazán pompás munka ez, szinte szükséges munka — a kellő időben Az iskolai ünnepre való beszéd nagyon is tág és határozatlan tárgya miatt s az ifjúságnak észbeli nagy rangfokozata miatt nehezen szerkeszthető. Prohászka dr. ilyenhez is szolgáltat anyagot, de mi meg vagyunk győződve, hogy az olvasó erre a czélra bármelyik fejtekedését — kivéve a végleges tárgyuakat — fölhasználhatja. A könyv végén szavalásra alkalmas két remek költeményt találunk Kemenes Ferencztől, a jelenleg élő legjelesebb magyar katholikus költőtől. A költemények czime : A XX század hajnalán és A XX-ik százév éneke. Az egyes fejezetek a következő sorrendben következnek: Orate fratres! A XIX. század élete. — Ki a mi Istenünk*)? Ki a mi Megváltónk? Az uj régi eszmék. - Uj morál. — Keresztény szoczializmus. — Egyház és Pápa. — A hit a XIX. században. — Nemzeti eszmények — Magyar Szentek. — Magyar Domina. A csinos kiállítású könyv a Szent- István-Társulat Stephaneum könyvnyomdájában készült. Ára 1 korona 20 fillér. Megrendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadóhivatalában : Budapest, VIII. Szentkirályi- utc a 28/b. Mutatványul adjuk.
